Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
118 rich) használtunk (/. táblázat). Ezért, a különböző vízmintákat ebben a tartományban monitoroztuk (200-500 m/z). A mérések alatt a FlexControl 2.4 programot automata módban alkalmaztuk, majd a kapott spektrumokat a Bruker FlexAnalysis 2.4 program segítségével elemeztük. Egy vízminta mérése során 500 lézerlövés eredményét átlagoltuk. Minden vízminta esetében 5 párhuzamos mérési sorozatot végeztünk. I. táblázat. A humán szintetikus szteroid hormonok monoizotóp tömegei (m/z) MALDI TOF MS méréseink alapján. Szteroidok Monoizotóp tömeg ([M+H] +) m/z Ösztron (Ci 8H 2 20 2) 269.36 Osztradiol (C, 8H 2 402 x 0.5H 20) 271.42 Ösztriol (C18H24O3) 287.39 Progeszteron (C 2iH 3 0O 2) 315.15 Tesztoszteron (Ci»H 2 80 2) 289.34 LC-ESI tömegspektrometria Mivel a MALDI TOF MS nem alkalmas a minták menynyiségi vizsgálatára, így egy Finnigan AQA (Thermoquest, San Jósé, USA) típusú folyadék kromatográfiás elektronporlasztásos ionizációs tömegspektométert (LC-ESI MS) alkalmaztunk erre a célra. A készülék optimális mérési tartománya 1 -500 ng/1. Szállító gázforrásként nitrogént használtunk 600 l/h áramlási sebességgel. A mérőszonda hőmérséklete 250 °C, míg a kapilláris feszültség 3.5 kV volt. A spektrumok 200-400 m/z tartományban voltak monitorozva pozitív és negatív ionizációs módban 1.2 felvétel/s mintavételi sebességgel. A quadrupole analizátor mintavételi szűrője 10, 30, 70 és 100 V-ra volt állítva. A vízminták a MALDI TOF mérésekhez hasonlóan voltak előkészítve. A kapott spektrumokat a Finnigan Xcalibur program (verzió: XCALI -97006) segítségével elemeztük. Eredmények és értékelésük A Balaton, a Duna és a Velencei-tó vízmintáinak MALDI TOF MS analízise kimutatta az adott víztestek szteroid hormonszennyezését. Pozitív ionizációs módban, a Balatonban a következő ösztrogén típusú nemi hormonok mutathatók ki, ösztron (269,137 m/z), ösztrodiol (271,124 m/z) és az ösztriol (287,219 m/z). Ugyanezen mérési feltételek mellett a Dunában (ösztron - 269,230 m/z; ösztrodiol - 271,085 m/z; ösztriol - 287,134 m/z) és a Velencei-tóban (ösztron 269,130 m/z; ösztrodiol - 271,154 m/z; ösztriol - 287,168 m/z) is kimutathatók a szteroid hormonok (2. ábra). Mivel a szintetikus humán standard hormonok (1. táblázat) és a különböző víztestekben kimutatott hormonok mért m/z tömegei azonosak, feltételezzük, hogy a keresett hormonokat mutattuk ki az egyes vízmintákban. Negatív ionizációs módban a progeszteron (Balatonban - 315,304 m/z; Dunában - 315,280 m/z; Velencei-tóban - 315,305 m/z) és a tesztoszteron (Balatonban - 289,275 m/z; Dunában - 289,253 m/z; Velencei-tóban - 289,199 m/z) hormonszennyezés is detektálható a vízmintákban (3. ábra). Az egyes csúcsok intenzitásából nem következtethetünk mennyiségi viszonyokra, hiszen erre a MALDI mérés nem alkalmas, de arányaikban a csúcsok hasonlíthatók egymáshoz. A három víztest közül a Velencei tónak a legnagyobb és a Dunának a legkisebb ösztrogén típusú hormonterheltsége. Ez magyarázható azzal, hogy a Duna folyóvíz, így a hormonszennyezés jobban hígul és a tisztulása is gyorsabb. Ugyanakkor, a Balaton és a Duna esetében elmondható, hogy az ösztrogén típusú hormonok közül az ösztron van legkisebb arányban jelen, amíg az ösztrodiol, ami a női fogamzásgátlók szintetikus bomlásterméke is egyben a legnagyobban (főleg a BalatonHIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6 .. SZ. ban). MALDI méréseink alapján az is megfigyelhető, hogy a Balatonban és a Dunában közel azonos arányban jelenik meg a progeszteron és a tesztoszteron hormonszennyezés. Mindkét víztestben a progeszteron aránya a nagyobb, ez részben magyarázható azzal, hogy ezt a hormont mind a nők, mind a férfiak termelik és ürítik. Érdekes megfigyelés azonban, hogy ez az arány a Velencei-tóban megfordul. A tesztoszteron dominancia okát a Velencei-tó esetében egyelőre nem tudjuk magyarázni. MALDI TOF MS méréseinkben kontrollként gleccservizet (3200 m, Kaprun, Ausztria) használtunk, ami hormonmentesnek bizonyult a műszer nagy érzékenysége (10"' 5 mol) ellenére is (nem mutatjuk). Balaton 400-, 300ni <n 'S 200N c 0) £ 1000 400 TO (O •TO 200N c 0) g 100o600500^ 400</> 2 300N C S. 200c 10002. ábra Különböző vízminták ösztrogén származékainak kimutatása MALDI TOF MS mérésekben. Pozitív ionizációs reflektor módban kimutatható ösztrogén hormonok: ösztron (~269,360 m/z), ösztrodiol (-271,425 m/z) ösztriol (~287,396 m/z). Egy adott víztestben mért monoizotópos csúcsok 500 mérés átlagát szemléltetik. A vízmintákban detektált szteroid szennyezések menynyiségi viszonyait az LC-ESI MS módszerrel mutattuk ki. Ez idáig a tesztoszteron és progeszteron hormonok mennyiségi analízisét végeztük el. A legnagyobb koncentrációban a Balaton tartalmazza a progeszteront (72 ng/1) és a tesztoszteront (45 ng/1) szemben a Velencei-tóval, amelyben a progeszteron koncentrációja a balatoni értéknek csupán ~26 %-a (19 ng/1), míg a tesztoszteroné 60 %-a (27 ng/1) (2. táblázat). A Dunából meghatározott hormon koncentrációk (proeszteron - 51 ng/1; tesztoszteron - 33 ng/1) alacsonyabbak a balatoni értékeknél, 271.124 I 269.137 iUL-KÁA u JPILJI 270 275 280 Duna ud 285 m/z u ÜL 270 Velencei-tó 275 280 270 275 280 285 m/z 285 m/z
