Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Halász Péter: Termőterület-használat, mint környezeti rendszerszabályozás

5 A betűjelek értelmezése: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK IDŐJÁRÁS E... éghajlat TÉRSZÍNI AOOTTSÁGOK F... földtani adottságok talaj A VíZHAZTARTAS ELEMEI: csapadék evapotranszspiróció lefolyás FÖLDHASZNÁLAT N...növényállomány TERMOTERÜLETHASZNALAT, MÍNT KÖRNYEZETI RENDSZER- SZABÁLYOZÁS MODELL JE Termőterület-használat, mint környezeti rendszerszabályozás (Növényállapot-, talajerő- és vízháztartás-szabályozás) Halász Péter 1125. Budapest, Kútvölgyi út 20-22. /210. Kivonat A termőterületeket termőhelyi adottságaiknak megfelelően kell használni. Ebben az esetben a termőföld állapota, a terméseredmények, a termelés gazdaságossága, illetve az általános környezetállapot jók lesznek. így a vízháztartás állapota és a víz minősége is megfelelő lesz. Kulcsszavak vízháztartás-állapot, termőtalaj-állapot, földhasználat, termőhelyi adottságok, környezeti rendszer, megfelelő földhasználat, rendszerszabályozás, terméseredmények, környezet-állapot, vízgazdálkodás, tájgazdálkodás 1. A megfelelő vízháztartás A vízgazdálkodás feladata a megfelelő vízháztartás - a vízháztartás megfelelő állapotának - biztosítása. Dombvidéki területeken a vízháztartás állapota akkor megfelelő, ha a lefolyás hatására a termőterületek völgyoldali részein, csupán lassított erózió (talajelsodrás) következik be. Ha az erózió lassított, a termőtalaj állapota megfelelő. Dombvidéki területeken tehát a vízháztartás állapota akkor megfelelő, ha a lefolyás hatására a völgyoldalakon a termőtalaj állapota megfelelő. A vízháztartást, elegendő hosszúságú időtartam (30-50 év) esetén, a C=E+L egyenlet jellemzi. [C: csapadék, E: evapo-transzspiráció (párolgás és a növények párologtatása), L: lefolyás]. Az egyenletből következően a vízháztartást a csapadék és a lefolyás kapcsolata is jellemzi (kapcsolati egyenes). A C-L kapcsolatot az erdőborítottság jellemző módon befolyásolja. 2. A vízháztartás és a termőterület-használat kapcsolata Dombvidéki területeken a vízháztartás állapotát nemcsak az erdőborítottság, hanem más talajhasználat: a lejtők szántása (5-12 % lkat.) is jelentős mértékben befolyásolja. Ha az erdőborítottság és a lejtők szántása (5-12 % lkat.) talajhasználatok hatásából általános érvényű következtetést vonunk le valamennyi talajhasználati módra, illetve azt állítjuk, hogy egy terület talajhasználatára valamennyi talajhasználati mód együttesen jellemző, akkor megállapítható, hogy a vízháztartás, illetve a termőtalaj állapota a vízgyűjtő terület talajhasználatának a következménye. A valóságnak az a szemlélet felel meg, hogy a termőtalaj használata először a termőtalaj állapotára van hatással, a vízháztartás pedig a termőtalaj állapotának a következménye. Az előbbi szemlélet szerint, ha a termőtalaj használata megfelelő, annak állapota - így a vízháztartás is - megfelelő lesz. Ebben az esetben, a lefolyás hatására a völgyoldalakon csupán lassított erózió következik be, ezért a termőtalaj állapota megfelelő is marad. A termőtalaj megfelelő állapota tehát annak megfelelő használata útján biztosítható. Ez a megállapítás, általános jellegéből következően, nemcsak dombvidéki, hanem síkvidéki, vagyis minden termőterületre értelmezhető. 3. A megfelelő földhasználat A megfelelő földhasználat a termőterület, termőhelyi adottságainak megfelelő használata. (Kreybig Lajos, 1946.). Egy terület termőhelyi adottságai: az időjárás (éghajlat: É), a térszíni adottságok (talaj: T, domborzat: D, földtani adottságok: F), valamint a vízháztartás. A termőterület használatának jellemzője a növényállomány (N). A termőterület környezeti rendszer (/. ábra), amelynek elemei a termőhelyi adottságok és a növényállomány. A növényállományt az emberi tevékenység változtatja (földhasználat). Ha a termőterület használata megfelelő, a környezeti rendszer szabályozott (N*, T *, ...) Ebben az esetben a környezeti rendszer elemeinek állapota megfelelő, így a termőtalaj és a növényállomány állapota is megfelelő. A fentiek következtében a megfelelő földhasználat esetén a terméseredmények jók lesznek, a termelés gazdaságos lesz és a környezetvédelem érdekei is jól érvényesülnek. Ezért szükséges a termőterület megfelelő használata. 4. A megfelelő földhasználat alkalmazásának várható következményei a mezőgazdaság, a környezetvédelem, valamint a vízgazdálkodás szempontjából Mezőgazdaság A megfelelő földhasználat esetén a talajerő utánpótlása megfelelőbb lesz: kisebb műtrágya mennyiségek alkalmazhatók. Mivel a csökkent műtrágyázás következtében a növényállomány kevésbé lesz sérülékeny, jobban behatárolható lehet a növényvédelem: kisebb mennyiségű és koncentrációjú növényvédőszert lehet alkalmazni. Fentiek következményeként a terméseredmények, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben jók lesznek, és a termőtalaj állapota is megfelelő marad. Ezért a környezet állapota megfelelő lesz. Környezetvédelem A megfelelő földhasználat alkalmazása nemcsak a talaj termékenységét óvja meg, hanem a kapcsolódó környezetet - a vízfolyásokat, különösen a tavakat - a korábbi növénytermesztés hatására is bekövetkezhető eutrofizációtól (algásodástól) a felszín alatti vizeket pedig a nitrátosodástól. Vízgazdálkodás A vízgyűjtő terület megfelelő használata esetén a csapadék-hasznosulás (E/C) értéke nagyobb lesz, dombvidéken a völgyoldalakon gyorsított erózió nem áll elő. A kevesebb lefolyó víz által elsodort szilárd talajrészek kisebb mennyi-