Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Dobos Irma: Dr. Urbancsek János (1919–2006) sírkőavatása

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. Dr. Urbancsek János (1919-2006) sírkőavatása Dobos Irma 1027. Budapest, Margit krt. 44. e-mail: dobos.irmavf upcniail.hu A 2006-ban 87 éves korában elhunyt dr. Urbancsek János 90. születésnapján, 2009. október 23-án a családon kívül a kollégák, a barátok és a tisztelők ismét megjelentek a Fiumei úti sírkertben, hogy ünnepélyes keretek között részt vegyenek az emlékére és tiszteletére felállított sírkő avatásán. Az elhangzott megemlékezések a hídrogeológust, a tanárt és a kutatót főként emberi oldaláról mutatták be A két bazalt-oszlopból álló síremlék és a sírt négy oldalról szegélyező édesvízi mészkő méltó módon kifejezi a kutató szoros kapcsolatát a hazai földtani képződményekkel. Dr. Dobos Irma hidrogeológus, az elhunyt egykori munkatársa az alábbi avatóbeszédet mondta el: Tisztelt Emlékezők! Hölgyeim és Uraim! Három évvel ezelőtt búcsúztunk a szeretett férjtől és apától, nagyra becsült kedves kollégánktól, barátunktól dr. Úrbancsek János főgeológustól, és most 90. születésnapján ismét összejöttünk, hogy nemcsak nagy értékű alkotó munkáját idézzük fel, hanem, hogy felszenteljük és felavassuk ezt a síremléket, amely majd a mai naptól hirdeti az ő nagyszerű személyét és életművét. Olyan sokat tett ő hazánk földjének megismerésében, hogy azt igen nehéz számba venni, pedig újból és újból fel kell idéznünk, és ne hagyjuk elfeledni, mert ez adhat nekünk és a jövőnek erőt, iránymutatást, ha gazdag, tartalmas, hozzá hasonló életet akarunk élni. A bazaltból megformált síremlék tökéletesen visszatükrözi az ő személyét, egyéniségét. O rendkívül keménykötésű, határozott, szigorú ember volt, ahogyan egy igazi tanártól elvárja az ember. Mindig egyenes úton haladt, véleménye mindig tiszta, világos volt. Valóban igazi tanár-típus volt még akkor is, amikor nem az volt a feladata, hogy tanítson. Ilyen típusú vezetőnek tekintélye is volt: a munkatársai tisztelték és elismerték széleskörű tudását. Tudták, hogy bármilyen probléma is adódik, abban mindig kapnak tőle segítséget. Megértette az egyéni gondokat is, s ha kellett és tudott, segített is. A síremlék még arra is utal, hogy kutatása során elsősorban a fiatal a negyed-időszaki és az alatta következő felső-pliocén és a felső-pannon üledékekkel foglalkozott, mint a Pannon-medence egyik legkedvezőbb vízszolgáltatóival. Ez utóbbi üledékek kialakulásával közel azonos időben keletkezett a bazalt is, amelyből a síremlék készült. így tehát összekapcsolódik az ember és legkedvesebb munkája ebben a szépen kialakított kőzetben. Kérdezhetnénk, vajon milyen volt a munkahelyén, a munkatársai között. Érdekes módon nagyon kedvelte a női munkaerőt. Volt is belőlük bőven, különösen az utolsó 23 munkás évében. Hogy miért kedvelte? Az ő véleménye szerint a nők sokkal lelkiismeretesebbek, jobban a szívükön viselik a vállalt feladatot, egyszóval megbízhatók. Egyébként nem tett különbséget az egyik vagy másik munkatársa között, egyformán foglalkozott mindenkivel. Neki nagy iskolája volt, ahol mindenki igyekezett jól tanulni, azaz jól végezni munkáját. Hogy ő ilyen volt, vagy ilyen lett, azt nagyon nehéz kikövetkeztetni, csak feltételezni lehet. Minden bizonnyal a családi környezet, a föld szeretete, s talán a genetikai tulajdonságok is meghatározók voltak. Hozzájárulhatott mindehhez még az a körülmény is, hogy mindenért meg kellett küzdenie, s ha már elért valamit, akkor azt becsülettel meg is kellett őriznie. Ilyen alapokból épülhetett fel az ő egész élete, formálódott ki az ő személyisége. A sok nehézség, a sok munka ellenére gazdag élete volt. Elismerésben, megbecsülésben, tiszteletben bőven részesült, s még ma is, ha bárhol felemlítjük nevét, a legnagyobb tisztelettel emlékeznek munkájára és személyére azok is, akik nem voltak közvetlen munkatársai. Hosszú évek tanulása és munkája után sikerült tudását tovább adnia, alkotó munkáját közkinccsé tenni. Életének közel első egyharmada oktatással telt el, s a legkisebbektől kezdte, majd a középiskolásoknál fejezte be. Utolsó állomáshelye a szarvasi tanítónőképző intézet volt, ahol földrajzot és biológiát tanított, és itt befejezte azután a rendszeres oktatást. 1951-től a Magyar Állami Földtani Intézet országos térképező munkájában vett részt, amely nem volt részére ismeretlen, hiszen már egyetemi hallgató korában a Szegedi Tudományegyetem neves geológus professzora, Ferenczi István mellett Erdélyben szénkutatással és völgyzárógát tervezéssel kapcsolatos térképezést végzett. Doktori diplomája témáját is innen vette, s azt 1947-ben védte meg. Nagyra becsült és tisztelt professzorának utolsó munkájával, a nekrológgal 1986-ban állított emléket. A Földtani Intézetben 1951 és 1954 között az Alföldön és a Dunántúlon térképezett. A szépen indult tudományos pálya azonban 1954. áprilisban rövid időre megszakadt, amikor a földtani főhatóság az intézetből 80 fiatal geológust vidékre helyezett az ipari geológus szolgálat létrehozására, és ebben a létszámban ő is benne volt. Munkája során látta, hogy a felszín alatti vízkincsünkkel akkor lehet csak helyesen gazdálkodni, ha az eddig igénybe vett vízhasznosításokat hiánytalanul megismerjük. Ezt pedig kizárólag úgy lehet megvalósítani, ha az ország minden négyzetméterén az artézi kutakat feltérképezzük. Terve alapján sikerült az ország artézi kútjainak térképezését, kataszterezését 1958 és 1962 között végrehajtani kitűnő szervezésével és szakmai hozzáértésével. Az 1963-ban megjelent első két kötetet 1981-ig még 8 követte, amely nagy müvének befejezését jelentette. Nemcsak a térképezés jelentette munkájának nagy értékét, hanem az a lehetőség, hogy minden folyamatban lévő feltárásra biztosítva volt a további feltárások ellenőrzése, és az így nyert adatokkal ki lehetett egészíteni az alapokat. Ilyen módon a közel 25 év alatt az országban talán egyetlen kút sem maradt ismeretlenül. Ez a munka óriási segítség volt a vízellátás további fejlesztéséhez Ezt elsősorban azok tudták és tudják, akik ezen a munkaterületen dolgoztak, és ma is dolgoznak. Ugyanakkor a sok új és megbízható adattal olyan földtani és vízföldtani kö-