Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. harmonikus együttélésen van. A másik, hogy ennek alapján egy körültekintő, mérsékelt csongrádi mederduzzasztás harmonikus együttélést tud biztosítani. Kívánom, hogy Vincze László és a munkacsoportja szakmailag vitatkozzon, és szakmailag sikeresen oldják meg ezt a feladatot. Köszönöm. Forgó Henrik (polgármester, Csanytelek) Tisztelt Konferencia! Végtelenül örülök annak, hogy a mezőgazdasági kérdések előtérbe kerültek ezen a konferencián. Ehhez én is csatlakoznék. Hiszen ha komolyan vesszük azt az uniós irányelvet, hogy az első cél az emberek helyben maradása, akkor láthatjuk, hogy ennek a térségnek miért fontos a csongrádi duzzasztó megépítése. Remélem, hogy az az egységes politikai akarat, ami az ügy mögé állt, sikerrel tudja végig vinni az ügyet. Csak ennyit szerettem volna hozzátenni. Köszönöm. Szalma Botond (MAHART volt vezérigazgatója, hajózási szakértő) Ilyenkor az az érzésem, hogy úgy jártunk, mint a professzor, akinek a tanítványa hajlongott a boncolásnál, hogy igen, mindenben igaza van a professzornak, meg ez volt, mag az volt. Erre a professzor a végén azt mondja neki, igen maga nagyon jó tanuló, csak rossz megfigyelő, mert én ezt az újamat dugtam a hullába, de a másikat nyaltam le. Tehát nagyon fontos dolog az egyensúly. A másik, hogy jobban kellene koncentrálnunk arra, hogy ne mondjuk azt, hogy ósdi törvények vannak, de én egy törvénytisztelő állampolgár vagyok. Lehet, hogy nem tetszik a KRESZ-ben egy bizonyos szabály, lehet, hogy nem tetszik az 1955-ös magyar-jugoszláv államközi egyezmény, de be kell, hogy tartsam, mert nem én határozom ezt meg. Hogyha a magyar-jugoszláv államközi egyezményben az van, hogy a Tisza nem nemzetközi útvonal, a belgrádi egyezményben pedig az, hogy Duna az, akkor ezt én, Szalma Botond - ha csak nem változok Néróvá - egyelőre még nem tudom megváltoztatni. Tehát nekünk nem ásatag törvényeink vannak, hanem törvényeink vannak. Ez alapján ma a Tisza nem nemzetközi útvonal, és ez nem egészséges. Sajnos. Arról nem tehetek, hogy 1920-ban rosszul döntöttek Trianonban. Ezt ma is ellenzem, de ez politikai dolog. A lényeg az, hogy szakmailag nagyon fontos dolog, hogy visszatérjünk a mezőgazdasághoz - örülök, hogy sokan vannak itt e térről is - ne beszéljünk mellé, ez a kérdés a tiszai embert érinti, a gátőrt, a parasztot, és mindenkit, aki a környezetében él. De ez csak értelmes és nyugodt párbeszédkor derül ki. Az uniós támogatásban, a közlekedési alágazatokon belül a vízi út támogatása a legfontosabb. Százmilliókat ad rá az unió. Legfeljebb mi úgy csinálunk, mintha nem vennénk ezt észre, de ez a mi hibánk. Nem az öné, meg nem az enyém, de valahol a mi hibánk. A medersüllyedésre azért még visszatérnék. Amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós átadta a Csepeli Szabadkikötőt, ahhoz képest ma másfél méterrel alacsonyabb a vízszint. A Duna ilyen, de a Tisza is hasonlóan működik, és nő a meder ott, ahol a víznek természetes folyása van. Ezt is figyelembe kell venni. Körülbelül ennyit szerettem volna mondani. Zöld szemmel próbálom nézni a dolgokat, de csak együtt lehet az emberre és a környezetére koncentrálni, csak így jutunk valahova. Dr. Frank