Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Nagy-Küküllőn és mellékvízfolyásain 2005. augusztusában levonult árvizek

19 teket és némelyeknek szénházát [szénaház] is elrontotta, annyira áradván, hogy Felső Máki kútágosa tartotta a szélit. " (Téglási, G.F. 58.). 1779 augusztusában a Szarkakő alatt akkora esőzés volt, hogy a megáradt Varga-patak épületeket ragadt el (Szeles). - 1789. március 1. Székelyudvarhely a Küküllő vize a rétre kihágott, de ezelőtt való hetekben annyi árvíz volt, hogy annyi árvizet senki nem ért, mely az országban sok károkat tett ebben az egész esztendőben " (Téglási, G.F., 59.). - 1795. május 31. Székelyudvarhely ,, Ultima Maii pedig mindenfelé nagy árvíz volt Udvarhelyt, II épületet és 13 embert vitt el az Varga-patak. " (Téglási, G.F., 60., és Papp Miklós. Egy székely naplója.). - 1797-ben házak és állatok mellett embereket is vitt el az újból többszörösére növekedett Varga-patak (Szeles). - 1803-ban az addigi legnagyobb pusztítást végezte a lassan félelmetes hírűvé váló patakocska (Szeles). - 1834-ben a januári hirtelen hóolvadás okozta a bajt, a Küküllő a Szék hídját járhatatlanná tette, megbénítva a közlekedést a Segesvár felé vezető egykori főúton (Szeles). - 1837. július 26. „Környékünkön e hónap csak nem szakadatlanul esőzésekkel telék, mi miatt minden mezei dologgal nagy hátramaradásunk. Folyónk /Nagy-Küküllő/ már több ízben csapott ki árkából, s áradása által a partjain fekvő szántóföldek és szénarétek termékein iszonyú és ez idén visszapótolhatatlan károkat o£ozoíí."(H.K.T.aug.l6.) (Réthly 1998). - „23-ik Junii 1864 virradólag a Varga patak annyira nőtt, hogy a pincéket megtöltötte, az házakba bément, megiszapolta, az emberek sok helyen a hijjúba szorultak, a kaszármába bérekedtek, lármadobot vertek későbben" (Szeles János krónikája, Kápolnási 2005 nyomán). - 1876. május 12-én nagy árvíz pusztított Székelyszentkirályon és ekkor 14 épület rongálódott meg. A víz elvitte Bálint Pál malmát is (Domus História szerint, Vofkori 1998 nyomán) A XX. század legpusztítóbb árvizét 1913-ban élték át az udvarhelyszékick. A nyári hónapokban valóságos katasztrófasorozat következett be, az egyik pusztítás a másikat követte (Kápolnási 2005). - Július 10-én hajnalban a Küküllő áradásának hatására Zetelakától Udvarhelyig víz borította el a mezőgazdasági területeket. Az újszékelyi Küküllő-híd nagy részét elsodorta a víz, Kadicsfalván/Cádiceni új medret ásott magának a folyó. A vasúti pályát, Újszékely/Secuieni és Fiátfalva/Filia§ között mintegy 280 méter hosszúságban mosta ki a töltést víz. A vasúti- és postaforgalom megszűntével a vármegye teljesen elszigetelődött a külvilágtól. A sajtó beszámolt (Udvarhelyi Híradó) az áldozatokról is, Székelymagyaróson egy hétéves fiút a Küküllő a hídról sodorta el. Az Oroszhegyből/Dealu kiinduló Bosnyák-patak Szentkirályon/Sáncrai pusztított. - Július 17-én a Varga-patak árhulláma okozott károkat. A déli órákban kelet felől sötét felhők gyülekeztek, majd a városra sötétség borult, eleredt az eső, a kelet felől jött és délnek tartó vihar irtózatos mennyiségű vizet eredményezett a Szarkakő felett. A hetek óta tartó esőzéstől átitatott föld alig tudott valamit az esőből felszívni, a víz óriási erővel zúdult le a völgy felé és gyűlt össze a Varga-patakban, majd a város felé haladt. A víz betört a Szentimre utcai udvarokra és elöntötte az Iskola utcát, magával vitte a Rózsa utca