Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
1. szám - Könyvismertetés - Dr. Dunka Sándor–dr. Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizeinek története - Schweitzer Ferenc–Bérci Károly–Balogh János: A Bátaapátiban épülő nemzeti radioaktívhulladék-tároló környezetföldrajzi vizsgálata - Veress Márton: Karsztfejlődés, XIII.
64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 1. SZ. Könyvismerteté s Dr. Dunka Sándor - dr. Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizeinek története Vízügyi Történeti Füzetek, 17. Budapest, 2008. © dr. Dunka Sándor, dr. Papp Ferenc, Fejér László. Fényképek: Vízy Zsigmond, Forstner Simon, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) archívuma, Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Szakkönyvtár gyűjteménye. A kiadványt támogatta: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Pro Aqua Alapítvány. A kiadványt gondozta: Innova-Print Kft. Budapest. 16><24 cm formátum, 240 oldal, ábrák és képek, szakirodalmi felsorolás: 43 mű. Ismételjünk Fejér László bevezető soraiból: A közel negyven éve megjelenő Vízügyi Történeti Füzetek legújabb, 17. sz. kötete újra a Tiszán túli vidékekre kalauzolja el az olvasót. A két szerző több évtizedre visszatekintő együttműködése, s az adott vidék, a Berettyó és vízgyűjtőjének, az elmúlt négy évtized árvizeinek alapos ismerete tanulságos tartalommal tölti meg a könyv lapjait. Az elmúlt évtized főként tiszai árvizei ráirányították a figyelmet az egész Tisza-völgyre, és nyitott kérdéseket tettek fel a jelenkor szakembereinek, gazdálkodóknak, vízmérnököknek, a természet szerelmeseinek, miként lehet az Alföld jövőjét korszerű eszközökkel megalapozni, természeti-társadalmi értékeit fenntartani. Nem árt, ha tudjuk, a Tiszavölgy árvízvédelmét ez idő szerint alapvetően meghatározni szándékozó program, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése nem a folyó növekvő szinteken levonuló árvizeinek kezelését lehetővé tévő egyszerű műszaki beavatkozás, hanem az adott térség általános fejlesztését, gazdálkodásának jövőjét, ökológiai állapotának javítását célzó összetett feladat-együttes kíván lenni. A könyvben olvashatunk az egykori vízvilágról, az itt élő emberek gazdálkodásának szokásairól, miként próbáltak együtt élni a vizekkel, alkalmazkodva annak természetes "lélegzéséhez". Napjainkra talán idillivé szelídülnek az akkori viszonyok, s a városok levegőjétől megcsömörlött emberek sóvárognak az egykori természeti élet szépségei után. Túlzott illúzióink azonban ne legyenek! Nem csak azért, mert az egykori természeti környezet nem hozható vissza, hanem azért is, mert ez a világ általunk már nem ismert járványokkal, elszigeteltséggel és rövid életkorral "ajándékozta" meg az itt lakókat, igaz mindezek mellé a korlátlan szabadság élményét is adta, s ez nem csekély adomány volt a történelem folyamán. A Berettyó térségének vizeit, vízvidékeit az elmúlt másfél évszázad alatt gyökeresen megváltoztatta az emberi beavatkozás. Nem egy vízfolyás ma már csak nevében hordozza több száz évvel ezelőtti valóját, egykori folyásának irányát már talán el is felejtette, s az egykor szabadon kalandozó vizek medrei ma belvízi, vagy éppen öntöző csatornaként szolgálják a térség jövőjét. Rendkívüli helyzetek azonban bármikor adódhatnak, s akkor a csordogáló medrek hirtelen megtelnek elvezethetetlen mennyiségű vízzel, vagy akár vastag jégtáblákká fagynak, s akkor, miként a Berettyó 1966-ban - kísérteties világot teremtenek maguk körül. Azzal, hogy a növekvő népesség gazdasági épületeket, kisebb üzemeket, lakóházakat telepít olyan hajdan árvíz járta területekre, amelyeket korábban alig, vagy ritkábban müveitek - egy-egy áradásnak igen komoly kártételei lehetnek. De még a gazdasági károk is eltörpülhetnek amellett, ha emberéletek kerülnek veszélybe. Az egykori védelemvezetés 1966-os jegyzőkönyvei, és az egyes résztvevők visszaemlékezései idézik fel az a világot, amikor a védelem vezetését kézben tartó szakembereknek felelős döntéseket kellett meghozniuk, az utólagos korrekció lehetősége nélkül. S a döntéseket megalapozó szakvéleményekre nincs sok idő, várni nem lehet, s minden teher a döntést meghozó vállain nyugszik. Alig negyed századdal később a máskor csendes vízfolyás árvizének a magyar határon túl halálos áldozatai is voltak A Berettyó árvizei komoly tanulságokkal szolgáltak a következő évtizedekben. A szerzők munkájukat a jövő szakemberei számára szolgáló intésnek szánják: ne feledkezzenek meg a kisebb vízfolyások árvízi veszélyeztetéseiről, a múlt tapasztalatainak hasznosításáról. * A könyv az alábbi fejezeteket tartalmazza: - A Berettyó-Körös völgy vízföldtani története. - A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt. - A két Sárrét. - Élet a lápon. - A Hortobágy-Berettyó medence népeinek története. - Az ország területének felmérése és a szabályozások megkezdésének előkészítésére tett intézkedések. - Társulatok szervezése a XIX. században. - Mederszabályozások a XIX. században. - Tiszai gátszakadások, magas-parti elöntések okozta árvizek a Sárréten. - Árvízmentesítés és belvízrendezés az egységes szervezet létrehozása után. - Öntözés. - A társulati központ Nagyváradról Debrecenbe költözik. - Vízi munkálatok a Romániához csatolt területeken. - Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében. - Jeles műszakiak a Hortobágy és a Berettyó medencéjében. - A szabályozott Berettyó a XX. században. - Az 1966. évi jeges ár. - A védekezésről negyven év távlatából. * Különleges jelentőséget ad a könyvnek az a tény, hogy a Berettyó folyón lefolytatott 1966. évi jeges árvíz elleni védekezés részletes leírására negyven év után is csak itt kerülhetett először sor. A Hidrológiai Közlöny 2007. évi 2. számában dr. Papp Ferenc fényképekkel is illusztrált cikke leírta és értékelte ugyan az akkor történteket, de a személyi vonatkozásokra, az ár- és belvízvédekezés Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon élő akkori szervezetének bemutatására csak ebben a könyvben nyílhatott lehetőség. A terület vízügyi előtörténetével foglalkozó részekkel együtt az olvasó olyan könyvet kap a kezébe, amelyből nemcsak a leírt táj vízügyeinek kérdéseit, azok megoldásának nehéz lépéseit ismerheti meg, hanem képet kap hazánk vízügyi problémáinak szinte a teljességéről, azok fontosságáról, nemzetünk történelmében betöltött alapvető szerepéről Dr. Vágás István
