A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Barna Bertalan - Dr.Kádár Lászlóné: Az ipari vízigény szabályozás egyes vízkészletgazdálkodási vonatkozásai

milliárd c.'

J/év Duna ás Dráva Tisza Magya ro r~ szág össz : Fő folyóban koncentrált lefolyás 5,00 1,55 6,55 Területi lefolyás 0,90 0,25 1,15 Alap hasznositható vizkészlet összesen 5,90 1,00 7 ,70 A táblázat vizkészlct adatait egybevetve az 1980. évi nyilvántartott /lekötött/ lakossági és ipari felszini frissvizigényekkel, amelyek a Duna vizgyüjtőjén 2624 millió r.

3-t, a Tisza vizgyüj tőjén 1533 millió r,<

5-t, összesen 4162 millió ru

3-t tesznek ki, látható, hogy a Tisza vízgyűjtőt egészében nézve is, ez az alapvizkészlet 85 ^ó-os kihasználtságát jelenti. A valóságos helyzet a tarozások és vizátvjzetések dacára is kritikusabb egyes vizgyüjtőterületeken. Az augusztusi csúcsidőszaki haszncnfichatévizkészlet és az összes vizelhasználás igény egybevetése több vizgyüjtőn /TVK egységen/ 90 % feletti vizkészlet kihasználtságot mutat, egyúttal mértékadó helyzetben az ország területén 6,3 tn

3/sec folyamatos vizsugárban kifejezett 80 %, illetve 97 %-os biztonsággal ki nem elégithető vizigény un. területi vizhiány jelentkezik. A vizpótlő főmű rendszer fejlesztésénél szúmitásba kell venni az ipari frissvizigények várható 3,0-4,5 TÓ-os, illetőleg az összes frissvizigény 4,0-4,5 os évi átlagos növekedési ütemét is. - 124 -