Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - NEKROLÓG - Péter Gábor (1922-2012)

81 mely tagszervezet megalakulásának döntő lökést adott, hogy Magyarország rendezhette meg 1997 augusztusában a Nemzetközi Molinológiai Társaság 9. szimpóziumát. Tágabb nemzetközi összefüggésrendszerbe helyezte a bajai kezdeményezéseket Rónay István az Európai DunaRégió Stratégia és a civil szervezetek c. tanulmányában, kiemelten kezelve azt a kérdést, miként járulhatnak hozzá a civil szervezetek a Duna-Régió Stratégia sikeréhez. Mindezek mellett megállapította, hogy Baja még nem igazán használta ki azokat az adottságait, melyekre alapozva jelentős mértékben fejlődhetne a helyi turizmus. Lehetőséget nyújthat minderre, baja vonzáskörzetének sok nemzetisége, a Baja-Hajós borvidék, a Gemenc, a Duna mellékágrendszerei, a Vajdasággal közös fejlesztési lehetőségek, a Baja-Bezdáni tápcsatorna és annak holtág-rendszerei, stb. Gazdaságtörténeti szempontból izgalmas témát választott Kothencz Kelemen Történeti, néprajzi adalékok a Baja környéki hajómalmokról szólva. Számos levéltári forrást feltárva nem csupán a hajómalmok szerkezeti elemeinek változását követte nyomon, hanem arra is talált forrásokat, miként illeszkedett a hajómolnárok tevékenysége a kor gazdasági rendszerébe, milyen vagyoni viszonyok között működtek, avagy mi mennyibe került számukra. Táblázatban adta meg, hogy 1843-ban egy adott hajómalom építési és üzemeltetési költségei hogyan alakultak. Az már csak szomorú megjegyzés volt értekezése végén, hogy 1925-ben a bajai molnár ipartársulat feloszlott, azt követően néhány vízimalom maradt, a II. világháború ezeket is elsodorta. Dr. Balla Ferenc és dr. Balla István A szerbiai Eszaknvugat-Bácska dunai hajómalmairól szóltak a kötet következő tanulmányukban. Adataikat nem csupán levéltári és irodalmi forrásokból merítették, hanem az egykori molnárok leszármazottaival készített gyűjtésük alapján is fontos tényeket sikerült rögzíteniük egy elmúlt világról. „A mai szerb-magyar országhatártól Apatinig terjedő Duna-szakaszon a 19. század közepétől a 2. világháború végéig mintegy 40 hajómalom dolgozott. Ezeket a folyón általában olyan helyekre helyezték el, ahol a víz sodrása a legerősebb volt. A legtöbb malmot Bezdánnál és Apatinnál üzemeltették. " Az egykori viszonyok felderítésében fontos támpontot jelentettek az egykori kéziratos térképek, amelyek pontosan jelölték, hol és mennyi hajómalom üzemelt a századok során. A szerzők történeti feltáró munkája és annak szelleme szépen simul abba a délvidéki sorozatba, amelynek az elmúlt század utolsó harmadában Kalapis Zoltán volt egyik meghatározó egyénisége. Ahhoz, hogy átfogóbb történeti munkák is születhessenek, nagy szükség van az adatok pontos feltárására, összegzésére. Ebben nyújt segítséget Fábián Borbála gyűjtése A bajai hajómalmok adattára a 19. század végén címmel. Először is tisztázza, bár a Duna mindkét oldalán hosszan elnyúló bajaszentistváni szakaszon voltak a malmok, mégis „bajai" malmokról beszélhetünk, mivel tulajdonosaik többsége bajai polgár volt. Az 1880-as évek végén 60 hajómalom kerekei őröltek, molnárok, malomtulajdonosok összesen 92-en éltek a városban. A szerző tanulmánya végén az adattár alapján a bajai alsó- és felső malomrév 65 malmára vonatkozóan adja meg táblázatba foglalva a következő, 1888-ból származó adatokat: a tulajdonos neve, részesedése, a malomhely leírása, a váltóhely, a reális jog és a hely megszerzésének éve és a változások. Egészen más oldalról közelíti meg a közös témát Sebők Tibor a Dunai hajómalmok makettjeiről értekezve. Magának a makett szónak értelmezését tisztázva a szerző néhány szépen sikerült makett bemutatásával felhívja a figyelmet azok közművelődési hasznosíthatóságára, gyűjtésének fontosságára. Hiszen nem egy molnár kedvtelésből elkészítette saját malmának kicsinyített mását, de az egykori céhes világban egy-egy hajóács-, vagy molnárlegény is mestermunkaként általa összerakott hajómalommal tehette le vizsgáját, amely makettnek később mestere az oktatásban vehette hasznát. A kötet első tanulmányának szerzője, dr. Faludi Gábor zárja az értekezések sorát Hajómalom Egyesület Baján című összefoglalásával, amely, módosított változata a Bácsország (Vajdasági honismereti szemle Szabadka) 2012/2 (62) számában megjelent írásának. Rögzíti az Egyesület megalakulásának, működésének történetét. A 2007. évi megalakulással lehetővé vált, hogy a városi önkormányzattal kötött megállapodás alapján az Egyesület egy halászati mini skanzent hozzon létre. Az ezzel kapcsolatos programok mellett további fontos lépés volt az Egyesület életében az IPA „Határon Átnyúló Együttműködés Program"- ban való közreműködése Gombos (Bogojevo) településsel közösen. Ez utóbbi pályázat eredménye volt az a négy rendezvény is, amelyen a kötet szerzői előadásaikat megtarthatták. Nekrológ Péter Gábor Csíkcsicsó, 1922. VI. 4.- Budapest, 2012. XII. 05. Oki. mérnök. 1948-ban a Fővárosi Csatornázási Művek mérnöke, 1949-től az ÁMTI, ill. a MÉLYÉPTERV tervezője, szakosztály-, osztályvezetője, szakági főmérnöke, vállalati szakértője 1982. évi nyugdíjba meneteléig. Fő munkaterületei: városok, települések, ipari üzemek vízművei, vízellátási rendszerei, víztisztító-művek, tározók víztávvezetékek, üzemi vízgazdálkodás vízforgató-rendszerek, többszöri felhasználás, vízgazdálkodási és víztakarékossági mutatók stb. Számos külföldi exporttervezés résztvevője, irányítója (Indonézia, Libanon, Marokkó). Szakmai publikációinak száma mintegy 20, és 3 műszaki könyv társszerzője. Részt vett a műegyetemi mérnökképzésben, mint konzulens. Nyugdíjasként, mint szakértő tevékenykedett. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási Szakosztályának 20 éven át volt vezetőségi tagja. Több társasági bizottságnak (Vitális S. nívódíj, Kitüntetések bizottsága) tagjává választották. Munkáját 1982-ben a MHT elnöksége Pro Aqua éremmel ismerte el. Visszaemlékezéseit (Hargitától a nagyvilágba - Egy székely mérnök emlékezései címmel) 2004ben a Pro Aqua Alapítvány adta ki. Szakmai életrajza részletesebben megtalálható a Balázs GyörgyBorosnyói Adorján-Tóth Ernő: Műegyetemen végzett építőmérnökök és munkásságuk 1943-1951. Bp., Műegyetemi Kiadó, (2007).