Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
2. szám - Konecsny Károly: A Nagy-Küküllőn és mellékvízfolyásain 2005. augusztusában levonult árvizek
18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. lefolyásnak felelnek meg. A fővölgyben felhalmozódó árhullámok tetőző vízhozama a völgy mentén lefelé haladva, a folyóvölgy alsó szakaszában kisebb értékűek. A jellemzően augusztus-október időszakban észlelt évi minimumok 0,005-0,144 m 3/s között alakultak, a 0,005 m 3/s minimumot 1990 szeptemberben mérték. A Fehér-Nyikó Siménfalva vízrajzi állomás szelvényénél 1985-1991. időszak évi közepes lebegtetett hordalék hozam értékei 0,039-1,26 kg/s között változtak, a sokévi átlag 0,337 kg/s. A legnagyobb havi átlag lebegtetett hordalékhozam 5,67 kg/s volt 1985 márciusban, a legkisebb 0,002 kg/s kisvízi nyárvégi-őszi, illetve téli időszakokban. Egy átlagos év alatt a vízgyűjtőterületről 10.635 tonna lebegtetett hordalékot és hozzávetőlegesen 1063 t görgetett hordalékot, összesen 11.698 t hoz le a víz, ami másképpen számítva 0,807 t/ha év értéknek felel meg. Az 1985-1991. időszakban nem vonultak le igazán nagy árhullámok a Fehér-Nyikón, ezért a hordalékhozam sem volt nagy. A térségben lévő más állomások adatai alapján feltételezhetjük, hogy a Fehér-Nyikón levonuló egy-egy nagy, 100 m 3/s tetőző vízhozamot meghaladó árhullám idején - néhány nap alatt - a sokévi átlagos évi összesített hordalékhozam értékét meghaladó hordalékmennyiség is lehetséges. 8. táblázat. A Fehér-Nyikó és mellékágainak jellemző adatai (Újvári-Makfalvi 1982, Elekes 1996 nyomán) A vízfolyások medreinek alakulásában szerepet játszanak a jelenlegi tektonikai és geomorfológiai folyamatok is. A Fehér-Nyikó emelkedési szakaszaiban erősebb, medermélyülés figyelhető meg (Nagykadács és Kobátfalva között, Szentmihálytól ÉK-re levő területen), a süllyedő területeken a folyóvízi hordalék, az allúvium lerakódása a jellemző (Kiskadács és Nagykadács között, Kobátfalva és Szentmihály között, Szentlélek térségében) (Elekes 1996). A főfolyó medre nem haladja meg az 1-1,5 m mélységet, a legnagyobb szélessége csak helyenként haladja meg az 5 métert. 3. A múlt nagy árvizei 3.1 Az elmúlt évszázadok ismert nagy árvizei Székelyudvarhely térségében A Nagy-Küküllő vízgyűjtőn Székelyudvarhely térségében a múltban bekövetkezett árvizekről a hidrológiai évkönyvekben, adattárakban fellelhető vízrajzi észlelési adatok alapján lehet tájékozódni. Csapadék adatok a XIX. század második felétől állnak rendelkezésre. Rendszeres vízállás észlelések a Nagy-Küküllőn Székelyudvarhelyen és Medgyesen/Media§ 1898-ban kezdődtek, így ha megszakításokkal is, de mintegy évszázadra vonatkozóan állnak rendelkezésre észlelt vízállás adatok. A Fehér-Nyikón viszont csak 1963-tól észlelték a vízállást. A vízhozamokra vonatkozóan a Nagy-Küküllő Székelyudvarhely szelvénynél 1950-től, a Fehér-Nyikó Siménfalva szelvénynél 1963-tól végeznek rendszeresen vízhozam méréseket. Az elmúlt évszázadokban bekövetkezett nagy árvizekkel kapcsolatos információk a különböző krónikákban, jelentésekben, jogi anyagokban, egyéb írásos dokumentumokban lelhetők fel. Ilyen jellegű adatokra való kigyűjtéseket, feldolgozásokat már a múltszázad harmadik évtizedétől kezdődően készítettek (Cservényi 1934, Réthly 1962, 1970, 