Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
1. szám - Bezdán Mária: A folyó-vízszin természetes duzzasztásának és süllyesztésének hatásai a Tisza középső és alsó szakaszán
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 1. SZ. Vásár oai amen} Tiszaug Tiszafüred Kisköre Tiszaug Csongrád Törökbecse zamai lassan csökkentek, így nem járulhattak hozzá az árhullám alulról felfelé történő esetleges letetőzéséhez. A Duna apadása kétségtelenül gyorsította az árhullám befejeződését, de ez ismét csak a Tisza torkolatának közvetlen környezetére terjedt ki. (23. ábra) (Vágás. /., 2000.) A 2. esettanulmány alapján megállapítható, hogy a mellékfolyók, vagy a Duna hatásának korlátozottsága, vagy elmaradása mellett - amely az ezredforduló előtti három év rendkívüli méretű árvizeinek volt jellemzője - a Tiszán a felső és az alsó vízmércék vízállásainak egyértelmű összefüggése megmaradt, vagy nem változott lényegesen. Emiatt a főfolyó hidrológiai önállóságát alapjában véve megőrizhette, mert vízállásai hosszabb, vagy rövidebb szakaszon nem kerültek idegen hidrológiai hatások alá. Ez esetben természetesen pontosabb árvízi előr ejelzé sek készíthetők. Vásárosnamén) L Dombrád Tiszabercel Tokaj Tiszabo Szolnok Mindszent Szeged Zenta 2. esettanulmány: Az 1998. novemberében az 1999. márciusában valamint 2000. áprilisában levonult - méreteikben különösen a Felső- és Közép-Tiszán rendkívüli - árhullámok megegyeztek abban, hogy a Körös és Maros egyidejű árhullámainak mérsékelt vízhozamai miatt hidrológiai függetlenségüket meglehetősen nagymértékben megtartották. 1998. novemberében Vásárosnaménytól Tiszafüredig minden zavar nélkül haladt az árhullám tetőzése, és onnan kezdve Szolnokig is csak a nyárigátak késleltetése változtatta meg a levonulás eredeti sebességét. A Körös és a Maros gyengébb hatása Szolnok alatt nem volt képes az árhullám tetőzésének levonulási sebességét lényegesebben megváltoztatni. A Tisza hidrológiai függetlenségére már csak a Duna apadása lehetett némi hatással, de ez csak a Tisza torkolata feletti 40-50 km-es folyószakaszon érvényesülhetett. (21. ábra, továbbá lásd 10. ábra) (Szlávik, L-Vágás, /., 1999., Vágás, /., 1999.a, b.) Záhony Dombrad Tiszabercel Tokai Polgár Kisköre Tiszabo Szolnok Tiszák eszi Tiszafüred Csongrád Mindszent Szeged 1000 luaicius Zenta Torokbecse 22. ábra. A Tisza 1999. márciusi árhulláma tetőzéseinek menetvonala 1999. márciusában a Felső-Tiszáról induló árhullámot a Bodrog jelentékeny vízhozamai növelték tovább. Ehhez képest a Körös és Maros 1998. novemberinél nagyobb vízhozamai sem voltak annyira jelentékenyek, hogy a folyó hidrológiai függetlenségét befolyásolhatták volna. Ennél az árhullámnál is csak a Duna hatását lehetett észrevenni, azt is Zenta alatt és abban, hogy a szegedi vízmércén a tetőzés kb. egy nappal korábban következhetett be a várhatónál. (22. ábra) (Vágás, /., 2000.) A 2000. áprilisi árhullám ismét a Felső-Tisza, és különösen a Bodrog rendkívüli vízhozamainak egyesüléséből keletkezett. A Körös és Maros ezúttal szintén nagyobb vízho23. ábra. A Tisza 2000. márciusi árhulláma tetőzéseinek menetvonala 7. Kiegészítő fejezet (1) 7. tétel: Kimutatom, hogy az árvízi hurokgörbe és a mércekapcsolat-történeti vonal "fordított" alakja kialakulása, a folyó hidrológiai függetlenségének megszűnése, ill. korlátozódása: statisztikai folyamatként, vonal menti bolyongáshoz hozzárendelhető modellként is felfogható. A 7. tétel bizonyítása A bizonyítást - az általánosság sérelme nélkül - egy, a visszaduzzasztást és a hurokgörbe irányának visszafordulásátjellemző statisztikai megállapítás-sorozatra végeztem el. A Maros által befolyásolt a Tisza adott Maros torkolat feletti fkm szelvényeiben véget érő árhullámok számát az 1901-2000 közötti észlelési adatok alapján a 24. ábra ordináta tengelyén a tiszai fkm függvényében ábrázoltam. Az
