Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Hovány Lajos: A Duna–Tisza közi szikes tavak vízföldtani jellemzői
27 A Duna-Tisza közi szikes tavak vízföldtani jellemzői Hovány Lajos Építőmérnöki Kar, Szabadka Kivonat: A Duna-Tisza közi Homokhátságon (kisebb szakaszai Vajdaságban vannak) 300 km 2-nyi szikes tó volt. A tavak medrét meszes vízzáró rétegek bélelik. E rétegek peremszintje fölött a tavak kapcsolatban áll(hat)tak a talajvízzel - állapítható meg a magyarországi vízföldtani kutatás eredménye alapján. Hasonló záradékot sejtetnek a Szabadka melletti radanováci talajvízszintek elemzésének és a vízföldtani feltárásnak az eredményei is. E munka célja azoknak a már feltárt jellemzőknek az összegzése, amik segítik a szikes tavak és a talajvíz kapcsolatának a számszerűsítését. Kulcsszavak: szikes tavak, Duna-Tisza köze, vízföldtan. 1. Bevezető Az 1951-ben még 300 knr-nyi állóvízzel borított Az Alföld Duna-Tisza közi részén elterülő Homok- terület természetes növénytakarója főleg sztyepp és erhátság nyugaton a Duna-, keleten pedig a Tisza-völggyel dős sztyepp volt [9], A homokbuckák közötti mélyedéhatáros [1], Észak-déli irányban a Gödöllői-dombságtól sek az év folyamán időszakosan (semlyék, turján, őrjeg) Bácska vajdasági részén levő humusszal borított löszös és állandóbb jelleggel (zsombos) voltak vizenyősek [10, területéig, a Telecskai-fennsíkig húzódik [9], A Homok- 17, 29]. A szabadkai-homokpuszta radanováci részén 3 hátság vajdasági szakaszai a Szabadkai-, a Horgosi- és a km : (csapadékos időszakban 6 km 2) vizenyős területnek Tavankúti-homokpuszta [37]. a lecsapolás eredményeként 1816-tól 1955-ig időszakos, Székesfehérvár (§) Budapest Szolnok Dunaújváros* Kecskemét a Szekszárd* HUNGARY Szeged < SERBIA ELEVATION 1 000 m 500 m 200 m 100 m 0 majd folyamatos lefolyasa lett a Palicsi-toba [6-7], BUDA # PEST KECSKEMET O SZEGED SZABADKA O I. ábra. A Duna-Tisza közi Homokhástág magyarországi (1) és vajdasági (2) szakaszai a Gödöllői-dombság (3) és a Telecskai-fennsik (4) között /A Duna-Tisza közi; Opstanak 2002/ 2. ábra. A Duna-Tisza közi vizenyős teriiletek az ármentesitő és lecsapolási munkálatok megkezdése előtt /Magyar vízgazdálkodás 1965/ A Duna-Tisza köze talajvizét a beszivárgó csapadékvíz és a felszín alatt történő vízáramlás adja [4-5, 12-13, 17-18, 35-36,38,39,41],
