Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 1. szám

74 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. 1. táblázat. A vízbázisból kitermelt víz minősége a Duna és a talajvíz minőségéhez viszonyítva Table 1. The quality of water extracted from the water source in comparison with the quality of the Danube and groundwater Vízminőségi komponens neve, mértékegysége Ammonium |mg/l) Nitrit [mg/1] Nitrát [mg/1] Arzén [pg/11 Vas IPg/1] Mangán [Pg/1[ Duna-folyam 0.08 0,02 9.05 1.2 22,5 <10 Vízműkutak 0,11 <0,01 2,49 1,83 337 308 Talajvíz (háttér) 0,38 0,01 <0,5 1,45 315 289 Dél felé haladva a vízadó réteg egyre inkább finomodó (2-3 m-es rétegvastagság-csökkenés) mértékű elvékonyo­­szemcsemérete (4. kép) és fokozatos elvékonyodása miatt dás tapasztalható T-10. jelű vízmükúttól D-i irányba (4. a kutak víztermelő képessége fokozatosan romlik. Jelentős ábra). 4. kép. A termeltetett vízadó réteg jellemző szemszerkezete a T-15.jelü kút szelvényében 2014-ben Picture 4. The typical grainsize structure of the production aquifer in the T-15 well section in 2014 2. táblázat. A vízbázisból kitermelt víz minősége szempontjából meghatározó főbb komponensek jellemző koncentráció-értékei Table 2. Characteristic concentration values of the main components which are decisive for the quality of water extracted from the _____________________________________subsurface water resource_____________________________________ Vízminőségi komponens neve, mértékegysége Ammonium [mg/1] Nitrit [mg/1] Nitrát [mg/1] Arzén Ibg/'l Vas [fig/1] Mangán [gg/1] Jellemző érték 0,11 <0,01 2,49 1,83 337 308 Határérték* 0,5 0.5 50 10 200 50 *201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint A T-7. jelű kúttól D-i irányba elhelyezkedő kutaknál (T-8., T-9. és T-10. jelűek) felerősödik a háttér felőli utánpótlódás, mely a termelt víz vízminőségének romlásá­ban is megmutatkozik (egyre inkább növekvő ammónium­­, nitrát- és nitrit-koncentrációk). Tekintettel arra, hogy az előbbiekben említett 3 kút a belőlük kitermelhető víz ked­vezőtlen minősége miatt már hosszú ideje üzemen kívül van helyezve, mért vízminőségi eredményekkel a szerző nem tudja igazolni ezt az állítást. A DUNA HATÁSA A VÍZBÁZIS VÍZKÉSZLETÉRE A Duna-folyam és a vízműkutak vízszint adatainak kor­relációja alapján megállapítható, hogy a vizsgált 6 éves időszakban látszanak a nyári időszakban kisvízzel jellemezhető hónapok, valamint a Duna, ezáltal a kutak nyugalmi vízszintje is trendszerű csökkenést mutat, mely a szélsőséges időjárási körülményekkel (hosszan­tartó, csapadékmentes és rövid időtartamú, kevés csapa­dékkal jellemezhető időszakok gyakorisága), illetve a Duna medrének folyamatos mélyülésével magyarázható (6. ábra). Ugyanakkor elmondható, hogy a kutak nyugalmi víz­szintjének változása követi a Duna-folyam vízállásának alakulását. A vízbázisból kitermelt viz ammonium, nitrát és nitrit viszont meghaladják a vonatkozó jogszabályban előírt ha­­tartalma határérték alatti, a vas és mangán komponensek tárértéket (2. táblázat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom