Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Nagy-Küküllőn és mellékvízfolyásain 2005. augusztusában levonult árvizek

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. lefüzödő és északnyugatról jövő ciklon előoldalában, optimális feltételt biztosítva annak további fejlődéséhez. Nem egyetlen légörvény, hanem a két légörvény hatásának összeadódása okozta az erős ciklogenezist. Augusztus 2l-re már jól fejlett mediterrán ciklon alakult ki, amely a nagyobb magasságokban (500 és 300 hPa) is jellegzetes áramlási képet mutatott. A keleten kialakuló anticiklonok gátolták a ciklon keletre történő további áthelyeződését. Az áthelyeződésben meggátolt ciklonban a frontrendszerek többszörös okklúziókon mentek keresztül, konvergencia vonalak és nedves szállítószalagok alakultak ki. Mindehhez hozzájárult az előző ciklon nagy csapadékából a talajra hullott és onnan bőségesen párolgó nedvesség is (Horváth 2005). Magyarország dunántúli részein már augusztus 21-én megjelentek az első heves, nagy csapadékot adó zivatarok, melyeket 22-én további heves zivatarok követtek. Ezek 23-án jelentek meg Erdélyben (11. ábra) a Küküllők vízgyűjtője felett, ahol a zivatarok heves szélviharokkal és jégesőkkel jártak. Székelyudvarhely környékén délután fél öt körültői kezdődően mindössze 2 óra alatt lokálisan igen nagy mennyiségű csapadék hullott. NagyKüküllö vízgyűjtő lyen átfolyó Varga-patakon augusztus 20-án vonult le nagy árhullám. Ez az árhullám a Nagy-Küküllő középső szakaszán is jelentős vízszintemelkedést okozott. 12. ábra A vízhozamok alakulása a Nagy-Küküllőn Héjasfalvánál 7 és 18 órai adatok alapján Héjasfalvánál az augusztus 18-án 20:00 órakor bekövetkezett tetőzés víszintje több mint 3,5 m-es áradást (106 cmről 473 cm-re) és 44-szeres vízhozam emelkedést (4,81 m

3/s-ról 211 m

3/s-ra) eredményezett (12. ábra). Augusztus 23-án a talaj víztartalma még nagy volt, a lehullott csapadék intenzitása is szokatlanul erős volt, csak igen kevés víz tudott beszivárogni a talajba, a döntő rész a felszínen folyt le és 2-3 óra alatt összegyülekezett a vízfolyásokban. A NagyKüküllőn fél nap alatt - a zetelekai tározás ellenére is - jelentős vízállás emelkedés következett be, Székelyudvarhelynél 1,6 m, az árhullám kezdeti vízhozamát 5-ször meghaladó 97,0 m

3/s maximális vízhozammal, Héjasfalvánál 4,4 m, az árhullám kezdeti vízhozamát 20-szor maghaladó 433 mVs maximális vízhozammal, Segesváron 3,1 m, az árhullám kezdeti vízhozamát 10-szer meghaladó volt 339 m

3/s maximális vízhozammal (13. ábra). A segesvári vízhozam-tetőzés a Héjasfalvai vésztározó árvízcsökkető hatása mintegy 25 %-kal mérséklődött. 11. ábra. Az Európára ECMWF időjárás előrejelzési modell által előállított szinoptikai térkép 700 hPa szintre 2005. auguszus. 23-án 00:00 UTC (Horváth, 2005 nyomán) A csapadék a Hargita-hegység nyugati piemontjának és a Küküllő-menti dombvidék és hegyek között átmenetet alkotó szubkárpáti jellegű Udvarhelyi dombságon volt, a legtöbb a Rez-Kalandán, ami a Nagy-Küküllő és Fehér-Nyikó közötti vízválasztót alkotja. Ez a terület vízrajzi szempontból a Nagy-Küküllő jobbparti Fenyéd-patak és Fehér-Nyikó torkolata közötti, mintegy 250 km" terület ami, Fehér-Nyikó felső vízgyűjtőjét, a Bosnyák-, Szejke-, Sükő-, Béta-, Vágás-patak vízgyűjtőket, foglalja magába. Emellett jelentős árhullám vonult le még a Kis-Küküllőbe torkoló Kebeled patakon is. A nagymennyiségű és különösen intenzív csapadék a 600-1000 m tszf. magasság feletti dombhátokon, lejtőkön lehetett, ahol jelenleg nem üzemeltetnek csapadékmérőt. A térségben a csapadékmérő állomások völgyekben, alacsonyabb szinteken vannak, így a mérések nem jeleztek igazán nagy értékeket. Auhusztus 23-25-én csak Székelyudvarhelyen (524 m tszf.) mértek 50 mm-nél nagyobb csapadékot (56 mm), a többi állomásnál általában 15-30 mm volt a jellemző (Sikaszó 28 mm, Zetelaka 25 mm, Siménfalva 22 mm, Székelyvarság és Segesvár 16 mm, Miklósfalva 14 mm). Azonban a térségben a megelőző napokban, augusztus 17-én és 20-án is jelentős csapadék volt - aminek hatására a Sikaszó patakon augusztus 17-én, a Székelyudvarhe13. ábra Az árhullámkép a Nagy-Kiiküllő Székelyudvarhely, Héjasfalva és Segesvár vízmércéknél A Nagy-Küküllő víztározóval szabályozott 1 %-os valószínűségű évi maximális vízhozama Székelyudvarhelynél 260 m /s, Segesváron 570 m'/s. Számításaink szerint a vizsgált augusztusi árhullám idején - a Zetelekai víztározó árvízcsökkentő hatása által befolyásolt - székelyudvarhelyi vízhozam maximumnak 10 % körüli valószínűsége volt. Augusztus 23-án délután a Zetelakai víztározóba az esőzések nyomán a befolyt maximális vízhozam 34,1 m

3/s, a leeresztett maximális vízhozam 22,6 m

3/s (1/3-os árvízcsökkentő hatás) volt. A folyamatos és jelentős mennyiségű vízleeresztés miatt, a 44 millió m

3 összbefogadóképességű víztározóban a víztérfogat mindössze 22,8 millió m

3-re nőtt (14. ábra).