Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Heilmann Diána: Nemzetközi integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a Tisza vízgyűjtőn
Heilmann Diána: Nemzetközi integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a Tisza vízgyűjtőn 49 szennyezés, az erózió és a mezőgazdasági lefolyás felszíni és felszín alatti szennyezéseket okoz. A hidromorfológiai változások kapcsán a terv megállapítja, hogy a vízellátás és árvízvédekezés során történt műszaki beavatkozások a folyó és élőhelyfolytonosság akadályozásának fő okozója. 2009-ben 199 folytonossági akadály gátolta a halak migrációját a Tisza vízgyűjtőn. A 19. századig a Tisza és mellékfolyói mintegy 26 000 km2-t árasztottak el rendszeresen. Mára az árterületeknek és vizes területeknek (wetland) ebből már csak igen kis aránya maradt meg. A hidrológiai változáso- kat/módosulásokat okozó fő terhelés, a -Dunához hasonlóan a tározások okozta hatás. A Tisza vízgyűjtőn a fő terhelést a mezőgazdasági, erdészeti és halászati vízhasználatok, vízkivételek képezik, míg a Duna vízgyűjtőn a vízenergia termelés. A Tiszán a jövőbeli infrastruktúra beruházások fő célja az árvízvédekezés, míg a Dunán a jövőbeli beruházások fő célkitűzése 2009-ben a hajózás volt, és csak kisebb mértékben az árvízvédekezés. A felszín alatti vizekkel kapcsolatban megállapítható, hogy a bányászat okozta vízbevezetések és a túlzott víz- kitermelések, illetve az illegális vízkitermelés és lecsapo- lás jelentős és speciális probléma marad a Tisza vízgyűjtőn. A víztestek állapotelemzésének eredménye az ICPDR központi adatbázisa, a DanubeGIS adatok alapján azt mutatta, hogy víztesteknek megközelítően 39%-ka érte el a jó vagy jobb ökológiai állapotot vagy potenciált 2011- ben, körülbelül 44% pedig közepes vagy rossz ökológiai állapot, illetve potenciál minősítést kapott. A vízgyűjtő 223 vízteste közül 107 (48%) érte el a jó kémiai állapotot, azonban 43 (19%) nem érte el a jó kémiai állapotot. 73 víztest (33%) kémiai állapotáról nem volt információ (ismeretlen). A felszín alatti víztestek esetén 85 vízgyűjtő szintű jelentőséggel bíró felszín alatti víztest közül 74 víztest esetén (87%) jó kémiai állapot lett megállapítva. 8 felszín alatti víztestnek rossz a kémiai állapota és 3 esetben (UA) nem volt rendelkezésre álló információ. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapotelemzése vonatkozásában megállapítható, hogy a 85 felszín alatti víztestből 63 esetben (74%) jó és 19 esetben rossz mennyiségi állapot lett megállapítva. 3 esetben (UA) nem volt rendelkezésre álló információ. A felszíni vizek 34%-ka erősen módosítottnak lett nyilvánítva a Tisza vízgyűjtőn és ez az arány kisebb, mint a Duna vízgyűjtőn (ahol ez 2009-ben 40% volt). A VKI szerinti ökológiai állapotelemzés nagy kihívás volt az EU-s országok számára is és számos információ (adat) hiánnyal és bizonytalansági tényezővel kellett számolni az értékelés során. Ez a kémiai állapotelemzés esetén is elmondható. Az 1TVGT hangsúlyozza, hogy a víztestek állapotelemzése még nem került közvetlenül összekapcsolásra az intézkedésekkel és az intézkedések hatásaival. További munkálatok szükségesek ahhoz, hogy az intézkedések és az állapotelemzés közötti összefüggések minél jobban értelmezhetőek legyenek. A vízmennyiségi kérdések megfelelő kezelésével kapcsolatban az ITVGT összegzése az alábbi fontosabb, a víz minőségre is pozitív tényezőként ható feladatokat fogalmazza meg: Árvizekhez és belvízhez kapcsolódó feladatok Mind a 2008-ban megjelent Tisza állapotelemzés, mind az ITVGT 2011 -es Tisza vízgyűjtőt jellemző fejezete rámutat arra a problémára (víztestet érő terhelés, szennyezés), hogy a Tisza vízgyűjtő területe a természetes körülmények között pusztító hatású árvizeknek van kitéve, és a kockázat különösen jelentős ott, ahol házakat, iparterületeket építettek az ártéren. Az árvíz számos esetben nagy tömegű hulladékot szállít magával (hullámtéri illegális hulladéklerakókat elmosva), de többször előfordult az is, hogy a jelentősen megemelkedett vízszint következtében, a hullámtéren vagy annak közvetlen közelében lévő veszélyes anyaglerakó helyről (például zagytározók) mosódott be a szennyezés a folyóba. Az ICPDR Tisza Csoport árvizekkel kapcsolatban megfogalmazott jövőképe olyan árvízvédelmi intézkedéseket vázol, amelyek a kockázat felmérés teljes ciklusán végigvonulnak (megelőzés, védekezés, kárenyhítés és helyreállítás) és egységesek abban az értelemben, hogy mind az árvizek elleni védekezést, mind pedig a víztestek kellő állapotát biztosítani tudják. Intézkedési elvként fogalmazódik meg az árvízi események, vizek jó állapotára való negatív hatásának minimalizálása a megfelelő területhasználat segítségével, valamint az ártér és vizes területek visszacsatolása a Tisza vízgyűjtőn, mely a folyami rendszerek integrált funkcióit lehetővé téve, előmozdítja az önfenntartó vízi populációk kialakulását, az árvízvédelmet és a szennyezés csökkentését. Az ITVGT kiemeli, hogy az országok hosszú távon számos árvízvédelmi célú beruházást terveznek. Ahhoz, hogy ezeknek a projekteknek a vizek minőségére gyakorolt (például hidromorfológia) hatása meghatározható legyen, ismerni kell a beruházások részleteit. Az ITVGT felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett beruházások környezeti hatásvizsgálata (mind árvízvédelmi mind vízszolgáltatás terén) terjedjen ki a vízminőségi vonatkozású lehetséges következményekre is. Az ITVGT hangsúlyozza, hogy fontos feladat a VKI és az Árvíz Direktíva jövőbeli összehangolása is az intézkedések mentén. A terv megemlíti a „teret a folyóknak elv” "fontosságát is, mely azon stratégiák egyike lehet, melynek alkalmazása mind a természetvédelem, mind az árvíz- védelem szempontjából előnyös intézkedéseket eredményezhet. Az erdészeti tevékenységek árvízvédelemre gyakorolt hatása ugyancsak nem elhanyagolandó, és ebben a vonatkozásban a Kárpátok Konvencióval történő együttműködés előnyt jelenthet az összefüggések feltárásában. Vizes területeket érintő feladatok A Tisza vízgyűjtő az árvízvédelmi és folyószabályozásai munkálatok következtében vizes területei- nek/élőhelyeinek nagy részét elvesztette. A vizes területek és árterek ugyanakkor fontos élőhelyet nyújtanak az élőlények számára, csökkentik a tápanyagterhelést, meg
