A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
VÁRSZEGI CSABA: A Fővárosi Vízművek regionális jellege
A Fővárosi Vizmüvek a 85 éve megkezdett telepítések továbbfejlesztésével észrevé tlenül, lépés rőllépésre bővülve vált Európa egyik legnagyobb regionális rendszerévé . Még húsz éve is az volt a szakemberek véleménye: Budapest rendkivül szerencsés helyzetben van: a város szinte saját területéről nyeri a vizet, nem kell távolról, költséges csővezetékek létesitésével megoldania ellátását. A környezetszennyezés, a város ipari és háztartási szennyvize, a folyamszabályozási munkák, stb. következtében azonban a "belső" vizmüvek fokozatosan megszűntek, elvesztették súlyukat, és ma már egy loo km hosszú, az északi országhatártól Ráckevéig terjedő, bonyolult vizmü látja el a fővárost, és az agglomeráció jónéhány helységét. Ez a loo km nagyobb a Prága-Zelivka, Lech torkolat-Nürnberg távolságnál, és megközeliti a Bódeni tó-Stuttgart vezeték, vagy a Päijänne-Helsinki alagút hosszát. I. A Főv.Vi zmü r egion ális jellege. Milyen ismérvek alapján mondható, hogy a Fővárosi^^zmüvek regionálissá vált? Bár hazánkban a regionális vizmü terminológia még alakult ki egyértelműen, néhány jellemző azonban már ismert: a/ A víznyerés és a felhasználás távolsága: ha a felhasználás súlypontjának a Gellérthegyi 127.ooo nf-s tározórendszert vesszük, úgy észak felé a Kisoroszi vizmü, déli irányban pedig a Ráckevei vizmü 5o-5o km távolságra van. Ez Bscs-Mohács vagy Ercsi-Gárdony nagyságrend. b/ Hosszú, távvezeték jellegű nyomvonalas létesítmények: a Fővárosi Vízmüveknél, ellentétben a szokásos nagynyomású távvezetékekkel, gravitációs és alacson.ynyomású rendszerek alkotják a kapcsolatot a termelő és felhasználó területek között. Ezen nagyátmérőjű csatornák hossza a Szentendrei-szigeti oldalon lo6 km, a Csepel-szigeten 23,5. /Jelenleg épül Ráckeve és Szigetújfalu között újabb 8 km./ c/ Több régió vizzel való ellátása: a vállalat jelenleg a Szent endrei-szigeten 5, Budapest határán 5, a Csepel-szigeten 3 helységet lát el ivóvízzel, a néhány száz r?/nap-tól a 45oo nf/nap /Budaőrs/ vízigényig. d/ Központi irányitási és ellenőrzési rendszer kiépítése: megvalósítás alatt van alközpontok és főközpontok létesitésével az egész rendszer központi irányítása. II. Az alacson ynyomású csat ornahálózat , mi nt t ávvezetékren dszer. Kiemelten tárgyalnánk a távvezetékrendszer alapját képező gravitációs rendszert. A mellékelt ábrán láthatjuk a S zentendrei-szige ti hálóza tot . Néhány egyedülálló kúttól eltekintve 19 nagy vizmü található a szigeten, illetve a balparton. A vizmüvek közül 13 szifonos rendszerű /csőkutakat vagy aknakutakat megszívó/, központi gyűjtőaknában találunk csak gépeket, 6 pedig diszpécserközpontból vezérelt, minden csáposkútban szivattyúval rendelkező vizmü. A legkisebb Monostor I. - 6ooo nf/nap, a legnagyobb - Tahi, 29 csáposkúttal - 125.oon m 3/nap kapacitású. 203
