Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

6. szám - XLVII. Hidrobiológus Napok: Vizeink élővilágát érintő környezeti változások Tihany, 2005. október 5–7.

23 ményeinek összehasonlítását is. A kotróhálós, a „kick & sweeping" vízihálós és az egyelő gyűjtés szorosan, a kézi­hálós gyűjtés egyáltalán nem kötődik a mederfenékhez, en­nek ellenére meglepően sok kagylófajt találtunk a kézihálós mintákban (2. táblázat). 2. táblázat. A különböző gyűjtési módszerekkel talált kagylófajok száma Osszes Kotró­"K & S" Eggvelő Kézi­módszer háló víziháló gyűjtés háló Corbiculidae 1 1 0 0 0 Dreissenidae 1 1 0 1 1 Pisidiidae 7 7 5 4 6 Sphaeriidae 4 4 1 3 3 Unionidae 4 3 2 3 0 Értékelés A Szigetköz területéről 17 kagylófaj került elő, ami a magyar Duna-szakasz kagylófaunájának 71 %-át képviseli. A leggyakoribb fajok sorrendben: Pisidium subtruncatum, Pisidium henslowanum, Sphaerium corneum. A fajgazdagság legnagyobb a hullámtéri és legkisebb a mentett oldali vizekben. A klasszikus árvízvédelmi tagolás­nak megfelelő csoportosulás a fajösszetétel alapján csak a főág esetében mutatható ki. A fajösszetétel és a fajok térbeli eloszlásának egyenletessége szempontjából a Mosoni-Duna elkülönül a többi víztértől, vízrendszertől. A fajok térbeli el­terjedési mintázata véletlenszerű, azaz a kagylófajok szét­terjedésének nincs akadálya. Faunisztikai szempontból kiemelendő, hogy a Szigetköz­ben 2003-ban a gyűjtések során előfordult a Sphaerium soli­dum, melynek a magyarországi Duna-szakaszon való elő­fordulását először Varga & Juhász (2002) közli Kismaros és Süttő területéről. A fajt Varga és mtsai később (2003) Pilis­marót, Szob, Zebegény területéről is jelezték (Varga et al 2003). Az 1998-2002 között a magyarországi Duna-szakasz fő­ágában történt gyűjtések (Bódis 2002) során előkerült kagy­lókhoz viszonyítva a szigetközi kagylófaunát megállapítha­tó, hogy a Pisidium supinum helyett a Duna szigetközi főá­gában (az Öreg-Dunában) a Pisidium henslowanum jelenik meg gyakori fajként. A Corbicula Jluminea, mely a Duna alsó szakaszán jelent meg először (Csányi 1998-99), rohamos mértékű terjedésé­nek köszönhetően ma már az egyik legtömegesebben elő­forduló faj, a Szigetközben a főágon kívül már a hullámtéri ágrendszerekben is teijed, azonban a mentett oldalon és a Mosoni-Dunából még nem került elő. A kagylók faunisztikai ill. monitorozási célú gyűjtésénél a vízi-növényzet közötti gyűjtés elengedhetetlen, mert a köztudottan bármilyen alzaton megtelepedő Dreissena poly­morpha mellett a a Sphaeriidae család juvenilis egyedei és a Pisidiidae családba tartozó fajok többsége megtelepszik a vízi-növényzeten (Soós 1943). Irodalom Bódis. E. 2002. A magyarországi Duna-szakasz kagylóinak faunisztikai értékelése és vízminősítésre történő felhasználhatósága. Budapest, kézirat Bolhár, A. 1966. Beitrage zur Kenntnis der Weichtierfauna der ungari­schen Donau. Opusc. Zool. 6(1): 93-107. Csányi, B. 1994a. The macrozoohenthon community of the Danube be­tween Rajka and Budapest. Miscellanea Zoologica Hungarica, 9:105-116. Csányi, B. 1994b. The macrozoobenthon community of the upper Hun­garian Danube. 30. Arbeitstagung der IAD, Zuoz, Schweiz, Wissen­schaftliche Kurzreferate, 74-78. Csányi, B. 1966. Macrozoobenthon community of the Danube River between Rajka and Mohács (1849-1447 rkm). Limnolog. Ber. der 31. IAD-Konf., Baja/Ungarn, Wissenschaftliche Referate, 551-557. Csányi B. 1998-1999. Spreading invaders along the Danubien high­way: first record of Corbicula Jluminea and C. fluminalis in Hunga­ry. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23: 343-345. Nősek, J.N. 1996: Untersuchung der wirbellosen Wassermakrofauna in der Kleinen Schüttinsel (Szigetköz). Limnolog. Ber. der 31. IAD­Konferenz. Baja/Ungarn, pp.255-260. Richnovszky, A. 1975. A magyar Duna-szakasz puhatestű (Mollusca) faunájáról. Hidrol Tájékoztató, p.86-88. Soós, L. 1943. A Kárpát-medence Mollusca-faunája. Magyar Tudomá­nyos Akadémia, Budapest Varga. A. & Juhász, P. 2002. Sphaerium (Cyrenastrum) solidum (Nor­mand, 1844) a species new to the fauna of Hungary (Bivalvia, Sph­aeriidae). Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 26:121-124. Varga, A., Csányi, B. & Majoros, G. 1998-1999. Kagylófajok elterje­désének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai fel­tárása alapján II. (Mollusca-Bivalvia). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23: 347-367. Varga, A., Kovács, T. & Juhász, P. 2003. Sphaerium (Cyrenastrum) solidum (Normand, 1844), Corbicula fluminea (O.F. Müller, 1774) újabb magyarországi előfordulása (Bivalvia: Sphaeriidae, Corbiculidae). Malakológiai tájékoztató 21:69-72. Wagner, J. 1943. Magyarország Pisidiumai (Die Pisidien Ungarns). Ann. Mus. Nat. Hung. 36: 1-10 Köszönetnyilvánítás A kutató munka az OTKA anyagi támogatásával, a T 037468 sz. pályázat keretében folyik. A szerzők köszönetüket fejezik ki Kelényiné Welner Irmának a laboratóriumi, Mester BODIS EKIKA NŐSEK JÁNOS Józsefnek a terepi munkában nyújtott segítségükért. 2003-ban okleveles biológusként, 2004-ben okleveles biológia tanárként végzett az ELTE Természettudományi Karán. Jelenleg az MTA Magyar Dunakutató Állomáson dolgozik, mint tud. segédmunkatárs. 1973-ban okleveles biológusként végzett az ELTE Természettudományi Karán, 1976-ben doktorált. 1973-óta az MTA Magyar Dunakutató Állomáson dolgozik. PhD fokozattal rendelkezik. Jelenleg főmunkatárs. Macroinvertebrate biodiversity investigations in the Hungarian Section of the Danube. III. Spatial pattern of Lamellibranchiata fauna of Szigetköz in 2003. Bódis, E, - Nosek, J. Abstract: In 2003 17 Lamellibranchiata species were collected in the Szigetköz region, which means the 70,8% of the whole mussel fauna in the hungarian Danube section. Regarding the whole region the Pisidium subtruncatum was the most fre­quent species, but the most frequent species changed among the different water bodies. The active alluvial floodplain was the most diverse and the protected area was the least diverse water body. The Mosoni-Danube was different in spe­cies composition and the evenness of the spatial distribution of mussel species was the highest among the water bodies. The spatial pattern of Lamellibranchiata species is random, there is not any barrier of the mussels' spreading. Keywords Danube, Szigetköz, biodiversity, Lamellibranchiata

Next

/
Oldalképek
Tartalom