József (elnök, Csongrád Megyei Közgyűlés) Először is politikusként szeretnék hozzászólni. Jó-e nekünk Csongrád megyeieknek, hogy nincs nemzetközi vízi utunk, nincs nemzetközi vasútvonalunk, és eddig nem volt nemzetközi közlekedési utunk sem? Ez nem jó. Tegyünk érte. Itt vagyunk most, és a célunk, hogy a Tiszával jól sáfárkodjunk. Mi határozza meg - most a biológusok ellen beszélek - hogy miről szól az élet? Két dologról beszélnék. A vízről és az energiáról. Ez határozza meg az emberiség jövőjét. Hogy ezzel a lehetőséggel élünk-e vagy hagyjuk elfogyni. Ez a lényeges kérdés. Tessék már kimenni mondjuk Dániába. Tessék megnézni, hogy mit csinálnak a tájjal. A zöldek azt mondták, hogy csúnya ez a sok szélkerék, de azért az energiájuk húsz százalékát megtermelik, mert nincs más lehetőségük. Menjenek el Norvégiába, és nézzék meg hány vízi erőmű van ott. Menjenek el Franciaországba, és nézzék meg, hány atomerőmű van ott. Merre megy a világ? Arra, hogy az energiát valahogy előteremtse. Nekünk itt a Tisza. Energiát is adhat, vizet is adhat. Három százaléka ma a világ vízkészletének az édesvíz. A világ legnagyobb problémái az olaj és az édesvíz elfogyása. És ez csak évtizedek kérdése. És mi nem teszünk semmit azért, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel éljünk. Elfolyik egy csomó édesvíz évente. Miből áll a környezetünk? Abból, hogy termelünk. Mi kell a termeléshez? Víz és tápanyag. Itt a víz. Nem azon kellene gondolkoznunk, hogy rendbe tegyük a csatornáinkat, és pótoljuk az elfolyó vizet? Talán azt kellene. Tegyük rendbe. Én is azt mondom, hogy ne engedjük be tisztítás nélkül a szennyvizet a Tiszába. Hát, ezt csinálják máshol is. Aki elmegy Nyugat-Európába, az láthatja, hogy a legtöbb folyó tele van duzzasztóval, és élik világukat az ottani emberek virágzó gazdaság mellett. Ezeket a jó példákat talán le lehetne kopírozni. A lehetőségeinket ki kell használni, hiszen az ember áll az evolúció csúcsán. A Tisza mentén élő ember csak abból tud sáfárkodni, ami a rendelkezésére áll. Én úgy gondolom, hogy ez egy jó cél, amit mi itt meg akarunk valósítani. És én ezt támogatni fogom a jövőben is. Csókái Judit (osztályvezető-helyettese, Országos Területfejlesztési Hivatal) Állandóan nemzetközi vízi útról beszélünk. Most van egy kormányrendelet-tervezet a kormány elé, mely szerint a Tiszát megnyitnák a nemzetközi hajózás számára, mint tudjuk, ennek nagyon sok előfeltétele van. A másik, amiről információt szeretnék adni, az a Nemzeti Fejlesztési Terv II. projekt. Jelenleg ebben 32 projektről van szó A következő tervezési időszakban még biztosan lesznek projekt tervezések, de ez a szakasz már lezárult, ezek már olyan állapotban vannak, hogy ezekkel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal már meg is kötötte a szerződéseket. Ezek között a Duna-Tisza hátságot érintő projektek is vannak. Ezen projektek közé a Csongrádi Vízlépcsőt bevinni két év alatt nem lehet, az előkészítő tanulmányok elkészítéséhez több idő kell. A regionális operatív program mellett van egy úgynevezett központi operatív program, amelyik ezeket a komplex programokat tartalmazza, ebben benne van a Tisza is. Ezek olyan az ország és a kormány számára kiemelkedő programok, a-