gyalogjáróját. Egy emeletes ház a patakba omlott. Az összeomlott épület gerendáit az ár a Patkóban levő pénzügyi palotának vitte neki, kikezdve annak kőfalait. Az Eötvös utcai híd vas korlátja és kőoszlopai pillanatok alatt megsemmisültek, a lesodródott gerendák itt torlódtak össze, és olyan akadályt képeztek a víz előtt, hogy az 4 méter magasságra emelkedett. A patak nekiütközött a Petőfi utca 4. szám alatti emeletes kőháznak, kiöntött a piacra (a mai Küküllő Szálloda előtti terület), a ferences kolostor kapuját elvitte, elárasztva a Petőfi és Dankó Pista utcai házakat. Az áradat amilyen hamar jött, olyan hamar alább is hagyott. Emberéletben nem esett kár. Ugyanaznap felhőszakadás és nagy árvíz tombolt Udvarhelyszék egész területén. Gagyban/Goagiu, Szentábrahámon/Avrámeíjti, Csekefalván/Ceche§ti és Székelykeresztúron a Gagy vize soha nem látott magasságot ért el. Keresztúron a víz elsodorta a Gyárfás utcai gyalogjáró hidat. A Nagy-Küküllő Fiátfalva, Újszékely és Alsóboldogfalva/Bodogaia határain abban az évben már hatodszor áradt ki (Kápolnási 2005). - Augusztus 7-én este heves zápor vonult végig Székelyudvarhely felett, másnap délelőtt is egyfolytában esett, majd déli 1 óra körül felhőszakadásba ment át. Az ítéletidő északnyugatról jött, és alig tíz perc alatt átvonult a város felett a Szarkakő irányába. A Varga-patak szinte azonnal duzzadni kezdett, a Rózsa utcában most azt is elpusztította, amit legutóbb megkímélt. Az Eötvös útcai híd - régi magasságát egy újjáépítés során 1-2 méterrel lejjebb hozták - gátként állta útját a lezúduló víztömegnek, amely így nagy erővel rohant neki a Petőfi utca bal oldalának, hamarosan ismét elöntve a piacot is. A Ferenczy-féle vendéglő hídját az ár kettőbe törte, majd sorban zúzta tönkre a következő hidakat is. Az Árpád utca alsó részében egyfelől a Varga-patak futott végig, hátulról megérkezett a Küküllő is. A lakosság kimentésére a katonák tutajt szegeztek össze, többen az ablakon keresztül másztak fel a tutajra és menekültek meg. A hegyek oldalán leomló nagy mennyiségű víz a Küküllőt olyan mértékben megnövesztette, hogy alig egy óra alatt a Szombatfalvára vezető - a mai Orbán Balázs úti - vashidat veszélyeztette a magával hozott uszadékokkal. Házfedelek, borjúk, disznók úsztak a szennyes árral. A vasúti híd pilléreit annyira alámosta a víz, hogy a híd meggörbült. Szombatfalván a Küküllővel egyidejűleg áradtak a Sós- és Fehér-patakok is, az úttesten másfél méteres víz folyt a Küküllő felé. Az áradat átszakította a sétatér melletti gátat, nekizúdult a Kossuth utca és a sétatér között akkor még meglevő szigetnek. A holtárok, a Malom útca és a szombatfalvi vashíd közötti terület egyetlen víztükörré olvadt össze, két méteres víz lepte el a Gergely-féle sósfürdőt, a Sósfurdő utca lakóit tutajokon mentették ki. Kadicsfalván egy 11 éves gyermeket egy összedőlő ház ütötte agyon, míg egy 16 éves fiút az ár sodort magával. Az árvíz Udvarhely vármegyének mintegy kétmillió korona kárt, a városnak közel 20 ezer korona kárt okozott. A sajtó szerint a nagy pusztítások oka a Varga-patak partján lakók önkényes partszükítése volt, melyet súlyosbított az Eötvös utcai híd magasságának lecsökkentése. A Küküllő esetében a part biztosításának az elmaradása volt a baj fő okozója. - Az augusztus 8-9-i áradások Zetelakán/Zetea, Küküllőkeményfalván/Tárnovita, Fenyéden/Bráde§ti, Máréfalván/Satu Mare, Tibódban/Tibod, Szentkirályon/San-