Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 1. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Fejér László: Malmok a vízen - szakmatörténeti konferenciák a hajómalmokról, Baja 2012
80 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. Lukács K. 1943: A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt. Bél Mátyás ire. Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Nö„Notitia Comitatuum Veszprimiensis, Simighiensis et Szaladiensis" vény-és Környezettudományi Intézet, Keszthely, 128 p. c. kéziratának fordítása és ismertetése. - A Magyar Biológiai Kuta- A kézirat beérkezett: 2013. január 7-én tóintézet Munkái, XV. Tihany. Varga B. 2009: A Balaton vízháztartásának elemzése, különös tekintettel a párolgásszámítás és mérés módszertani és területi kérdéseNew results in hydrogeological research of the Balaton- uplands Dobos, I. 1027. Budapest, Margit körút 44. irma, dobosdigmail. com Abstract: The first significant work on the examined area was a summarizing writing about Veszprem and Zala counties by Mátyás Bel (1735-1736). In his work he gave the description not only of the surface waters but that of the springs and spas known at that time - among others he also mentioned Balatonfüred and Kekkut. Due to Maria Theresa's order in council in 1762 a largescale scientific development started off which also led to the research and exploitation of mineral waters. This research and the drilling exploitations started only in the second half of the 19 t h century and was accomplished gradually due to the excellent work of sen. Lajos Loczy (1913-1920). First the Geological Institute, then the Water Management Scientific Research Institute clarified the effects of the mountainstuctures on the flow of subsurface waters; nowadays the universities undertake the solving of the mainly geochemical research tasks that were not examined earlier, mineral water, perm, trias, pannon, spring, well, radon, engineering geology. Keywords: DOBOS IRMA dr„euro- és gyémántdiplomás geológus. 1950-ben diplomázik a Szegedi Tudomány Egyetemen és itt dolgozik 1951-ig, majd a Magyar Állami Földtani Intézetben földtani térképező, 1954-től pedig a Tokodi Mélyfúró Vállalatnál a szénkutatást vezeti, 1958-tól a Vízkutató és Fúró Vállalatnál hidrogeológiai és tudománytörténeti kutatást végez. A Semmelweis Egyetemen 1997-től 15 évig, az ELTE-n 2005 óta meghívott előadó. Könyvismerteté s Malmok a vízen - szakmatörténeti konferenciák a hajómalmokról, Baja 2012. Fejér László A határokon átnyúló együttműködés gyümölcse ez a hajómalmokról szóló, tetszetős külsejű (borítóterv: Klossy Irén), szépen illusztrált kiadvány, amelyet a Bajai Hajómalom Egyesület Gombos szerbiai településsel közösen elnyert Európai Uniós pályázati pénzből jelentetett meg. (Szerkesztette Fábián Borbála) A kötet anyaga négy bajai rendezvényen elhangzott előadások szerkesztett változatát adja közre. Ha arra gondolunk, hogy a XVIII. században még hajómalmok százai, vagy talán ezrei dolgoztak folyóinkon, amelyekből napjainkra egy-két hírmondó maradt - emlékük megörökítésével, történetük népszerűsítésével fontos, múltmentő munkát végez a 2007-ben alapított Egyesület. Az említett előadások nem kizárólagosan a bajai hajómalmokra vonatkoztak, dr. Faludi Gábor Baja vízi környezetéről értekezve, bemutatja azt a szerepet, amelyet a Duna játszott, és mind a mai napig játszik a térség közlekedési és kereskedelmi központjában, Baján. Megemlékezik Türr István tábornokról, aki az 1870-es években a Ferenc-csatornát a Baja-Bezdáni kettős működésű (vízbeeresztő és hajózó) tápcsatorna segítségével szülővárosához csatlakoztatta, megépíttetve Európa legnagyobb tégla falazatú vízi műtárgyát, a Deák Ferenc-zsilipet. Külön értéke Faludi tanulmányának az a gazdag irodalomjegyzék, amely az érdeklődőknek, kutatóknak segítséget nyújt a témában való további elmélyülésre. Dr. Osváth Gábor Dániel a Vízerő hajtotta malmok témáját dolgozta fel rövid történeti összefoglalásában. Az első hajómalom létesítésének históriáját is megtudhattuk tőle: „...537-ben az osztrogótok ostrom alá fogták Róma városát,... elzárták és elterelték... a malmok sorát is tápláló vízvezeték útját. A kiéheztetéssel fenyegetett (Róma védője), Falvius Belisarius kelet-római hadvezér olyan megoldást keresett, amellyel függetleníteni képes a malmok működését és ez által hadserege élelmezését az ostromló erőktől. Ennek érdekében a falakon belül, a Tiberisen úszó (lehorgonyzott) hajótestekre telepítette át a malmok berendezését, és a két hajótest közé függesztett, alulcsapott vízkerekek segítségével zavartalanná tette működésüket.... ". Persze lehet, hogy a történet a legendák sorába tartozik, de a hajómalmok megjelenését nyugodtan datálhatjuk a római korra. A szerző kiemelten foglalkozik a hazai malmok elterjedésének jellemző fordulópontjaival, egészen a nagy konkurens, a gőzmalmok XIX. századvégi térhódításáig. A nagy gabonaközpontok malomipara ugyanakkor jó ideig nem tette feleslegessé a kis teljesítményű, de a helyi igényeket kielégítő vízi - és hajómalmok működtetését. Az utóbbiakra inkább a vízi közlekedés fejlődése mérte a nagy csapást, mert az állandó, menetrendekhez kötött hajóforgalmat akadályozták. Jóllehet a háborúk idején a vízzel hajtott malmok jelentősége újra megnőtt, a XX. században lassan kikoptak a mindennapi gyakorlatból. A legnagyobb veszteséget a hajómalmok pusztulása terén kell kényszerűen elkönyvelnünk. „Utolsó példányaik az 1960-as években tűntek el folyamainkról, legtovább a Délvidéken szolgálták az őrletőket." Ma már inkább az idegenforgalom érdeklődése segíti a néhány megmaradt malom működtetését, vagy a már a forgalomból kivontak rekonstrukcióját. Jáki Réka Vízimalom - hajómalom c. írása egy sikeres kezdeményezés - az egykori ráckevei hajómalom 2010. évi helyreállítása - kapcsán az egykori ráckevei hajómalmok szerkezetéről, működtetésükről, valamint arról szól, miként építették egykor ezeket az impozáns vízi gépezeteket. A régi malmoknak azonban nemcsak hazánkban vannak rajongói, hanem szerte Európában, sőt az egész világon. Hiszen a malmok és a molnárok a művelődéstörténetben kiemelkedő szerepet játszottak a kezdetektől fogva. A Nemzetközi és magyar molinológiai társaságról adott számot rövid összefoglalójában az 1997-ben alakult hazai szervezet elnöke, dr. Balázs György. Tőle tudjuk, hogy Nemzetközi Molinológiai Társaság születését a portugáloknak köszönhetjük, akik az 1965-ben, Casciasban tartott első nemzetközi találkozón kezdeményezték egy határokon átnyúló társaság megalakítását. „Ekkor határozták meg a molinológia terminológiát mindarra a tevékenységre, amelyet a vízi, szél, illetve emberi, állati erővel működő malmok történeti, technikatörténeti kutatásával összefügg. " A nemzetközi társaság mellett a hazai tagszervezet működéséről is képet kapunk,
