Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Konecsny Károly: A Nagy-Küküllőn és mellékvízfolyásain 2005. augusztusában levonult árvizek

15 3. táblázat: Sokévi átlagos éves és évszakos lefolyás (mm) (Konecsny, 1997) Evi VI-VIII VIII Sz Folyó Vízmérce lefo­Absz. Absz. lyás érték % érték % 1 Nagy-Küküllő Székelyvarság 434 104 23,9 23,1 5,3 2 Nagy-Küküllő Fenyéd 346 79,2 25,6 18,6 5,9 3 Nagy-Küküllő Székelyudvarhely 273 68,5 22,9 16,1 5,4 4 Nagy-Küküllő Héjasfalva 194 47,3 25,1 10,2 5,9 5 Nagy-Küküllő Segesvár 197 50,1 23,2 10,9 5,1 6 Nagy-Küküllő Medgy es 159 40,8 20,9 9,0 4,2 7 Sikaszó-p. Sikaszó 346 88,4 22,2 20.4 4,7 8 Hodos-p. Miklósfalva 251 58,3 24,4 12,7 5,3 9 Fehér-Nyikó-p. Siménfalva 198 41,4 25,4 8,4 5,3 10 Koca(Erked)-p. Szászkézd 124 27,6 24,3 5,9 5,2 11 Segesd-p Segesvár 100 24,3 24,0 5,2 5,8 12 Szentlászló-p. Szentlászló 104 25,1 25,7 6,1 5,6 4. táblázat: Jellemző évi átlagos vízhozamok és a szélsőséges évek (Konecsny, 1997) Sz Folyó Vízmérce szelvény Q (m'/s) Qitiív max Kmax Qáll.év min K min K„,„ / Szélsősé­ges évek Sz Folyó Vízmérce szelvény Q (m'/s) Qitiív max Kmax Qáll.év min K min K„,„ / Esős Száraz 1 Nagy­Küküllő Székely­varság 1,54 2,89 1,88 0,544 0,35 5,36 1970 1954 2 Nagy­Küküllő Fenyéd 5,00 7,97 1,59 2,24 0.45 3,54 1970 1954 3 Nagy­Küküllő Székely­udvarhely 5,81 9,21 1,58 2,57 0.44 3,60 1981 1954 4 Nagy­Küküllő Héjasfalva 9,65 22,8 2,36 4,07 0.42 5.62 1970 1954 5 Nagy­Küküllő Segesvár 11,5 25.1 2,18 4,43 0,38 5,74 1970 1954 6 Nagy­Küküllő Medgycs 13,3 29,8 2,24 5,69 0,43 5,21 1970 1954 7 Sikaszó Sikaszó 1,61 2,51 1,56 0,766 0,48 3,25 1970 1954 8 Hodos Miklós­falva 0,191 0,394 2,06 0,037 0.19 10,9 1970 1986,9 9 Fehér­Nyikó Simén­falva 0,909 1,98 2,18 0,433 0,48 4,54 1970 1954 10 Koca (Erked)-p. Szász­kézd 0,748 1,60 2,14 0.112 0,15 14,3 1970 1987 11 Segesd-p Segesvár 0,382 0,935 2,45 0,102 0,27 9,06 1970 1987 12 Szent­lászló-p. Szent­lászló 0,360 0,721 2,00 0,174 0,48 4,17 1970 1987 800 60 40 20 1970 lik r cMH 'II 'm'iv'v ViVn Vti'ix'x'xi kn 1 3. ábra. Az összlefolyás (R m m) és a felszínalatti hozzáfolyás (U m m) sokévi közepes értékeinek éven belüli alakulása Nagy-KüküllőSzékelyvarság (Konecsny, 1997) A vízgyüjtő-területről, a folyón lefolyó vízmennyiség mellett fontos ismernünk a csapadék által lemosott talaj, kőzetanyag, illetve a medererózió által a medrekből víz által elszállított, majd a lassúbb folyású szakaszokon le­rakott hordalék mennyiségét, ami egy-egy nagy árhullám idején az évi mennyiség akár 70-80 %-át is meghaladhat­ja. Erre a hidrológiai paraméterre vonatkozóan a mérési nehézségek miatt kevesebb adat áll rendelkezésre, és csak a lebegtetett hordalékra, az össz-hordalékhozam mintegy 5-10 %-át kitevő görgetett hordalékra nem. A Nagy-Küküllőn lebegtetett hordalékméréseket 1955-től, illetve 1956-tól kezdődően végeztek Héjasfalvánál/Vá­nátori, Balázsfalvánál/Blaj, de megszakításokkal. Az utóbbi 1 -2 évtizedben más vízrajzi állomások szelvénye­iben a felső szakaszon és a Fehér-Nyikón is végeztek le­begtetett hordalékméréseket és feldolgozásokat. A Nagy­Küküllő Héjasfalva szelvénynél a sokévi közepes lebegő hordalék 8,31 kg/s. Azonban nagy árhullám idején a fo­lyó által szállított hordalék mennyisége akár több száz kilogramm is lehet másodpercenként. A Görgényi-hava­sok és a Hargita kevésbé mállékony vulkanikus kőzetek­ből álló, és viszonylag nagyobb erdőborítottságú víz­gyüjtő-részein a lemosott talaj és kőzet évi mennyisége nem éri el a 0,5 t/ha-t. A hegy és fennsík között húzódó szubkárpáti jellegű domb-vidékeken viszont - Székely­udvarhely térségében és a Fehér-Nyikó-mentén is - ahol üledékes, tehát puhább kőzetek és kevesebb erdőterület és elterjedtebb mezőgazdasági hasznosítás jellemző, az évi talaj veszteség összege jóval nagyobb, 2-3 t/ha (Soro­covschi-Konecsny 1990, Sorocovschi-Konecsny-Näsäle­an 1992). 6. táblázat: A Nagy-Küküllő vízgyűjtőben épült víztározók fő adatai Ossz­Víztérf. Max. Üzem­Tápl.áló Víz­Vízfolyás A víztározó neve tér­fogat (milm 3) üzemi szintnél (milm') víz­felület (ha) be he­lyezés éve vízfolyá­sok átl. vízhoz. (m'/s) haszná­latok * Állandó jellegű víztározók Nagy­Zetelaki 44,0 16,0 234 1993 3,35 Acs, Küküllő Ven, Ud Igás-p. Szász­szentiváni 13,4 10,1 93 1978 0,04 Vei, Ács Szükségtározók Nagy­Küküllő Héjas­falvai 34,4 ­350 1984 9,65 Acs Mosna Nemsai 7,8 ­1980 0,05 Acs * Vei - vízellátás, Acs - árvízcsökkentés, Ven - vízenergia, Üd - üdülés. Hal - halászat. A Nagy-Küküllőn megépült két állandó és két idősza­kos (vésztározó) jellegű víztározó (6. táblázat, 4. ábra) jelentős mértékben befolyásolják a folyó vízjárását, kü­lönösen az árhullámok tetőzését, tartósságát, hordalék szállítását. Jellemzően átrendezik a levonuló víztömegek időbeni eloszlását, vagyis csökkentik a maximális vízho­zamot, viszont növelik a viszonylagosan magas vízállá­sos időszakok hosszát. Jóval kisebb, csak lokális jelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom