A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Aligha túlozható el a külföldi területi dunai előrejelzés nehézsége. TJem a nemzetközi kapcsolatok megteremtése a fő nehézség, hanem annak belátása, hogy a Duna osztrák és magyar vizmércéin kivül a Dráva, sőt a Száva vízmércéin történteket is ismernünk kell, ezen kivül a Vaskapu erőmüve duzzasztóterének hidrológiai viszonyai is elsőrendű fontosságúak. A titeli vizállás irányzata, tetőzésének időpontja ás a tetőzési vizállás ismerete lényeges feltétele a szegedi és egyéb AlsóTisza vidéki tetőzési előrejelzéseknek akkor, ha nem a Maros árhulláma a mértékadó, hanem a Dunáé. 3. A Tisza felső szakaszáról érkező árhullám értékelése már csak azt követően lényeges, amikor a Maros és a Duna hatásait számitásba vettük. Itt azt kell megállapítani, hogy a tiszai árhullám nem találkozhat-e újabb körösi vagy marosi árhullámmal. Ha a Maros és a Duna hatása alárendelt, úgy ebben a ritka esetben az is elképzelhető, hogy a Felső-és az Alsó-Tisza tetőzései között oksági lánc épül fel. Igaz az is, hogy ilyénkor számítani lehet arra is, hogy a Körös és a Karos torkolat alatti Tisza-szakasz viszonylagos teltsége mérsékeltebb lesz, ami az árvizi helyzet enyhülését jelenti. A szegedi védelemvezetés hidrológiai informáltságát a Maros, a Duna, a Felső-Tisza é3 a Körös eseményrendszere esetenként különböző módon befolyásolja. A klasszikus tiszai levonulás oksági lánca jóformán sohasem épül fel a nagyobb árvizeknél.Hagy az esélye a Maros vagy a Duna által előidézett visszaduzzasztás megszűnésének a Tisza-tetőzés hosszú folyószakaszon való előidézésében. A Körös és a Maros a Tisza miatt, a Tisza a Duna miatt elveszítheti hidrológiai önállóságát. A védelem vezetése ezért az előrejelzésektől nem fogadhat el sematikus megoldásokat. Az előrejelzéseknek mindig a megoldandó rész-feladathoz illesztett módszert kell igénybe vennie, s a módszereknek viszonylag széles skáláját kell alkalmaznia. Ez az előre7o