Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

168 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. phytoplankton in the Baltic Sea. Submitted to Baltic Sea Environment Pro- Smayda, T. J. (1978): From phytoplankton to biomass. In Soumia, A. [Ed.] ceedings in 2005. Phytoplankton Manual. Monographs on Oceanographic Methodology 6. Reynolds C.S. (1997): Vegetation processes in the pelagic: a model for eco- UNESCO, Paris, pp. 273-9. system theory. Oldendorf. Ecology Institute, 404p. Tamás G. (1955): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. VI. A 40Rutner & Kolisko, A. (1977): Suggestion for biomass calculations of plank- es évek fitoplanktonjának biomasszája. Annál. Biol. Tihany, 23, 95-110. ton rotifers. - Arch. Hydrobiol. Beih. Ergebn. Limnol. 8: 71-76. Yoder J.A., Mcclain C.R. Feldmann, G.C., Esaias, W.E. (1993): Annual cySebestyén O. (1954): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonban. III. cles of phytoplankton chlorophyll concentrations in the global ocean: A saPelágikus Dinoflagellaták biomasszája. (Módszertani tanulmány.) An- tellite view, global biogeochemical cycles, vol. 7, no. 1, pp.181-194. nal. Biol. Tihany, 22,185-197. Uncertainties of phytoplankton biomass estimation Sándor, A.' - Borics, G.

2 'Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, H-4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2 Environmental Protection, Nature Conservation and Water Authority, Trans-Tiszanian Region, Hatvan u. 16. H-4025. Debrecen, Hungary Abstract: Phytoplankton biomass is obtained by volume estimation based on the appropriate geometric forms. Macroscopic models of algae species of given volume have been used to assess the uncertainties of the traditional method. Two dimensional pictures of the models were showed to one hundred persons, who had to measure the necessary linear dimensions. These data have been used to calculate the volume of the models. Comparing to the real volume of the models it can be stated that in case of simple forms (drop) the relative error of the volume estimation was 10 %, in case of complicated forms (Ceratium) was 80 %. Using a simple formula between the length and forms of the algae the biovolume can also be estimated. Collection of hundreds of characteristic forms has been made. Selected forms had to be chosen from the collection by the persons. Our results proved that the error of this method was only 15-25 %, and this method can accelerate the phytoplankton biomass estimation. Key words: phytoplankton, biomass estimation. A Kárpát-medence és a Keleti-Kárpátok tőzegmohalápjainak összehasonlító elemzése házas amőbák (Protozoa: Rhizopoda) és környezeti változók alapján Schnitchen Csaba

