Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)
2. szám - Molnár Béla: A Maros folyó kialakulása és vízgyűjtő területének földtani felépítése
27 A Maros folyó kialakulása és vízgyűjtő területének földtani felépítése Molnár Béla Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6 '.A/falu. '<tw Kivonat: A Maros -völgy földtani felépítése, kialakulása, kialakulási kora több szakaszra bontható: 1. Az első szakasz a Gyergyói-medencében van, amely folyóvízi feltöltéssel elegyengetett síkság. A medence a Hargita vulkánosságával egyidejű süllyedék. 2. A második szakasz a Kelemen- és a Görgényi-havasok andezittufái között van. A folyó itt teraszokat hozott létre. 3. A harmadik szakasz az Erdélyi medencén átfolyó rész, amely a Kelemen-és Görgényi-havasok elhagyásától Nagyenyedig, majd innen a medence peremén folyva Déváig tart. 4. A Déva és Lippa közötti rész, amely paleozóos kristályos, mezozóos jura és kréta üledékes és harmadidőszaki vulkáni kőzetek közötti szakasz. 5. Lippa és a Tiszába torkolás közötti rész, ahol a pliocén végétől a pleisztocénen át máig tartóan egymás felett és térben egymáshoz képest kissé eltolódva három hordalékkúp alakult ki. Ezek a Körös folyó hordalékkúpjaival fogaskerékszerűen találkozva ékelődnek ki. folyó fejlődési szakasz vizsgálatok, feltöltődési és hordalékkúp-képződési meghatározások. Kulcsszavak: 1. Bevezetés A Maros a Tisza legjelentősebb mellékfolyója. Hoszsza 776 km, vízgyűjtő területe 31,332 km 2. Legmagasabb pontja a Szörényi-havasokban 2509 m, a legalacsonyabb pedig a Tiszába ömlésnél 75 m-ben van. A vízgyűjtő terület átlagos magassága 621 m. Forrásvidéke a Gyergyói-medencében található. Az Erdélyi-medence déli részének vizeit gyűjti össze. Legjelentősebb mellékfolyója a 249 km hosszú Küküllő. Az Aranyos folyó Nyról, az Erdélyi Közép Bihar hegység felől, a Sebes és a Sztrigy pedig D-ről táplálja vizével. Az utolsó 300 km-es szakaszon azonban csak a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna KiiijiiiiiiiiiiiiiK • i • • • V Qyergyószórhegu •••••#„• Orv \: ff«» f.: f f f: f f: f : : •«» belvízrendszeréből, többek között az egykori fattyú ága, a 139 km hosszú Szárazérből kap vízutánpótlást. 2. A folyó-völgy földtani felépítése és kialakulása A Maros-völgy földtani felépítése, kialakulása, kialakulási kora több szakaszra bontható. 1. Az első szakasz a 30 km hosszú és 13-20 km széles Gyergyói-medencében van, amely tektonikus intrakárpáti kifejlődésü. A Kárpátok kristályos vonulatának hullámos tönkfelületté letarolódott felszínében a harmadidőszaki, "kárpáti hegységképző" szakaszok idején EKDNy és ÉNy-DK-i irányú törésvonalak mentén a Hargita vulkánosságával egyidejűleg süllyedt be. \<>7ÍT... . .... . . . . 9í". . N , . . U>?xil : . O Wf ßtföJl // •SV Tmkák S)HofOiI*ÍM ' a í/o-SU/P O Harss/arráí 1. ábra: A Maros-völgy teraszmorfológiai térképe a forrástól Gyergyóújfaluig. A Gyergyói-medence keleti része (Bulla B. 1943). (Jelmagyarázat a 2. ábrándnál.) A Gyergyói-medencét É-on, K-en és D-en kristályos tömegek veszik közre. Ny-on ezekre települnek a Hargita és a Görgényi-havasok andezittufái. A harmadidőszak üledékes rétegsorok a merdencében és a medence-peremeken is hiányoznak. A medence folyóvízi feltöltéssel elegyengetett, Dről E felé enyhén lejtő síkság. A feltöltés kiterjedt, lapos, nagy esésű hordalékkúpokból áll. Különösen jelentősek a K-i Kárpátok felöl jövő patakok hordalékkúpjai. A hordalékkúpokra jégkorszaki vályog rakódott. A mellékpatakok teraszokkal rendelkeznek, a Maros viszont a medencén keresztül teraszok nélkül folyik (1. ábra). A patakok teraszai a medence felé a hordalékkúpok felszínébe belesimulnak bi-
