A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Dr. Csáki Ferenc - Takáts Attiláné: A rendszeresen vizsgálandó és fokozott védelemben részesitendő felszín alatti vízbázisok kijelölése és jellemzése (kiemelt vízvédelmi területek)

c'/d-ra növelhető. Vizsgálataink szerint a Mura eseté­ben 8-15 ezer c'/d-os, a Dráva felső /Baros feletti/ szakaszain pedig 5-10 ezer e/d-os fajlagos értékből le­het kiindulni. Ez a két folyó esetében mintegy 350-^50 ezer nf'/d-os összes lehetőséget jelent, A Sajó-IIernád folyókhoz kapcsolódóan mintegy 100-150 ezer o'/cl-ra tehető, a Tisza mélyebb szintű partiszü­résü vizkészlete 5OO-óOO ezer o'/d-ra becsülhető a je­lenlegi ismereteink alapján, A tartós üzemeltetés következtében a kitermelt viz min ő­ségé t elsősorban a tápláló vizfolyás szennyeződése ha­tározza meg, de nem hagyható figyelmen kivül a háttér­ből jövő szennyeződés /elsősorban mezőgazdaság/ sem, A kitermelt partiszürésü vizek vas- és mangántalanitása általában mindenütt szükséges, 2, kategória 7. Szigetköz-Rába köz-Rábavölgy 8, Komáromi öblozet 9« Esztergomi öblozet 10, Szentendrei sziget-Dunakanyar 11, Csepel-sziget 12, Dunaujváros-Ercsi kavicsterasz 13, Solti sikság-Sárköz-Mohács sziget 14, Drávavölgy-Ormányság 15, Ipoly völgy 16, Sajó-Hernád völgy 17, Mátraalja-Bükkalja 18, Talctaköz-Bodrogköz-Tiszahát-Szatmári silcság A területek pontos lehatárolása után mintaterületeket kiválasztva /egy 1. kategóriájú és egy 2. kategóriájú/ fel kell mérni a vizmüvek "elvi" védőterületein jelent­- 14o -

Next

/
Oldalképek
Tartalom