Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Kováts Gábor: Három megoldandó feladat, néhány téves eszme bemutatásában

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. Mit akarok mindezzel mondani. Azt, hogy a vízi nagy létesítmények megvalósítása és üzemelése elsősorban műszaki és gazdasági probléma, természetesen ez utóbbinak, a megvalósíthatóság időpontjának mindig vannak politikai, elsősorban persze gazdaságpolitikai szempontjai. A 80-as években a Közgazdasági Szemlében jelent meg egy cikk Major Iván tollából, azt fejtegetve, hogy gazdasági válság idején az állam milyen magatartást tanúsíthat. Az egyik lehetőség, amit csináltunk akkor, és kimondva kimondatlan csinálunk ma is, a takarékosság, a beruházások viszszafogása, amely óhatatlanul munkanélküliséghez, többek közt az építőipar elsorvasztásához vezet. Major Iván ezzel szemben kifejti, az okos állam válságok idején infrastrukturális beruházásokat valósít meg, ezzel oldja az adott időszak munkanélküliségi problémáját, és egyben megteremti azokat az infrastrukturális alapokat, amelyek a következő időszak fellendülésének lehetnek elindítói. Korábbi tanulmányomban azt kérdeztem, kell-e nekünk dégeni vízgazdálkodás? Az itt felsoroltak alapján is arra kell rámutatni, hogy a vízgazdálkodás átfogó nagy létesítményeit elsősorban műszaki és hosszú távú gazdasági érvek alapján, természetesen a politika egyidejű támogatásával kell és lehet megvalósítani. Azonban demagóg módon egyoldalú szűk látókörű érdekcsoportok véleménye alapján nem szabad ezeket, az ország szempontjából nagyon fontos és előremutató létesítményeket a megvalósíthatóság legkisebb vaKOVÁTS GÁBOR lószínűségétől is megfosztani. Az 1930-as években a magyar vízügy egyik legnagyobb alakja, Sajó Elemér emlékiratában a trianoni Magyarország fellendítésének egy eszközét éppen az Alföld vízgazdálkodási fejlődésében látta. Ekkor épült meg a mai napig kiválóan funkcionáló békésszentandrási vízlépcső, (azóta is bögéje, a Hármas- és a KettősKörös adott szakasza az egyik legjobb vízminőségű folyóvizünk) vagy ekkor fogalmazódott meg a tiszalöki vízlépcső és a Keleti-főcsatorna gondolata is, melyek mai napig nagyon hasznosan funkcionálnak. Természetesen egy cikk keretében csak nagyon hiányosan és vázlatosan lehetett e súlyos problémákat felvázolni. Biztos, hogy nagyon sok részletre lehetne még kitérni és biztos, hogy vannak megvitatható ellenérvek is. Kérem, hogy akinek bármilyen irányú véleménye van a fentiekkel kapcsolatosan, akár e folyóirat hasábjain, akár a különböző internetes fórumokon, vagy a Hidrológia Társaság rendezvényein, mondja azt el. Egy biztos, konstruktív korszerű vízgazdálkodás nélkül a Kárpát -medencében nincs gazdasági fellendülés, sőt hosszú távú életlehetőség sem. Mindez természetesen minden oldalú, körültekintő gondolkodással a környezet- és tájvédelem XXI. századi követelményeivel, és az ország teherbíró képességének maximális figyelembe vételével kell megvalósítani, összhangban az EU Víz Keretirányelvével az integrált vízgazdálkodásban. (A kézirat beérkezett: 2012. február 10-én) dr., arany-okleveles építőmérnök, ny. vízügyi igazgató, egykori vizmu- es vízügyi építő vállalati főmérnök, a Magyar Mérnöki Kamarának két választási cikluson át országos elnöke. Three solvable works Kováts, G. Kiossy Irén alkotása