A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
HAJDU GYÖRGY–DR. LACZKÓ ÁGNES–DR. FÁY CSABA: partiszűrésű vízkészletek szerepe az ívóvízellátásban
tartozóan átlagosan 0,3 - 0,5 m-nyit csökkent. Ez kútsoraink vizadó képességét csökkentette, ami abban mutatkozott, hogy az előzetes kutatások alapján számitott víztermelés értékét uj telepeink nem érik el, mert olyan időszakra épültek ki, amikorra a mederkotrás már túlnyomó részt befejeződött. A jövőben tervezett további vízlépcsők, igy pl. az Adony térségében elképzelt duzzasztás a Csepel-sziget menti termelő telepeknél meg fogja emelni a vizszintet, de ugyanakkor várható, hogy a fenék is el fog iszapolódni. A Csepel-sziget déli részén levő termelő telepek vize ma is olyan vas- és mangán tartalmú, ami miatt a viz csak kezelés - pl. ozonizálás - után bocsátható be a vízellátásba. A későbbi feliszapolódás miatt a kutak vízminősége is, vizadó képessége is romlani fog. Ez elgondolkoztathat minket arra nézve, hogy vajon nem kellene-e inkább a Szentendrei sziget olyan partszakaszait is kihasználni víztermelésre, amelyeket eddig a roszszabb vizminőség miatt nem építettünk ki. Ez ellen az szól, hogy főleg azokat a szakaszokat nem építettük ki, ahol települések vannak, s miután ezek a települések nincsenek csatornázva, az alattuk fekvő kavicsréteg fokozottan szennyezett lehet a szennyvíz elszikkasztása miatt. Ezért ezekkel a lehetőségekkel egyenlőre nem számolhatunk. A környezeti hatások, akár mennyiségi, akár minőségi oldalról vizsgáljuk őket, várhatóan csökkentik a partiszürésü kutakból kitermelhető vízhozamot. A vízigények kielégítése érdekében ezt a kérdést igen részletesen kell vizsgálni annál is inkább, mert a vizellátó létesítmények kiépítési biztonsága éppen itt a legalacsonyabb, sőt éppen az alábbiak miatt nem is "biztonságként", hanem tulajdonképpen kockázatvállalásként jelentkezik. Vizsgáljuk tehát a viztermelő létesítmények üzemének biztonságá t.Ha egyetlen kúttal látnak el egy vízmüvet, azt a kut tisztítása idejére le kell állitani, tehát emiatt legalább két kútra van szükség. Ahol sok a kút, ott egy tartalékkutat kell számolni mindé 12 db kút után, mert egy csáposkút tisztítása kb. egy hónapot vesz igénybe. Ezért a minimális biztonság értéke: 13/12 = 1,08. A parti szűrésű kutak vizadó képessége a folyó vízjárásától és a vizhőfoktól függ. Emiatt a Dunán a Fővárosi Vizmüvek kútjainak kapacitását eleve két névleges értékkel vesszük számításba: - nyáron +3 méteres átlagos Budapest Lánchidi vízállással ós 15°C-al - télen +1 méteres átlagos Budapest Lánchidi vízállással és 4°C-al. Ha a vizadó képesség nyáron 100 %, akkor az télen kb. 68%-ra csökkenhet. Mivel a fogyasztók vízigénye télen a Fővárosban a kb. 50%-nyi ipari és közületi fogyasztás miatt csak kb. 15£-kal kisebb, mint nyáron, ha nyáron ki lehetett elégiteni a csucsvizigényt kutvizzel, akkor télen biztosan vízhián y keletkezik,ha csak kutv.izre támaszkodunk a vízellátásban. Ebből következik, hogy - a kutvizmüvet vagy a téli vizigény kielégítésére építjük ki /ekkor nyáron felesleges kapacitás maradna és a beruházások korlátozása miatt erre nincs pénz/,vagy - a nyári vizigény kielégítésére épitjük ki, s ekkor a téli vizhiány megelőzésére vngy dúsítással növeljük a víztermelést, vagy felszini viz tisztításával pótoljuk a hiányt /lásd az 1. és 2. ábrákat/. 8 3
