Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Dóka Klára: A Körös- és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után

^CHEUEl^G^^^^i^jjJtom^j^ 15 Péczely Gy. 1984: A Föld éghajlata. Budapest. Tankönyvkiadó. 203. Sampsell B. M. 2004: Geology of Egypt. American University in Cairo Press. 1 - 228. Veress M. 2004: A karszt. Berzsenyi D. Főiskola Természetföldrajzi Tanszék. Szombathely. 9 - 170. Vivian C. 2003: The Western Desert of Egypt. American University in Cairo Press. 1 - 426. A kézirat beérkezett: 2006. augusztus I. El Ramly I. M. 1969: Recent Review of Investigations on the Thermal and Mineral Springs in the U. A. R. in: XXIII. International Geology Congress. Praga. 19. köt. 201 - 213. Gábris Gy. 1996: A Szahara, in: Próbáld F.: Afrika és a Közeikelet földrajza. ELTE. Eötvös kiadó Bp. 194 - 204. Korim K. 1992: Mélységi vízkutatás és feltárás Egyiptomban. Hidrológiai Tájékoztató. 2006. ápr. 49 - 51. Molnár B. 2004: Egyiptom földtana, in: Molnár B. szerk.: Fejezetek a Világ regionális földtanából. Szeged. JATE. Press. 201 - 214. SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mémökgeológia, karbonátos forrásüledékek. Plateau-karst areas, depressions, springs and special karst forms in Egypt's Western Desert Scheuer, Gy. Abstract: The Western Desert in Egypt, situated in the western part of the country, forms part of the vast hydrogeological unit, which covers parts of several countries. Under the present hyperarid desert climate no infiltration occurs there. As regards contours, the Western Desert belongs to the flat areas, which emerge but little above the surrounding plains. Table mountains, wind eroded hills, a wide spectrum of sand dune shapes, deep depressions and scattered oases add variety to the landscape. As regards geological structure, some two-thirds of the Western Desert area belong to the plateau-karst area, the southern part consisting of the most widespread pervious aquifer rock in the area, the Nubian sandstone. The plateaukarst has developed into interesting and various forms both at and under the surface (e.g. the White Desert). The depressions-oases in this desert area, play hydrogeologically the role of drains within the system by way of the springs which emerge in these to the surface. According to the findings of the hydrogeological survey, under the prevailing desert climate the carbonate rocks of different age display no separate water turnover (there being no infiltration), but are fed from below, by the water rising from the Nubian sandstone. This water appears in the depressions as springs. The variations in paleo-hydrogeological conditions within the Pleistocene era, under wet climate regimes were also studied and found to follow the alternating wet and desert cycles in the Quaternary. During wet periods the karst functioned as a largely independent hydrogeologic system with infiltration in the supply areas, underground circulation and draining springs, whereas in the dry Pleistocene desert periods conditions very similar to the present ones prevailed. Key words: Plateau-karst, karstification, climate, depressions, springs Könyvismertetés Dóka Klára: A Körös és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után Békés megyei Levéltár kiadása, Gyula, 2006. Támogató: Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, T 34 105 sz. (17x24 cm form., 282 old., mellékletekkel, helynév-mutatóval, angol és német ny. kivonattal). Alig van olyan vidéke az országnak, ahol a 19. században lezajlott természet-átalakító munkák olyan nagy változást hoztak, mint a Körös és a Berettyó völgyében. A vízszabályozási munkálatok a két folyó 26 000 km

2 vízgyűjtő területéből több mint 16 000 km

2-t érintettek. Az 1800-as évek végén lezárult folyószabályozások nyomán átalakult a tájegység mezőgazdasága, változott a gazdaság szerkezete és nőtt a népesség. A vízrendezések történetét Dóka Klára ,A Körös és Berettyó szabályozása a 18-19. században" című monográfiájában foglalta 1997-ben össze. A táj átalakításának történetét bemutató nagy munka a gazdálkodás változásának kérdéseit csak röviden érintette. A Szerző folytatta a források feltárását: figyelme a gazdálkodás történetére irányult. A kutatás eredménye a Körösés a Berettyó-völgy ármentesítés előtti és utáni gazdálkodását bemutató mostani mű. A Körös és a Berettyó vízgyűjtő területe érinti az egykori Arad, Békés, Bihar, Hajdú, Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok megyéket, így a vízgazdálkodás közigazgatási határokat átszel ve egy tájegységre irányul. A kutatás a Dél-Alföld újratelepítésekor, vagyis a 18. század elején indul, és az 1890-es években, a vízszabályozások lezárulta után már jől érzékelhető változások számbavételével zárul. Dóka Klára a 18. századi országos összeírások, az úrbér-rendezési tabellák, a korabeli ország-leírások, a népszámlálások, az 1867. utáni mezőgazdasági statisztikák és más kiegészítő források alapján rekonstruálta a terület népességének, birtokmegoszlásának alakulását, kiemelt figyelmet fordítva az állattenyésztés és a szántóföldi termelés történetére. A munka az OTKA által is támogatott alapkutatás, a gazdag adatsorok sok újat tartalmaznak. Mivel a könyv 200 év történetét követi nyomon, pontosan és jól láthatóan kirajzolódnak a térség gazdálkodását meghatározó tendenciák. Ezeknek ismerete a vízgazdálkodást irányító mai szakemberek érdeklődésére különösen számot tarthat. A könyv a következő fő fejezetekből tevődik össze: - Bevezetés (a terület vízszabályozások előtti jellemzése, előzmények, a vízszabályozás rövid története). - A Körös és Berettyó vidéke a 18. század első felében (történelmi háttér, statisztikák, újratelepítések). - Gazdasági változások a 18. század második felében. - Igények és lehetőségek a gazdaságban a 19. század első felében. (Vízborítások Huszár Mátyás felmérése alapján), - Gazdálkodás a vízszabályozások nyomán a 19. század második felében. Korbély József 1916-ban a vízrendszer átalakítását korszakos jelentőségűnek, második honfoglalásnak nevezte. Az új országhatár 1920-tól azonban átszelte az árteret, megosztotta a vízszerkezeteket, kettévágta a védőműveket fenntartó társulatok területét. Ezzel nemcsak műszaki, hanem jelentős gazdasági nehézségek is keletkeztek. A mezőgazdasági termékek értékesítése is nagyobb gondot jelentett ezután, hiszen a kereskedést az új országhatár is akadályozta, a szállítási és az ipari fejlesztés elmaradt. A mocsárvilág meghódítása csak a fejlődést megalapozó kezdet lehetett, viszont az eredmények hasznosíthatóságának igénye folyamatos fejlesztést, a természettel való együttműködést feltételez. A könyv szerzője, Dóka Klára a történettudomány doktora, a Magyar Országos Levéltár főmunkatársa. Mintegy 50 önálló kötete jelent meg. Legfontosabb kutatási területei közé tartozik a vízi-munkálatok története, a birtoktörténet és a levéltári tudomány számos ága. V.l.