A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
FERENCZI ZOLTÁNNÉ: Főművi tározók és azok vízgazdálkodási szerepe a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén
FŐMÜVI TÁROZÓK ÉS AZOK VÍZGAZDÁLKODÁSI SZEREPE A DÉL-DUHÁNTULI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Ferenczi Zoltánná Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécs A társadalmi baladás szempontjából döntő,jelentőséggel bír a gazdasági élet területén végbemenő fejlődés. Erinek egyik lényeges befolyásoló tényezője a vízgazdálkodás mindenkori fejlettségi szintje. A társadalmi igények fejlődése következtében a mai vízgazdálkodásnak nemcsak az a feladata, hogy elhárítsa a vízkárokat, hanem előreláthatóan gondoskodnia kell a hasznosítható vízkészletek növeléséről, a vízkincs megóvásáról és a víz felhasználása során a tervszerU összhang megteremtéséről. E cél érdekében indította el Igazgatóságunk azt a gyakorlatot, hogy - ahol erre lehetőség van a kívánt vízgazdálkodási cél elérését komplex hasznosítású tározókkal biztosítsa. Jelen tanulmány az Igazgatóság területén már üzemelő, illetve tervezett tározókról ad rövid áttekintést. Az Igazgatóság működési területén elsőként 1963-65-ben létesült árvizcsucs-csökkentő tározóként az u.n. Pécsi tó rendszer . A rendszer az alábbi tóegységekből áll: Orfüi tó Üzemi vízszintje: Felülete: Térfogata: 182,50 m A.f. 10 ha 140.000 m 3 Pécsi tó Üzemi vízszintje: Felülete: Térfogata: 176,00 m A.f 75 ha 2.450.000 m 3 90 Dél-Dunántúl területi adottságai olyanok, hogy a fő vízbázisok /Duna, Dráva, Balaton/ a terület szélein helyezkednek el. A terület belseje vízben szegény. Az átlagot meghaladó csapadékátlag /600-650 mm/ következtében a kisvízfolyások hirtelen levonuló árhullámai jelentős helyi vízkárokat okoznak, csapadókszegény. időszakban viszont jelentős vizkészletgazdálkodási és vizminőségszabályozási gondokat jelentenek. Ezek a körülmények szinte kínálják a bevezetőben emiitett megoldást, vagyis a komplex hasznosítású tározók kialakítását. Ezek a tározók lehetővé teszik, hogy a nagyvizek levonulását biztositó nagy mederszelvények helyett kisebb mederméretek kerüljenek kialakításra, továbbá lehetővé teszik a tározott víz öntözésre, ipari vízkivételre, vizminőségszabályozásra történő felhasználását és mindezek mellett javítják a tározó közvetlen térségének általános környezetvédelmi helyzetét.