Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
2. szám - Konecsny Károly: A Nagy-Küküllőn és mellékvízfolyásain 2005. augusztusában levonult árvizek
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. crai, Felsőboldogfalván/Feliceni, Bikafalván/Táureni, Bögözben/Mugeni, Kisgalambfalván/Porumbenii Mici, Újszékelyen/Secuieni és Szentléleken/Bisericani okozták a legnagyobb károkat. - Augusztus 21-én újabb házakat vitt el a Bosnyák-patak, Szentkirályon. Jelentős károk keletkeztek Szenttamáson/Táma§u, Tibódban és Ülkében/Ulcani is. A Küküllő Fenyédet egy méter magasságban teljesen beborította. SzékelyudvarQ<m '(»> helyen ez az utolsó hullám kevésbé pusztított, a lakosok is jobban fel voltak már készülve (Kápolnási 2005). - Az 1932. márciusi árhullám idején a Nagy-Küküllő 330 cm-rel tetőzött Székelyudvarhelyen. Ugyanakkor Segesváron 695 cm-t, Medgyesen 537 cm-t észleltek. Az árhullám mértékét mutatja az, hogy a medgyesi tetőzés az addigi legmagasabb vízállást 97 cm-el haladta meg (Mustäfea 2005). Q(m 3/sí 12 V 70| HV70 | 14V70 | 1SV.70 I 1« V 70 j 17 V.70 | 11.V.70 H76 | Í.V17S | 3.VB 75 j 4.VI75 | 8V*78 I I.VI.7» | 7 V».7S 8. ábra. A vízhozamok alakulása az 1970 májusi és 1975júliusi árhullámok idején a Nagy-KüküllőFenyéd (Székelyudvarhely felett) és Héjasfalva vízmérceállomásoknál (Stänescu-Stanciu-Bichea 1976) - 1956. áprilisban a Nagy-Küküllő maximális vízhozama 140 mVs, Héjasfalvánál/Vánátori (Capa/Topa) 451 m 3/s volt (Mustatea 2005). - 1970. május 12-15 között lehullott jelentős csapadékmennyiség hatására, ami Székelyudvarhelyen 72 mm volt (ebből 51 mm május 13-án), a Nagy-Küküllőn kialakult árhullám tetőzése idején a város felett, Fenyéden 305 m 3/s, Héjasfalván (Capa)/Vánátori(Topa) ennek már kétszerese, 1 %-os valószínűségnek megfelelő 700 mVs (a levonult víztömeg 160 millió m 3), Medgyesen 800 m 3/s volt a vízhozam (Mustäfea 2005). Május 13-án Székelyudvarhelyen először Kadicsfalván/Cádi$eni lépett ki medréből a Küküllő. Nemsokára a Tehnoutilaj vállalat műhelyeiben 20-70 cm közötti víz volt. Szombatfalva víz alá került, 11 órakor a sétatéri park padjai már alig látszottak ki a vízből. A katonaság lezárta a művelődési háznál levő hidat, melyet az összeomlás fenyegetett. A Sósfürdő utcában derékig ért a víz. Az árvíz elvitte a Szék-hídját, a Sósfürdő utcai hidat, a Malom utcai hidat. Szerencsére az árvíznek nem volt halálos áldozata (Kápolnási 2005). - 1975. július 1-3. között a térségben igen jelentős, 140 180 mm csapadékot észleltek ( Mustäfea 2005). A csapadék intenzitása is számottevő volt, a székelyudvarhelyi meteorológiai állomás csapadékíró műszere alapján 0,29 mm/perc (17,4 mm/óra). A heves felszíni lefolyást követően létrejött áradások alkalmával Székelyudvarhelyen július 2-án a medréből kilépő Nagy-Küküllő elöntött nagyszámú lakóházat, a készruhagyárat, a Tehnoútilaj vállalatot, a cérnagyárat. Mivel a Küküllő szabályozásához már hozzákezdtek, a várost nem érte olyan nagy csapás, mint a folyó alsó szakaszain épült városokat (Szászmedgyes, Segesvár). Szombatfalván a Szej ke-patak is kiöntött, a legérintettebb most is a Sósfürdő utca környéke volt. Bögöznél/Mugeni, Agyagfalvánál/Lutita hetven centivel haladta meg az ár az 1970-es szintet. Székelykeresztúron először a Gagy-pataka zúdult a városra. Itt is másfél méterrel volt nagyobb az ár, mint 1970ben, a vasúti hídnál elérte a 8 méteres magasságot. Házakat, termőföldeket és négy gyárat öntött el a víz. Az 50 méteres Küküllő-híd darabokra szakadt, de áldozatokat Udvarhelyszéken 1975-ben sem követelt az ár. - 1995. január 17-én a gyors hóolvadás és a Nagy-Küküllőn kialakult jégtorlasz következtében 12 gazdaság, 3 km" mezőgazdasági terület károsodott (Hargita Megyei Polgári Védelem internetes honlapja). Decemberben a jelentős mennyiségű csapadékot követően árhullám alakult ki a folyó felső szakaszán, de a maximális vízhozamot igen jelentős mértékben, 78 %-kal csökkentette az akkor már üzemelő Zetelakai víztározó hatása, hiszen ezekben a napokban mintegy 16 millió m 3 vízmennyiséget tároztak itt be (Konecsny-Sorocovschi-$erban 1998, Porime 1998). így ez az egyébként nagy árhullám már nem veszélyeztette Székelyudvarhely térségét és az ettől lejjebb található folyószakasz védelmi vonalait. 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 in tb N co gi o CNI cv) rsl ÍNI N I I I I I | 9. ábra. A Zetelakai víztározó árvízcsökkentő hatása a Nagy-Küküllőn az 1995. december végi árhullám idején (Konecsny-Sorocovschi-$erban 1998) - 1998. június 1-én, 10-én, július 01-én bekövetkezett nagy záporesők után több lakóházat, gazdaságot, mezőgazgadasági területet öntött el a víz (Hargita Megyei Polgári Védelem internetes honlapja, 2005). - 2002. május 29-i záporesőt követően 20 gazdaságot árasztott el a víz (Hargita Megyei Polgári Védelem internetes honlapja, 2005).
