Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Rónaki László: A Tettye-forrás vízgyűjtő területe, barlangjai és szökevényvizei

RÓNAKI L .:A Tettye-forrás vízgyűjtő területe, barlangjai és szökevényvize

i 25 pési szinttel. (Itt sem észleltek festék nyomot a Tettye-forrásban, vagy a Tettye-aknában megjelent sikeres víznyomjelzési eredmények mellett.) További és nem elhanyagolható adalékként kell megemlíteni, hogy a város területére készített mérnökgeológiai térképezés (1975-1992.) során több száz vízszintészlelő fiirás mélyült a város területén, melyek közül számos az előbbiekben jelzett területsávban van (3. ábra). A fúrások mellett több ezer ásott kút kataszterbe vételére, többszöri mérésére és eseti vegyelemzésére került sor a városban és azok közül több száz Pécs nyugati részében található. Az 1976-tól kezdődő mérések és vizsgálatok alapján a tettyei szökevényvizek átadódásának helye a forrástól Ny-ra tartóan csak a Székely B. úti völgy környékéig volt bizonyítható, ahol a Petőfi-forrás is jelentkezik. Ez jól dokumentálható volt a Geohidroterv Kft észlelési térképén (7. ábra) rögzített pontok vizsgálatából. (KRAFT J. 1992.) 7. ábra. Mérnökgeológiai térképezés észlelőhálózata a Tettye-forrás vízgyűjtőjének környezetében A Petőfi forrástól nyugatabbra a megfigyelési helyeknél a repedésvizek már mindenütt magasabb helyzetűek, mint a karsztvíz. Ez jól látható a 6. ábrán a Szent János-forrás (kút) környékén a MEV 4709 és a IX. sz.. szerkezeti fúrások által feltárt vízszint adatokból is. A Petőfi-forrástól keletebbre (Mikszáth K. u. Hunyadi u. Szőlő u. stb. környékén) azonban a repedésvizek mindenütt több méterrel alacsonyabbak a karsztvíznél, vagyis csak e területsávban válhat lehetségessé a tettyei karsztból szökevényvizek természetes átadódása. E megállapítást igazolják a Tettye-forrásnál megvalósított duzzasztások is, hiszen 1992 tavaszától kezdődően - a próbaüzemelés megkezdésétől indulóan gyors ütemű és több méteres (1-5 m) emelkedések alakultak ki a Petőfi-forrástól keletebbre található Surányi M. út és Magaslati út környéki területsávban lévő mérési helyeken, valamint a Tettye völgyébe telepített kutakban (KRAFT J. 1996.). Ennek megfelelően történt, hogy a duzzasztási próbák során a Székely Bertalan úti völgyben, valamint a Hunyadi u. felső részén pincékben és alagsorokban időszakosan fakadó vizek jelentek meg. Az akkori még rendszertelen duzzasztások eredményeként jelentkező hirtelenül megvalósuló vízszint-emelkedések a Mecsekkaputól délre átlagosan 1 km-es sávban voltak érzékelhetők (kb. az Aradi Vértanúk és a Kálvária utcák vonaláig tartóan). A havihegyi szarmata tömb déli részletén a Felsővámház utcáig terjedően ezen időszakban olyan emelkedések is történtek, melyek jóval meghaladták a korábbi maximumokat a durva mészkőben (+ 4-8 m a korábbi maximumok felett). A Petőfi-forrástól nyugatabbra, vagyis a Deindolok környékén ilyen változások azonban nem voltak kimutathatók. A több mint 10 éve folytatott duzzasztásos víztermelés hatásai még napjainkban sem észlelhetők az ÉNy-i városrész területén. Előbbiekből következik, hogy a tettyei karsztból származó szökevényvizek mozgása a napjainkban csak kevéssé ismert barlangos részletek, valamint a forrás kilépési helyét is befolyásoló hegységszerkezet (feltolódási vonalak és harántvetők) által meghatározott. így a szökevényvizek átadódási sávjának létezése, valamint annak kiterjedése korábbi és újabb mérésekkel, továbbá részletes vizsgálatokkal napjainkra már egyértelműen bizonyított. Jelenleg csak a Gyuri úti táróból kifolyó víz az egyetlen bizonyított felszíni megmutatkozása a szökevény karsztvíznek^ hiszen e vízmegjelenés a vízmű 1992-től megkezdett duzzasztásai előtt tudomásunk szerint nem létezetett (KRAFT 2006.). Itt kell bemutatnunk Szabó P. Z. (1961.p.45.) adatközlését, melynek 1. és 3. sora alapadatként figyelmet érdemlően helytálló, míg a 4. sor a fentiekre tekintettel nagyon irreális adat. A Tettye-forrás 1 390 000 m

3/év (30 éves átlag.) A Tettyénél DK felé elszökő víz 365 000 m

3/év. (Becsült mennyiség). A szarmata felé! A tettyei karsztakna vize 182 500 m

3/év (Mérhető.) A 4-be [kampilibe] átlépő szök. víz..690 000 m

3/év (Becsült hányad.) A második tételként vizsgálatra szorul a karsztvíznek egyrészt a mélybe (a mélykarsztba!) eltávozó hányada, másrészt a Tettye forrás környezetében a szomszédos összletekbe - elsősorban Keletre, DK-re, míg kisebb mértékben D-re tartóan - folyamatosan átszivárgó szökevény víz. Itt is két út nyílik, hiszen a karszttal közvetlenül szomszédos a szarmata mészkő távolra is kiterjedő tömege, míg a forrás előterét kitölti a vízátvételre mindig alkalmas mésztufa és hegylábi törmelék. A szarmata mészkő a Tettyétől a Balokány- és Zsolnay-forrásokig a felszíni kibúvások és a vékony takaró réteg alatt nagy területen nyomozható. Korábbi vizsgálatok szerint dr. Böcker T. szerint a Tettye felől feltételezhetően évi 120 000 m

3 utánpótlás számítható (RÓNAKIBÖCKER et.al.1977.) A miocén (szarmata) mészkő tovább délre a pannóniai homokos üledékek alá bukva folytatódik a Bőrgyár-Kokszmü irányokba. A Tettye-forrás vízgyűjtőjéből a mélykarsztba áramló - a forrást megkerülő, vagyis szökevénynek vehető vízmennyiség vizsgálata az áramlási irányánál fogva túllépne jelen dolgozat keretein, így ettől eltekintünk. Érjük be azzal, hogy az anízuszi karsztosodó mészkő összlet Éi irányban a fiatalabb fedő rétegek alatt folytatódva a Misina-Tubes kiemelt tömegétől távolabb (Pl. Komló környékén) mélyfúrások révén, mint a mélykarszt emelt hőfokú vize kerül, illetve kerülhet megcsapolásra.