Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

3. szám - Dobos Irma: Dr. Urbancsek János (1919–2006) sírkőavatása

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 3. SZ. Dr. Urbancsek János (1919-2006) sírkőavatása Dobos Irma 1027. Budapest, Margit krt. 44. e-mail: dobos.irmavf upcniail.hu A 2006-ban 87 éves korában elhunyt dr. Urbancsek János 90. születésnapján, 2009. október 23-án a csalá­don kívül a kollégák, a barátok és a tisztelők ismét meg­jelentek a Fiumei úti sírkertben, hogy ünnepélyes keretek között részt vegyenek az emlékére és tiszteletére felállí­tott sírkő avatásán. Az elhangzott megemlékezések a hídrogeológust, a tanárt és a kutatót főként emberi olda­láról mutatták be A két bazalt-oszlopból álló síremlék és a sírt négy oldalról szegélyező édesvízi mészkő méltó módon kifejezi a kutató szoros kapcsolatát a hazai föld­tani képződményekkel. Dr. Dobos Irma hidrogeológus, az elhunyt egykori munkatársa az alábbi avatóbeszédet mondta el: Tisztelt Emlékezők! Hölgyeim és Uraim! Három évvel ezelőtt búcsúztunk a szeretett férjtől és apától, nagyra becsült kedves kollégánktól, barátunktól dr. Úrbancsek János főgeológustól, és most 90. születés­napján ismét összejöttünk, hogy nemcsak nagy értékű al­kotó munkáját idézzük fel, hanem, hogy felszenteljük és felavassuk ezt a síremléket, amely majd a mai naptól hir­deti az ő nagyszerű személyét és életművét. Olyan sokat tett ő hazánk földjének megismerésében, hogy azt igen nehéz számba venni, pedig újból és újból fel kell idéz­nünk, és ne hagyjuk elfeledni, mert ez adhat nekünk és a jövőnek erőt, iránymutatást, ha gazdag, tartalmas, hozzá hasonló életet akarunk élni. A bazaltból megformált síremlék tökéletesen vissza­tükrözi az ő személyét, egyéniségét. O rendkívül ke­ménykötésű, határozott, szigorú ember volt, ahogyan egy igazi tanártól elvárja az ember. Mindig egyenes úton ha­ladt, véleménye mindig tiszta, világos volt. Valóban iga­zi tanár-típus volt még akkor is, amikor nem az volt a feladata, hogy tanítson. Ilyen típusú vezetőnek tekintélye is volt: a munkatársai tisztelték és elismerték széleskörű tudását. Tudták, hogy bármilyen probléma is adódik, ab­ban mindig kapnak tőle segítséget. Megértette az egyéni gondokat is, s ha kellett és tudott, segített is. A síremlék még arra is utal, hogy kutatása során első­sorban a fiatal a negyed-időszaki és az alatta következő felső-pliocén és a felső-pannon üledékekkel foglalkozott, mint a Pannon-medence egyik legkedvezőbb vízszolgál­tatóival. Ez utóbbi üledékek kialakulásával közel azonos időben keletkezett a bazalt is, amelyből a síremlék ké­szült. így tehát összekapcsolódik az ember és legkedve­sebb munkája ebben a szépen kialakított kőzetben. Kérdezhetnénk, vajon milyen volt a munkahelyén, a munkatársai között. Érdekes módon nagyon kedvelte a női munkaerőt. Volt is belőlük bőven, különösen az utol­só 23 munkás évében. Hogy miért kedvelte? Az ő véle­ménye szerint a nők sokkal lelkiismeretesebbek, jobban a szívükön viselik a vállalt feladatot, egyszóval megbíz­hatók. Egyébként nem tett különbséget az egyik vagy másik munkatársa között, egyformán foglalkozott min­denkivel. Neki nagy iskolája volt, ahol mindenki igyeke­zett jól tanulni, azaz jól végezni munkáját. Hogy ő ilyen volt, vagy ilyen lett, azt nagyon nehéz kikövetkeztetni, csak feltételezni lehet. Minden bizon­nyal a családi környezet, a föld szeretete, s talán a gene­tikai tulajdonságok is meghatározók voltak. Hozzájárul­hatott mindehhez még az a körülmény is, hogy minden­ért meg kellett küzdenie, s ha már elért valamit, akkor azt becsülettel meg is kellett őriznie. Ilyen alapokból é­pülhetett fel az ő egész élete, formálódott ki az ő szemé­lyisége. A sok nehézség, a sok munka ellenére gazdag élete volt. Elismerésben, megbecsülésben, tiszteletben bőven részesült, s még ma is, ha bárhol felemlítjük nevét, a leg­nagyobb tisztelettel emlékeznek munkájára és személyé­re azok is, akik nem voltak közvetlen munkatársai. Hosszú évek tanulása és munkája után sikerült tudását tovább adnia, alkotó munkáját közkinccsé tenni. Életé­nek közel első egyharmada oktatással telt el, s a legki­sebbektől kezdte, majd a középiskolásoknál fejezte be. Utolsó állomáshelye a szarvasi tanítónőképző intézet volt, ahol földrajzot és biológiát tanított, és itt befejezte azután a rendszeres oktatást. 1951-től a Magyar Állami Földtani Intézet országos térképező munkájában vett részt, amely nem volt részére ismeretlen, hiszen már e­gyetemi hallgató korában a Szegedi Tudományegyetem neves geológus professzora, Ferenczi István mellett Er­délyben szénkutatással és völgyzárógát tervezéssel kap­csolatos térképezést végzett. Doktori diplomája témáját is innen vette, s azt 1947-ben védte meg. Nagyra becsült és tisztelt professzorának utolsó munkájával, a nekrológ­gal 1986-ban állított emléket. A Földtani Intézetben 1951 és 1954 között az Alföl­dön és a Dunántúlon térképezett. A szépen indult tudo­mányos pálya azonban 1954. áprilisban rövid időre meg­szakadt, amikor a földtani főhatóság az intézetből 80 fia­tal geológust vidékre helyezett az ipari geológus szolgá­lat létrehozására, és ebben a létszámban ő is benne volt. Munkája során látta, hogy a felszín alatti vízkincsünkkel akkor lehet csak helyesen gazdálkodni, ha az eddig i­génybe vett vízhasznosításokat hiánytalanul megismer­jük. Ezt pedig kizárólag úgy lehet megvalósítani, ha az ország minden négyzetméterén az artézi kutakat feltérké­pezzük. Terve alapján sikerült az ország artézi kútjainak térképezését, kataszterezését 1958 és 1962 között végre­hajtani kitűnő szervezésével és szakmai hozzáértésével. Az 1963-ban megjelent első két kötetet 1981-ig még 8 követte, amely nagy müvének befejezését jelentette. Nemcsak a térképezés jelentette munkájának nagy érté­két, hanem az a lehetőség, hogy minden folyamatban lé­vő feltárásra biztosítva volt a további feltárások ellenőr­zése, és az így nyert adatokkal ki lehetett egészíteni az a­lapokat. Ilyen módon a közel 25 év alatt az országban ta­lán egyetlen kút sem maradt ismeretlenül. Ez a munka ó­riási segítség volt a vízellátás további fejlesztéséhez Ezt elsősorban azok tudták és tudják, akik ezen a munkaterü­leten dolgoztak, és ma is dolgoznak. Ugyanakkor a sok új és megbízható adattal olyan földtani és vízföldtani kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom