Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 2. szám - Molnár Béla - Jenei Mária - Bedbur, Echart - Schmitt, Manfred: Tavak és tavi karbonátok sajátosságai a Duna-Tisza közén

MOLNÁR B. - JENEI M. - BEDBUR E - SCHMITT M.: Tavak és tavi karbonátok ...

5

kalcium és magnézium lehetővé teszi a karbonát-kiválást. (Molnár B. 1980). Látható, hogy a karbonát-képződésen belül sok esetben a dolomit-képződéshez is adottak a feltételek.

A dunai, tiszai és Duna-Tisza közi felszíni és talajvizek Dsmo„ (°/00) és l8Osmo„ (°/00) vizsgálata.

A csapadékvizek 5 D és 5 0 értékei egymással párhuzamosan változnak az un.’’világ csapadékvonal=Word Meteoric Line” 5 180 = 8 * 5 D 10 (°/00) mentén, ezért a 5 l80- ra tett megállapítások a 5D-re is igazak (Deák J. 2006)

2. táblázat:

2004 október első felében gyűjtött talaj-és felszíni vizek kémiai jellemzői (Molnár B.-Bedbur, E.-Jenei M. 2007)

Sz

Mintavétel helye

A víz hőmérséklete

•c

Na*

K*

Mg”

Ca2*

Si4*

Cl

so42

N03

HCOj

pH-érték

Redoxpoten

ciál

mV

Összes

oldott

sótart.

mg/l

Mg/Ca

arány

C03/Ca

arány

mg/l

16

Szappanos-szék Ny

17,0

57,0

15,5

69,0

147,0

12,2

98,0

121,0

9,8

640,50

7,85-50,0

1032,0

0,469

2,8571

17

Szappanos-szék K

13,3

39,0

4,1

45,4

110,0

11,9

138,0

22,0

17,5

440,42

7,71-76,1

1232,8

0,494

2,6254

18

Ródliszék Ny

14,7

3300,0

19,8

3,4

17,0

4,3

1200,0

230,0

6679,50

8,01-45,0

11032,0

0,200

257,64

19

Rdliszék K

10,3

3930,0

220,0

4,9

3,7

5,3

1400,0

100,0

8067,25

8,05-166,0

11464,0

1,324

1429,7

20

Csólyopálos kút

14,0

250,0

33,0

58,0

60,0

6,9

52,0

91,0

16,5

1544,4

0,966

21

Kelemenszék tó

10,3

2600,0

14,9

7,3

4,6

1500,0

4254,75

9,60-130,0

4048,0

1,586

606,52

22

Csólyospálos 3.

11,7

730,0

56,0

33,7

3,0

2,9

160,0

100,0

1677,5

9,70-43,0

1427,2

11,23

257,64

23

Csólyospálos 2.

13,0

71,0

6,2

115,0

131,0

14,1

1,7

518,5

7,90-126,0

1351,2

0,877

2,5954

24

Csólyospálos 1.

14,1

180,0

18,0

135,0

9,0

6,0

133,0

360,0

539,85

9,21-160,0

987,4

15,0

39,333

25

Csólyospálos 1/1.

14,0

460,0

32,0

7,2

5,5

69,0

84,0

1296,25

9,10-30,0

2052,0

1,309

154,545

26

Balaton, Tihany

10,2

43,0

9,1

73,0

34,0

7,2

44,0

366,00

8,80-240,0

627,0

2,147

7,0588

6 D [0/00] SMOW

3. ábra: A szegedi csapadék, és dunai, tiszai folyóvízi és Duna -Tisza közi talaj-és felszíni vizek (I.-IV.), valamint a Duna - Tisza közi karbonátok pórusvizeinek (V.) ő Dsnww (%„) és <5 'SOsmm, (vizsgálati eredményei 1.: Csapadékvíz (Szeged), 2 Tisza (Algyő), 3. Tisza (Szeged), 4. Duna víz (Dunakeszi) 2000 április, 5. Duna víz (Dunaújvárosi kikötő) 2000 április- II.: 6 Csólyospálos (1/1), 7. Csólyospálos (3), 8. Csólyospálos (1), 9. Csólyospálos (2), 10. Kelemenszék tó, 11 Balaton (Tihany), 12 Szappanszék tó talajfeltáró gödör

