Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
4. szám - Sümegi Pál–Molnár Dávid–Sávai Szilvia: A kisalföldi folyómeder-változások a jégkor végén az előzetes kronológiai, geológiai és őlénytani adatok tükrében
26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. szabályozásig és csatornázásig folytatódott a területen. A régészeti geológiai vizsgálatok alapján a Csornai-síkon megtelepedő emberi közösségek termelési tevékenységét, lakóhely megválasztását alapvetően befolyásolta a terület fluviális formakincse. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságának, Perger Gyula igazgatónak, Nagy Andrea és Pesti Krisztina régészeknek a kutatások támogatásáért, a régészeti lelőhelyeken, köztük a csornai Lórét területén végzett régészeti geológiai vizsgálatok engedélyezéséért. A kutatások egy részéhez, a publikáció elkészítéséhez a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 programja nyújtott támogatást. Irodalom Bcndcfy L. (1977): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék, Földrajzi Értesítő, 26: 486-489. Borsy Z. (1977): A magyarországi futóhomok területek felszínfejlődése, Földrajzi Közlemények, 25: 12-16. Gábris, Gy. (1985): Az Alföld holocén paleohidrológiai vázlata, Földrajzi Értesítő, 34: 391-408. Gábris, Gy. (1995): A paleohidrológiai kutatások újabb eredményei, Földrajzi Értesítő, 44: 101-109. Gábris, Gy. (1998): Late Glacial and Post Glacial development of drainage network and the paleohydrology in the Great Hungarian Plain, pp. 23-36. In: Bassa, L. - Kertész, A. (eds.) Windows on Hungarian Geography, Akadémiai Kiadó, Budapest. Gábris, Gy. (2002): A Tisza helyváltozásai (The shifting Tisza River), pp. 91-105. In: Mészáros, R.-Schweitzer, F.-Tóth, J. (eds.) Jakucs László, a tudós, az ismeretterjesztő és a művész. A MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a Pécsi Tud. egyetem kiadása, Pécs Gábris Gy. - Nádor A. (2007): Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and Tisza rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary: a review, Quaternary Science Reviews, 26: 2758-2782. Erdélyi, M. (1971): Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld vízföldtana. Hidrológiai Közlöny, 11: 485-499. oldal Erdélyi, M. (1979): A Kisalföld hidrogeológiája és hidrodinamikája, Hidrológiai Közlöny, 59: 290-301. Ferenczi I. (1924): Geomorfológiai tanulmányok a Kismagyar alföld D-i öblében. Földtani Közlöny, 54: 17-38. Franyó, F. (1963): A negyedkori rétegek vastagsága a Kisalföldön, A MÁFI Évi Jelentése, 1963. Franyó, F. (1966): A Sajó-Hemád hordalékkúpja a negyedkori földtani események tükrében, Földrajzi. Értesítő 15: 158-178. Franyó, F. et al. (1971): Magyarázó 200.000-es földtani térképsorozatához, L-33-VI. Győr. MÁFI Kiadvány, Budapest. Jaskó, S. (1935): A Pápai-Bakony földtani leírása, Bölcsészdoktori Értekezés, Budapest. Korim K. (1973): A Kisalföld hévizei az újabb kutatások tükrében, Hidrológiai Közlöny, 53: 492-500. Lovász, S. (2007): A jelenkori tektonikai hatása a Duna mederesésére hazánkban, Földrajzi Értesítő, 56: 69-76. Miháltz I. (1953): A Duna-Tisza-köze déli részének földtani felvétele, MÁFI Évi Jelentése 1950-ről. pp. 113-144. Budapest. Molnár B. (1963): A délalföldi pliocén és pleisztocén üledékek tagolása nehézásvány-összetétel alapján, Földtani Közlöny, 93: 97-107. Molnár B. (1977): A Duna-Tisza-köze felső-pliocén (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete, Földtani Közlöny 107: 1-16. Pécsi, M. (1959): A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana, Akadémiai Kiadó, Budapest. Pécsi, M. (1962): A Kisalföld geomorfológiai képe, Földrajzi Közlemények, 10: 113-140. Rónai, A. (1955): A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajvízviszonyai, Hidrológiai Közlöny, 7-8: 221-236. Rónai, A. (1963): Az alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata, Hidrológiai Közlöny, 5: 378-390. Rónai, A. (1972): Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében, Műszaki Kiadó, Budapest, 1-421. Rónai, A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana, Acta Geologica Hungarica, 21: 1—446. Somogyi S. (1961): Hazánk folyóhálózatának fejlődéstörténeti vázlata. Földrajzi Közlemények, 85: 25-50. Sümeghy, J. (1944): A Tiszántúl, Magyar tájak földtani leírása, 6 (1-2): 1-208. Sümegi P. (2011): Részjelentés a Győr-Enese elkerülő M85 autópálya szakaszon végzett régészeti geológiai vizsgálatok eredményeiről, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, Szeged. Sümegi P. (2012): Részjelentés az Enese-Csoma elkerülő M85 autópálya szakaszon végzett régészeti geológiai vizsgálatok eredményeiről, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, Szeged. Szádeczky-Kardoss E. (1938): Geologie der rumpfungarischen Kleinen Tiefebene, József Nádor Műszaki Egyetem Közleményei 10, Sopron, 444 p. Szádeczky-Kardoss E. (1941): Ősi folyók a Dunántúlon, Földrajzi Értesítő, 6: 119-133. Urbancsek, J. (1960): Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és az abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések, Hidrológiai Közlöny, 5: 398-403. Völgyesi, I. (1994): A Kisalföld talajvíz- és rétegvíz helyzete, Hidrológiai Közlöny, 74: 260-268. Wein, Gy. (1972): A Kisalföld neogén előtti aljzatának szerkezet-földtani vizsgálata, Magyar geofizika, 13: 187-197. A kézirat beérkezett: 2012. július 12-én Late glacial river-bed changes in the Little Hungarian Plain in the respect of preliminary chronological, geological and paleontological data Sümegi, P. - Molnár, D. - Sávai, Sz. Abstract: During the prior archaeological excavations of the M85 motorway-building between Győr and Csorna, comprehensive chronological, geological and paleontological examinations were made on the investigated area. This clearly shows that, in spite of several natural historic investigations, the alluvial fan, formed till the end of the last glacial, was built up by streams from the Bakony hills running from SE to NW. The northern part of the fan, named Csorna-plain, became inactive (fossil river-bed-system) when the Rába-Marcal rivers changed their running direction from S-N to W-E about 15-25 kys ago. The Rába-Marcal rivers were cut and captured the beds of the Bakony-streams. In consequence of the capture the southern part of the alluvial fan was formed as originally, but the northern part, the left bank of the Rába-Marcal rivers, the alluvial sediment deposition was ended. The surface became dry because of the decreasing groundwater-level and aeolian sand-drift formation started on the surface. The accumulation and shape-formation of the sand-drift sediments was ended because of the deposition of loessy sediments which were fixed the surface, conserved the sand-drift shapes, besides the straitening of the fluvial shapes continued till the river-bed canalizations. Based on the geoarchaeological examinations the area's fluvial forms were essentially affected the settlement and tillage activity of the human communities in the Csorna-plain. Little Hungarian Plain, river capture, Csorna-plain, fossil river-beds. az MTA Doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, az M85-ÖS régészeti ásatásokhoz kapcsolódó geoarcheológiai vizsgálatok vezetője. okleveles geográfus, Ph.D. hallgató, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, az M85-ÖS régészeti ásatások geoarcheológiai anyagának egyik feldolgozója. okleveles geográfus, tanszéki technikus, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, az M85-ÖS régészeti ásatások geoarcheológiai anyagának egyik feldolgozója. Keywords: SÜMEGI PÁL: MOLNÁR DÁVID: SÁVAI SZILVIA:
