Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Málnás Kristóf - Harangi Sándor - Balogh Zsuzsanna - Baranyai Edina - Braun Mihály - Dévai György - Simon Edina: Nehézfém analitikai vizsgálatok a Felső-Tisza és a Szamos folyók hazai szakaszán
66 PCA1 2. ábra. Főkomponens analízis (PCA) a különböző szakaszok vízmintáiban mért elem-koncentrációk alapján. Kisebb átfedés volt megfigyelhető a Szamos és a Tisza Szamos-torkolat alatti, „alsó” szakasza között. ANOVA-t alkalmazva valamennyi elem esetében szignifikáns különbséget mutattunk ki az egyes szakaszok között (p<0,05). Az Al, Ba, Cd, Fe és Zn esetében szignifikánsan magasabb koncentrációt tapasztaltunk a Szamoson és a Tisza alsó szakaszain, mint a felső szakaszon (p < 0,05). Míg a Mn, Pb és Sr esetében a legalacsonyabb koncentrációt a Tisza felső szakaszán, a legmagasabbat a Szamoson tapasztaltuk. 3 PCA1 3. ábra Főkomponens analízis (PCA) a különböző szakaszok üledékmintáiban mért elem-koncentrációk alapján. Az üledékminták nehézfém tartalma alapján szintén három szakaszra oszthatóak a vizsgált mintavételi helyek (3. ábra). A vízmintákhoz hasonlóan itt is kisebb átfedést tapasztaltunk a Szamos és a Tisza alsó szakaszai között. A mikrobiális aktivitás a Tisza felső szakszán volt a legintenzívebb, ugyanakkor a szerves anyag tartalom és a Fe, Al, Ba koncentráció szintén ezen a szakaszon magasabb volt. A Zn, Pb, Sr, Mn és Cu koncentráció pozitívan korrelált PCA- 1 -el, amely jelzi ezen elemek koncentrációjának a növekedését a Szamos szakaszán. A vizsgált kémiai paraméterek közül az Pb és Zn esetében tapasztaunk szignifikánsan magasabb koncentrációt a Szamoson (p<0,05). A Gomphus flavipes lárvák nehézfém tartalma alapján PCA segítségével az üledékhez hasonló eloszlást figyelhettük meg. Ebben az esetben is világosan elkülöníthető a Fel- ső-Tisza Szamos-torkolat feletti szakasza és a Szamos, illetve közöttük helyezkedik el a Felső-Tisza Szamos-torkolat alatti szakasza (4. ábra). Szignifikánsan magasabb Zn koncentrációt tapasztaltunk a Szamosról gyűjtött lárvákban, viszont a Felső-Tisza felső szakaszáról gyűjtött lárvákban mért Pb koncentráció nem különbözött szignifikánsan a Szamosról gyűjtött mintáktól (p >0,05). HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 3. SZ. Az szitakötő lárvák átlagos összes nehézfémtartalma szignifikáns korrelációt mutatott az üledék átlagos nehézfém-tartalmával (R=0,611, p=0,032). A vízben oldott nehézfémek koncentrációja és a szitakötők nehézfém-tartalma között azonban nem tapasztaltunk szignifikáns korrelációt (R. = 0,238, p = 0,570). PCA1 4. ábra Főkomponens analízis (PCA) a különböző szakaszokról gyűjtött Gomphus flavipes lárvákban mért elem-koncentrációk alapján. Diszkusszió Nehézfém-analitikai elemzést végeztünk a Felső-Tiszán kijelölt kilenc, valamint a Szamos hazai szakaszán további három mintavételi szelvényen víz-, üledék- és makroszkopikus vízi gerinctelen - Gomphus flavipes lárva - mintákból. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált vízfolyás szakaszon a nehézfém terheltség alapján, a mintavételi helyek — mind a három mintatípus esetében — csoportba sorolhatók. így, a nehézfém koncentrációk alapján elkülöníthetők a Tiszán az országhatár és a Szamos torkolat között kijelölt- (Felső-Tisza „felső” szakasza) és a Szamos torkolattól a Tokajig tartó szakaszon kijelölt mintavételi szelvények (Felső-Tisza „alsó” szakasza). Továbbá az ezektől markánsan eltér a Szamos magyarországi szakasza. A vízminták elemösszetételét figyelembe véve megállapítható, hogy a Cd kivételével mindegyik kimutatott nehézfém koncentrációja magasan a Szamos hazai szakaszán volt a legmagasabb. A Szamosban mért értékekhez hasonló e- redményeket kaptunk közvetlenül a Szamos-torkolat alatti (Tisza_005) Tisza szakaszon. A legalacsonyabb nehézfém tartalmat a „felső” Felső-tiszai szakaszon mértünk. Összességében tehát megállapítható, hogy a mintavétel idején (2013. május 24-26.) jelentős nehézfém tartalmú szennyezés folyt a Szamoson keresztül a Tiszába, amelynek felhígulását sikerült megfigyelni az alsóbb szakaszokon. Az üledék- és a makroszkopikus vízi gerinctelen minták elemzése alapján hasonló, egymással jól korreláló eredményeket kaptunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Felső-Tisza legjelentősebb nehézfém szennyezője a Szamos folyó. Megállapítható továbbá, hogy a Felső-Tisza „felső” szakaszán jóval magasabb volt az Al, a Ba és az Fe koncentráció az üledékben, mint a másik két szakaszon. Ezzel szemben viszont, a Szamoson határozottan magasabb Cr, Mn, Pb, Sr és Zn koncentrációkat találtunk, mint a Felső-Tisza torkolat feletti szakaszán. Ezek a megfigyelések egyeznek Woelfl és mtsai. (2006) által leírtakkal. Végül megállapítható, hogy a Gomphus flavipes aljzatlakó lárvái jól alkalmazhatóak nehézfém szennyezések visz- szamenőleges bioindikátoraiként.