1, Tóthmérész Béla

2, Magyari Enikő

3, Braun Mihály

4 'Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, TTK, Ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, 1476. Budapest, Pf. 222. 4Debreceni Egyetem, TTK, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4010. Debrecen, Pf. 21 Kivonat: A Kárpát-medencében és a Keleti-Kárpátokban található 12 tőzegmohaláp (Kismohos, Nagymohos, Sirok, Nyíres-tó, Szőce, Farkasfa, Fekete-tó, Alsó-erdő, Luc, Mohos, Taul-Negru, Fenyvestető) összehasonlító elemzését végeztük el a bennük élő házas amőba (Protozoa: Rhizopoda) közösségek és 6 környezeti változó (vízszint, nedvességtartalom, hőmérséklet, pH, élő moha vastagsága, vezetőképesség) vizsgálata alapján. A 2003 szeptemberében és 2004 augusztusában végzett mintavételek és mérések révén kapott adatokat kanonikus korreszpondencia elemzésben (CCA) használtuk fel. A CCA eredményeként kapott ordinációból megállapítható, hogy az erdélyi lápok sokkal inkább közelebb állnak a dagadó láp állapothoz, mint a magyarországiak. Az erdélyi lápok vízszintje egy lápon belül szélesebb skálán változik (kivéve az erdővel borított Luc-t), mint a magyarországiaké. A hazai lápok vízszintje és nedvességtartalma elmarad az erdélyiekétől, közepesnek mondható, sőt a nyugat-magyarországiak kifejezetten szárazak. Korábbi vizsgálataink során kimutattuk, hogy a házas amőbák előfordulását leginkább befolyásoló tényező ezekben a lápokban a vízszint és a pH, így a házas amőba taxonok és ezen környezeti paraméterek vizsgálata révén képet kaphatunk a lápok állapotáról, ami a megfelelő természetvédelmi stratégiák kidolgozása szempontjából nélkülözhetetlen. Kulcsszavak: tőzegmohalápok, házas amőbák, állapotfelmérés, kanonikus korreszpondencia elemzés, CCA Bevezetés A síklápok és a dagadólápok ökológiai és természetvédelmi szempontból rendkívül értékesek (Dévai és mtsai. 1999, 2001a, 2001b) és meglehetősen veszélyeztetettek Közép- és Délkelet-Európában a klimatikus szárazodás és az antropogén behatások miatt (Borhidi és Sánta, 1999). Gitay és mtsai. (2001) a tőzegmohalápokat a klímaváltozás által kiemelten veszélyeztetett élőhelyek közé sorolja, mivel adaptációs képességük korlátozott a külső tényezők által szabályozott vízellátástól való függőségük miatt. A lápokban a klímaváltozás eredményeként kialakuló felmelegedés és téli csapadék mennyiségének növekedése a növény- és állat-közösségek fajösszetételének jelentős változását eredményezheti (Weltzin és mtsai., 2000, 2001, 2003; Berendse és mtsai., 2001; Keller és mtsai., 2004). Fennmaradásukat a Kárpát-medencében a megfelelő (kb. 1200 mm csapadéknak megfelelő edaftkus vagy légköri eredetű) vízellátás, valamint a zavartalanság (pl. látogatás korlátozása, legeltetés, szennyezések kizárása) oldhatja meg. Állapotuk felmérése céljából a Kárpát-medencében és a Keleti-Kárpátokban található 12 tőzegmohaláp (Kismohos, Nagymohos, Sirok, Nyíres-tó, Szőce, Farkasfa, Fekete-tó, Alsó-erdő, Luc, Mohos, Taul-Negru, Fenyvestető, 1. ábra) összehasonlító elemzését végeztük el a bennük élő házas amőba (Protozoa: Rhizopoda) közösségek és 6 környezeti változó (vízszint, nedvességtartalom, hőmérséklet, pH, élő moha vastagsága, vezetőképesség) vizsgálata alapján. Korábbi vizsgálataink során (Schnitchen és mtsai, 2006) kimutattuk, hogy a házas amőbák előfordulását leginkább befolyásoló tényező ezekben a lápokban a vízszint és a pH, így a házas amőba taxonok és ezen környezeti paraméterek vizsgálata révén képet kaphatunk a lápok állapotáról, ami a klímaváltozás miatt egyre inkább - a tőzegmohalápok viszonylatában pedig kiemelten - szükségessé váló megfelelő természetvédelmi stratégiák kidolgozása szempontjából nélkülözhetetlen. Anyag és módszer A házas amőba vizsgálatokhoz és a nedvességtartalom méréséhez szükséges minták begyűjtése 2003 szeptemberében történt a magyarországi lápok, 2004 augusztusában az erdélyiek esetében (1. ábra, 1. táblázat). Mintavételi helyek sorozatát jelöltük ki a lápokon, amelyek lefedték az összes fő vegetációs zónát és mikrotopográftai niche-t. Tipikus esetben ez lefedte a láp szélétől a láp közepéig terjedő zonációt és a mikrotopográfiai gradienst a zsombék tetejétől a medencéig, ahol ez jelen volt. A mély, nyílt vizű medencékből nem történt mintavétel. Mindegyik mintavételi helyen eltávolítottunk egy 10x10x10 cm-es, lehetőleg monospecifikus Sphagnum vagy más mohafajú mintát. Ezután levágtuk a Sphagnum felső 5 cm-ét vagy akkora részét, ahol már a nem élő „hajtások" helyezkedtek el (amelyik kisebb volt). A mintákat légmentesen zárható műanyag zacskókban tárol-