Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A legjelentősebb mészlerakó karsztos ásványvizek és lemez-tektonikai kapcsolataik

^CHEUEI^GY^^Uegjelentős^^ 23 A Termopiila-i hévforrások a Leonidász emlékműtől északra kb. I km-re a mészkőhegység lábánál fakadnak. Vízhozamuk 5-6000 l/min-re becsülhető, hőmérsékletük 40"C, vizük annyira sós, hogy ihatatlan. A víz egy részét gyógyfürdő céljára hasznosítják. A forrásokat már az ókorban is gyógyvízként ismerték. A források vizét csatornákban vezetik el, amelyeket állandóan változtatnak a gyors kiválás miatt. A forrásterületen 30-50 cm magas kis forráskúpok figyelhetők meg, amelyek részben önállóan részben pedig csoportosan fordulnak elő. A kúpokból ma már nem folyik ki a víz, de a kúpokat létrehozó forrásjáratok még jól láthatók. A forrásvízből kis mészkő-lemezkék is kiválnak. Indokolt megemlíteni még, hogy a Termopüla-i hévforrásoktól kb. 25 km-re Ypatinál is nagy mésztartalmú nátrium-kloridos hévizek törnek fel. A források vize 34°C-os, és 7800 mg/l sókoncentrációjuak és erősen C0

2 gázosak. Környezetükben mészfelhalmozódás figyelhető meg. Megjegyzem, hogy a görög szigetvilág egyes szigetein is ismeretesek mészképző hévforrások. így többek között Samothraki-nál, Lesbos-nál, továbbá Rodos szigetén is. A fent ismertetett ásványvizek és lerakódásaik genetikai összefüggésben vannak az Egei (Hellén) lemez mozgásával és ehhez kapcsolódó lemeztektonikai karsztosodási folyamatokkal. A kivált mészkövek ezeknek a karszt hidrodinamikai rendszereknek bizonyítékai. c) Szlovákia A Nyugati-Kárpátok is rendkívül gazdag szénsavas karsztos ásványvizekben, amelyeknél helyenként hatalmas mészkőkúpok keletkeztek. Ezek genetikailag összefüggésben vannak a hegységi területeken a mélyben zajló lemeztektonikai folyamatokkal. E szénsavas forrásokat és lerakódásaikat a közelmúltban a Hidrológiai Közlönyben részletesen ismertettem (Scheuer Gy. 2009). d) Románia Erdély is rendkívül gazdag a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben keletkezett hidrodinamikai rendszerekhez kapcsolódva szénsavas ásványvizekben. Ezek közül többnél jelentős nagyságú forrásvízi mészkő halmozódott fel, mert az erdélyi mészképző ásványvizek is rendszerint a karsztos szénsavas oldott sókban gazdag változó vízhőmérsékletű típusba tartoznak. A hideg mészképző szénsavas ásványvizek közé sorolhatók a borszéki, bélbori, románszentgyörgyi és a dobrádi vízfeltörések, amelyek környezetükben önálló mészkő-kúpokat vagy mint Borszéknél több kúp összenövéséből származó mészkővonulat keletkezett. Az Erdélyben feltörő karsztos hévizekből is több helyen képződött forrásvízi mészkő. A magyar szakirodalom (Pálfy M. 1907) alapján Nagyvárad mellett Püspökfürdőnél, továbbá a Maros völgyében Bánpatak-Bábolna Feredőgyógynál törnek fel, olyan karsztos szénsavas hévforrások, amelyek környezetükben kisebb-nagyobb mészkő előfordulást hoztak létre. Az előzőkben felsoroltak közül a Feredőgyógynál jött létre a legjelentősebb előfordulás és a helyszíni tapasztalatok alapján még napjainkban is válik ki mész. Az előzőekben leírtakhoz kapcsolódva a hazai adottságokat érintőlegesen említve, hogy miután a pannon medence a mozgó lemezek zónájához tartozik, ezért a karsztosodásban mind a felszíni (forrásmészkövek), mind pedig a felszín alatti (barlangok) karsztos megjelenés-formák létrehozásában a kárpátmedencei lemeztektonikai folyamatok is meghatározó szerepet játszottak. e) Oroszország európai részének mészképző ásványvizei A lemeztektonikával összefüggésben a Nagy Kaukázus Oroszországnak ásvány és gyógyvizekben leggazdagabb része. Vannak olyan gyógyforrások ahol már több száz éve igen magas szintű gyógyászati tevékenység alakult ki és ma is tart. Ezekről a forrásokról a következő ismertetést adom: A Nagy Kaukázus északi oldalán annak kb. a közepe táján helyezkedik el Mineralnia Vodi amely tulajdonképpen négy helyen fakadó gyógyforráscsoport körül jött létre, és a nagy közkedveltségnek örvendő fürdőhelyek összefoglaló neve. Az itt fakadó ásványi sókban rendkívül gazdag gyógyhatású forrásvizek nemzetközileg is jól ismertek. A gyógyforrások négy helyen, Pjatyigorszkban, Kiszlovodszkban, Jesszentukiban és Zseleznovodszkban törnek fel. Érdeklődésemet e kaukázusi fürdőhelyek iránt az váltotta ki, hogy Pjatyigorszknál található Oroszország egyik legismertebb és legnagyobb forrás-mészkő előfordulása, amelyet az itt feltörő szénsavas hévizek raktak le fakadási helyük környezetében. A forrásoknál ma is képződik mészkő, bár a források foglalása és hasznosítása miatt csökkent mértékben. A Pjatyigorszk-i gyógyforrások a város felett emelkedő kréta időszaki mészkőből álló Masuk-hegv oldalában különböző magasságokban fakadnak. A legmélyebben levő források közvetlenül a Podkumok folyó szintjének közelében vannak, míg a legmagasabban kilépők 170-180 m-re a folyó felett találhatók. így a források magassági viszonyaiból megállapítható, hogy a folyó bevágódását, az erózióbázis mélyülését csak részben követték a vízkilépések. Pjatyigorszknál 32 helyen törnek fel gyógyforrások. Hőmérsékletük all és 60 °C közötti. A kémiai összetételükben is különbségek mutathatók ki. Mindegyik erősen szénsavas és nagy oldott sótartalmú. A kationok közül nátrium az uralkodó, ehhez kapcsolódva az anionoknál hol a klorid, hol pedig a hidrogénkarbonát van túlsúlyban. A források egy része erősen kénes, vasas és radonos. A másik részük viszont kénmentes. A legjelentősebb források vízkémiai összetételét az 5. táblázatban közlöm a helyszínen kapott adatok alapján. 5. táblázat. A Pjatyigorszk-i hévforrások kémiai összetétele Hely Pjatvi gorszk Megnevezés 14. forrás 24. forrás 16. forrás Proval forrás Vízadó réteg kréta mészkő kréta mészkő kréta mészkő kréta mészkő Vízhőmérséklet 1I°C 27°C 46°C 32°C mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% Na

+ + K' 3273 78,5 977 60,4 1131 63,9 889 60,6 Ca~ 690 19,0 446 28,8 445 28,8 406 31,8 Mg'

f 53 2,4 66 7,8 66 7,1 58 7,5 Cl 2595 40,4 915 34,7 1113 38,3 868 39,9 S0

4 689 9,4 777 21,9 859 24,3 725 23,9 HCOj 3878 42,0 1720 41,9 1678 37,3 1406 36,5 Szabad CO

: 1150 1890 990 Ossz oldott só 10600 4901 5292 4352