III. : 13. Ródliszék tó 2000 április, 14. Kunfehér tó 2000 április, 15. Bogárzó tó 2000 április, 16. Kisréti tó 2000 április

IV. : 17. Ródliszék tó K talajvíz, 18. Ródliszék tóvíz a tó széléről 2000 április, 19. Ródliszék tóvíz a tó közepéről 2000 április, 20. Kelemenszék tóvíz 2000 április, 21. Csólyospálos Ny talajvíz, 22. Szappanosszék tóperemtől 2000 április, 23. Bogárzó tóvíz 2000 április, 24. Apajpuszta talajvíz 2000 április, 25. Kiskunhalas talajvíz 2000 április, 26 Szappanosszék Ny talajvíz ( A dátum nélküli vízminták gyűjtési ideje: 2004 október)

V. : A. Szappanosszék, B. Szappanosszék, C. Ródliszsék, D. Csólyospálos (1), E. Csólyospálos (2), F. Csólyospálos (3), G. Csólyospálos (3), H. Kelemenszék, I. Kelemenszék, J. Balaton (Tihany)

Molnár B.-Botz R. (1966) korábbi karbonát izotóp vizsgálataiból ismert, hogy a karbonátok kiválásánál a párolgásnak és evaporációnak jelentős szerepe van. Ezért a Duna-Tisza közi északi szélesség 46,39 és a keleti hosszúság 19,87, valamint a 100 m tszf.-i magasságra a www. waterisotop org-nál megadott módon kiszámítottuk a csapadékvizek alcímben megadott elméleti havi értékeit, majd az adatokat derékszögű koordinátára vittük fel, ahol az Y tengelyen a 5 D (°/0o)smow, az X tengelyen pedig a 5 l80 (°/oo)smow értékek szerepelnek. A pontokat összekötve az ábrán megrajzoltuk a meteorikus vizek vonalát (3. ábra). A gyűjtött minták izotóp értékeit ugyanerre a koordinátára vittük fel. Ezek a vízminták ugyanazok, mint amelyeknek a kémiai vizsgálati eredményeit korábban már bemutattuk. A 3. ábrán négy csoport különíthető el. Az I. csoportban a dunai és tiszai folyóvizek tartoznak, a 5 D smow értékek -53,6 -- -74,0 °/00, a 5 l80 értékek pedig -8,9—10,6 °/00 között változtak. A dunaújvárosi minta kissé távolabb van, ami valószínűleg a város hatása.

A felszíni tó és az egyéb helyekről származó vízminták a meteorikus vizek vonalától távolabb helyezkednek el. A felszíni és egyéb vizek többé-kevésbé három csoportot képeznek. A meteorikus vizek vonalától a II. csoport vizeinek pontjai vannak legtávolabb. Ide tartoznak a szappanosszéki talavízfeltáró vizek és a csólyospálosi gödrök vizei, a Kelemenszék és az összehasonlításként vett Balaton vízpontjai. Ezek értékei 5 Dsmow -24,3—

39,5 °/00, a 5 '8Osmow pedig -0,8—2,9 °/00 közöttiek. Látható tehát, hogy a negatív értékek kisebbek. A víz párolgásakor a rendszerből először a könnyű, vagyis az l60 távozik és ennek eredményeként a nehezebb lsO dúsul. A deuterium is ezzel párhuzamosan alakul. Ezekből a vizekből a karbonát uralkodólag párolgás hatására válik ki.

A III. csoportba uralkodólag azok a vizek tartoznak, amelyeket 2000 áprilisban gyűjtöttünk. Ezek értékei a következők: 5 Dsmow -47,5- -67,8 °/00, a 5 l8Osmow pedig -4,9—7,6 °/00 • Az előzőeknél negatívabb értékek részben a tavaszi gyűjtési időponttal függenek össze, amikor