A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÓDOR ISTVÁN: A budapesti agglomeráció szennyvizeinek elhelyezési kérdései

nom minden esetben megengedhető szennyvizeik befogadójául a közeli vízfolyások felhasználása. A vízfolyások mentén vízkivételi müvek is vannak, a fővárosi mederszakaszok zömükbon nyíltak és beépített területeken vonulnak át. A patakok vízhozama csekély, általában a szükséges hígítás sem biztositható. Szélső esetben a vízfolyás „• hozamát a várható szennyvizho95 /o-os zam esetenként tízszeresen is felülmúlja. Ilyen körülmények között a szokásos biológiai tisztítás nem lehet elégséges a fővárosban jelentkező egészségügyi veszélyeztetés kivédésére. Egyébként az olyan elgondolások megvalósíthatóságának, - amelyek a fővárosi nyilt medrek zárttá tételében keresik a megoldást - a hatalmas költségek miatt' amúgy sincs realitásuk. A megnyugtató szennyvízelhelyezés érdekében mérlegelni kell a fővárosi hálózathoz való csatlakoztatását. Ebben az esetben a fővárosi érdekek védelme mellett, a szennyviztisztitás beruházása ós üzemeltetése kisebb fajlagos költséget igényel. 3./ A községek fejlődésével együtt jár a lefolyás! tényezők növekedése, esős időben a patakok vízhozamának emelkedése. A vízfolyások rendezését illetően tudomásul kell venni, hogy a fővárosi szakaszok kiépítettségének megváltoztatása igen jelentős költséggel jár, esetenként városrendezési akadályokba ütközik. A vízfolyások rendezésének tervezését ezért csak az egész vízgyűjtő területre kiterjedő egységkén

t szabad végezni. A következőkbon ismertetjük a Programban - a jelenlegi helyzet ismertetéso mellett - tervezett fővárosi tisztítótelepek helyét, vízgyűjtő területét és kapaci tásukat. A fővárosban három tisztítótelep épül, ahol az összes fővárosi és az agglomerációs területek szennyvizeit tisztítani fogják: 1./ Észak-budapesti telep. Telepítési helye: Újpesten a Palota sziget. Kakacitása 5ÓO.OOO m3/nap. Vízgyűjtő területe a főváros északi határától a budai oldalon a MÁV esztergomi vonaláig, a pesti oldalon pedig a Róbert Károly krt-ig, illetőleg Moxikói-utlg terjed. 2./ Csepel-északi telep. Telepítési helye: Csepel-sziget ÉK-i csúcsa. Kapacitása 1,358.000 m3/nap. Vízgyűjtő területe az észak-budapestiétől délre fekszik. Déli határa a budai oldalon a IIosszúróti-patak/Budafok/, a pesti oldalon a főváros határa. 3./ Buda-déli telep. Kapacitása 132.000 m3/nap. Telepítési helyét a nagytétényi déli részén jelölték ki. Vízgyűjtő területe: a budai oldalon a Hosszúróti-pataktól délro lévő városrész, továbbá Csepel. Az Észak-budapesti telep első üteme 1^0.000 m3/nap biológiai tisztító kapacitással 1983-ban lép üzembe. Kispest, Erzsébet és Lőrinc szennyvizét átmenetileg a Délpesti telepen tisztítják. Kapacitása 30*000 m3/nap-ról 72.000 m3/nap—ra bővült. Mindaddig üzemelni fog, amig a Csepel-északi telep fogadni tudja szennyvizeit. Az utóbbi első ütemének tervezése várhatóan a VI.ötéves tervben megkezdődik. A Buda-déli telep megépítése a távlati 102