A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Barna Bertalan - Dr.Kádár Lászlóné: Az ipari vízigény szabályozás egyes vízkészletgazdálkodási vonatkozásai

A tényleges frissvizhasználat és a lekötött frissvizigény aránya ipari vonatkozásban az elmúlt 10 évben 0,6 és 0,9 között mozgott, 193G-ban a lekötött vízmennyiség 77 Jj-át használták. 1900-ban az összes ipari frissvizhasználat mintegy 90 íj-a a felszíni vizkészletot terhelte. 2./ AZ IP Alii VÍZIGÉNYEK KIl£LÉGITc3ÉNEK LEHETŐSÉGEI Az ipari vízhasználatnak a zavartalan vizigénykielégitéo időtartamára vonatkozó biztositottsági igénye általában 95-99 ezért a hasznosítható vizkészlet számításánál az éves rolúcióban 97 fó-os előfordulási gyakoriságú lefolyó vízhozamokból indulunk ki. Ennek alapján az ipari célokra mértékadó hasznosítható vízkészlet főbb adatai fő vizgyüjtőnkénti bontásban a következők: j Fő vízgyűjtők Évi 97 i,.

3/ sec ^-os vizk< ki Vév Élőviz ktí'/év Külföldi lekötés ki..

3/óv Alap hasznosítható vizkészl. la.yév Duna 1362 .42,1 34,5 1,7 5,9 Tisza 153 4,9 2,2 0,9 i.c Magya ro rsz . 1520 47,0 36,7 2,6 7,7 Az alap, tehát a tározott többlet vízmennyiségek nélküli hasznosítható vízkészlet 77 Jó-a a Duna /és Dráva/ vízgyűjtőjére jut, a Tisza részesedése C03k 23 Vízkészleteink területi megoszlásánál; másik anomáliája, hogy a vízkészletek nagy részo, 85 a három fő folyó medrében koncentráltan folyik le, a területi lefolyásra aránylag kis mennyiség jut. Az alap hasznosítható vizkészlet területi negoszlásámk adatai a következők: - lo123 -