1998, Szabó-T. 1976, Cernodoveanu-Binder 1993). Az első adatokat csak közvetett információknak lehet tekinteni Székelyudvarhely térségére ugyanis, ezek a Nagy-Küküllő Segesvár-Medgyes szakaszának árvizeire utalnak. Nagy valószínűséggel állíthatjuk azonban, hogy a segesvári és medgyesi árvizek idején, azokat legfeljebb egy nappal megelőzve Székelyudvarhelyen is kiöntött a folyó. - 1565. március 6-7. Medgyes. Böjt éjszakáján a Küküllő Medgyes mellett oly rettenetesen kiáradt, hogy a város feletti s alatti JÖldek mind víz alatt álottak. A viz elöntötte Rohraut, Baaderaut és Kroenbuscht s még tovább elterjedt. Három nap után a Küküllő még megnagyobodott. (14. Bielz 15>; - 1569. június 18. Segesvár, Medgyes. Az évi vásár után Trinitatist követő második vasárnap kezdett esni s 3 napon át éjjel-nappal annyira esett, hogy a Küküllő megáradt. Medgyes egy része teljesen víz alá került s nagy bajokat okozott. f5b. Bielz 11.) (Réthly 1962 nyomán); A legrégebbi XVI. századi Udvarhelyszékre vonatkozó közvetlen információkat az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár „árvíz, árok, áradás" szócikkekben (Szabó-T. 1976) találtam: - 1589: ,/lz Maylatt Gabor Dulasakor... az arviz az varos Molna gáttiat el viue,, [Székelyudvarhely; Udvarhelyszék törvénykezési jegyzőkönyvei]; - 1593: ,Mielhogy az vt Igen sáros vala..., Szollá Methe Leorinczy hogy cziak ne b<an>-czywk eois megh czinallia az Árkot s el boczittia az<vizet> az híd alat" [Bikafalva; Udvarhely megye; Udvarhelyszék törvénykezési jegyzőkönyvei]; - 1600: „azt a helechket...Fekete Balasek a mikor az ar wiztol lehetet eók kazaltak, masnak is attak " [Kadicsfalva; Udvarhely megye; Udvarhelyszék törvénykezési jegyzőkönyvei]; - 1745: „már a sok zápor essők áradási miá annyéra meg méllyült es szellyesedett azon árok hellye hogj hidat kelletik az ország uttjában rajta tartani" [Tordátfalva; Udvarhely megye; Erdélyi Helytörténeti Adatok (a szerk. gyűjt.)]; Korabeli dokumentumok alapján kigyűjtött szövegrészek Székelyudvarhely térségében a XVIII-XIX. században bekövetkezett nagy pusztítást okozó konkrét árvizekről: - 1771. július 17. Székelyudvarhely ,,Anno 1771 die 17-a Juli kiváltképpen való nagy árvíz lett [Nagy-küküllőj, amely nagy drágaságot hagyott sok kártételével. " (Téglási, 57.). Szeles János Székelyudvarhely története című munkájában az 177l-es év kapcsán írja, hogy Udvarhelyen a Varga-patak a Felső Piactér széléig öntött ki, a Küküllő Szombatfalván pusztított. - 1779. augusztus 2-6. Székelyudvarhely „Anno 1771 die 2-a, 3-a, 5-a et 6-a August szörnyű nagy árvíz [Nagyküküllőj lett, az Vargapatak, mely 2-a Augusti sok pajtákat, kerA folyóvíz neve Mérési pont Tszf. magasság [m] A for rástól számi tott távols [km] Víz gyüj tő terület félsz. [km 2[ Köze pes lejtő érték [m/km] Köze pes vízhozam [m 3/s] Fehér-Nyikó Szentléleknél 517 12,2 68,5 31,5 0,380 Fehér-Nyikó Gada-patak torkolat 487 16,9 79,3 25,5 0,648 Gada-patak Torkolat 487 7,1 17,4 25,8 0,196 Fehér-Nyikó Szalom-patak torkolat 487 17,8 101,6 23,8 0,879 Szalom-pat. Torkolat 478 9,0 19,1 23,2 0,214 Fehér-Nyikó Szalom-p. Fenes-p közt 454 4,4 18,6 5,5 Fehér-Nyikó Fenes-patak torkolat 454 8,1 20,3 26,0 0,207 Fehér-Nyikó Fenes-p. és torkolat közt 395 10,8 49,9 5,5 Fehér-Nyikó Torkolat 395 33,0 198,3 15,3 1,638
