A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

GYIMESI BÉLA–KALÁCSKA ISTVÁN: A Dunakanyar regionális partiszűrésű vízbázisainak üzemelési és fejlesztési problémái

A mikroszennyezők elleni védekezést megnehezíti, hogy a rendkivül kis koncentráció miatt azok észlelése csak igen drága és nehezen hozzáférhető műszerekkel lehetséges. Ilyen helyzetben a folyamatos vizsgálat csaknem lehetetlen. Preventiv intézkedési lehetőség hi­ányában az effektiv hatások (iz, szag, stb.) alapján tudunk csak beavatkozni. Ebben a helyzetben javasolható a mikroszennyeződések időszakos ellenőriztetése - például kutató intézetek által, amikor is jelzések kaphatók egyes - a vizben már megjelenő, de még nem jelentős mértékű - mikroszennyeződések várható feldúsulásáról. Az elmondott vizmennyiségi és vízminőségi okfejtéssel rá kivánunk világítani a regioná­lis partiszürésü vizmüvek üzemelési gondjaira és gondolatébresztő következtetéseket kí­vántunk kelteni azokban a szakemberekben, akik a partiszűrés problematikíját csak el­méleti oldalról közelitik meg. A tudományos vizsgálódás a partiszürésü víznyerés irányában az utóbbi években felgyor­sult. Ez nem volt egészen véletlen, hiszen a közműves vizellátás fejlesztése ezekben az évtizedekben éli aranykorát. A fejlesztések sikere azon áll vagy bukik, hogy megtalál­juk-e azt az utat, mely a népgazdaság teherbíró képességének is megfelelő, egyben biz­tonságos, technikailag kivitelezhető, hidrogeológiailag, közegészségügyileg egyaránt megnyugtató megoldást eredményez. A megoldás keresésénél gyakran mellékvágányra kerülünk, melyből időkiesések, eddigi ál­lásfoglalásaink átértékelése, tudományos ismereteink további bővítésének igénye szárma­zik. Még ma is sokan vannak, akik országos méretekben a mélységi vizszerzések fokozásában látják a megoldást. Mások a felszíni vizek tisztításának az útját tartják egyedüli meg­oldásnak. A két tábor ellentétes, mert az előbbi vizminőségcentrikus, az utóbbi pedig vizmennyiségcentrikus szemléletű. A két tábor között áll a partiszűrés egyre erősödő tá­bora, azok az elméleti és gyakorlati szakemberek, akik a természetes partiszűrésű, itt elsősorban a DUNA, TISZA, DRÁVA, RÁBA menti területek mederképződményeinek tartalék víz­készleteiben látják a vizszerzés fokozásának döntő hányadát. Az utóbbi években vizsgálatok folytak a partiszűrésű kavicsban közlekedő viz hidrauli­kai tényezőinek közelebbi felderítésére is. üelenleg már számitógépre vihető képletek állnak rendelkezésre a vizsebességek, tartózkodási idők számításához, a várható kútviz­hozamok meghatározásához, a szivárgási tényező, hézagtényező, szivárgási-hossz össze­függéseihez. A számitógépes vizsgálatok egész sora készült el, melyekből következteté­sek vonhatók le a kutak tervezésére, regionális műveket tápláló kútsorok kialakítására, /3/, /4/, /5/. Rendkivül figyelemre méltó a partiszürés fokozásának lehetősége - például: talajvizdú­sitás útján /2/. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom