A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
GYIMESI BÉLA–KALÁCSKA ISTVÁN: A Dunakanyar regionális partiszűrésű vízbázisainak üzemelési és fejlesztési problémái
A mikroszennyezők elleni védekezést megnehezíti, hogy a rendkivül kis koncentráció miatt azok észlelése csak igen drága és nehezen hozzáférhető műszerekkel lehetséges. Ilyen helyzetben a folyamatos vizsgálat csaknem lehetetlen. Preventiv intézkedési lehetőség hiányában az effektiv hatások (iz, szag, stb.) alapján tudunk csak beavatkozni. Ebben a helyzetben javasolható a mikroszennyeződések időszakos ellenőriztetése - például kutató intézetek által, amikor is jelzések kaphatók egyes - a vizben már megjelenő, de még nem jelentős mértékű - mikroszennyeződések várható feldúsulásáról. Az elmondott vizmennyiségi és vízminőségi okfejtéssel rá kivánunk világítani a regionális partiszürésü vizmüvek üzemelési gondjaira és gondolatébresztő következtetéseket kívántunk kelteni azokban a szakemberekben, akik a partiszűrés problematikíját csak elméleti oldalról közelitik meg. A tudományos vizsgálódás a partiszürésü víznyerés irányában az utóbbi években felgyorsult. Ez nem volt egészen véletlen, hiszen a közműves vizellátás fejlesztése ezekben az évtizedekben éli aranykorát. A fejlesztések sikere azon áll vagy bukik, hogy megtaláljuk-e azt az utat, mely a népgazdaság teherbíró képességének is megfelelő, egyben biztonságos, technikailag kivitelezhető, hidrogeológiailag, közegészségügyileg egyaránt megnyugtató megoldást eredményez. A megoldás keresésénél gyakran mellékvágányra kerülünk, melyből időkiesések, eddigi állásfoglalásaink átértékelése, tudományos ismereteink további bővítésének igénye származik. Még ma is sokan vannak, akik országos méretekben a mélységi vizszerzések fokozásában látják a megoldást. Mások a felszíni vizek tisztításának az útját tartják egyedüli megoldásnak. A két tábor ellentétes, mert az előbbi vizminőségcentrikus, az utóbbi pedig vizmennyiségcentrikus szemléletű. A két tábor között áll a partiszűrés egyre erősödő tábora, azok az elméleti és gyakorlati szakemberek, akik a természetes partiszűrésű, itt elsősorban a DUNA, TISZA, DRÁVA, RÁBA menti területek mederképződményeinek tartalék vízkészleteiben látják a vizszerzés fokozásának döntő hányadát. Az utóbbi években vizsgálatok folytak a partiszűrésű kavicsban közlekedő viz hidraulikai tényezőinek közelebbi felderítésére is. üelenleg már számitógépre vihető képletek állnak rendelkezésre a vizsebességek, tartózkodási idők számításához, a várható kútvizhozamok meghatározásához, a szivárgási tényező, hézagtényező, szivárgási-hossz összefüggéseihez. A számitógépes vizsgálatok egész sora készült el, melyekből következtetések vonhatók le a kutak tervezésére, regionális műveket tápláló kútsorok kialakítására, /3/, /4/, /5/. Rendkivül figyelemre méltó a partiszürés fokozásának lehetősége - például: talajvizdúsitás útján /2/. 76