Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Hajnal Géza–Görög Péter–Kleb Béla–Török Ákos: A Rác-fürdő térségének mérnökgeológiai és hidrogeológiai értékelése

66 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 5. SZ. 3. táblázat: A 6F fúrás vizének szivattyúzása, és hatása a többi fúrás vízszintjére A fürás Nyugalmi vízszint Leszívás után 30 perccel száma m Bf m Bf 6. F 99,20 99,10 - 10 cm l.F 101,25 101,17 - 8cm 2. F 100,27 100,11 - 16cm 3. F (97,65) (97,48) - 17 cm 4. F 100,42 100,29 - 13 cm 5. F 99,18 99,05 - 13 cm A három elkülöníthető „süllyedési mező" kirajzolódik a terület topográfiáját követve. Fontos megjegyezni, hogy a szivattyúzott víz azonnal elszikkadt a talajban, néhány métert sem folyt a lejtős felszínen, pedig a vizsgálatokat csapadékos időben folytattuk. Az 1F fúrás vizének mérsékelt reakcióját a 3.1. pontban említett támfal duzzasztó hatása is okozhatta. A nyugalmi vízszintekből és a 6F fúrás szivattyúzásából egyértelműen kitűnik, hogy a vizek a Gellérthegy felől D-i, DNy-i irányban áramlanak. 3.2. Vízkémiai vizsgálatok A vízmintákat 2004.10.25-én a Bálint Analitika Kft. akkreditált laboratóriumba szállítottuk. Mintát vettünk az 1F, 3F, 6F (2 db, szivattyúzás elején és végén), s a Mátyás forrás vizéből. Az eredményeket a 4. táblázatban közöljük. 4. táblázat: A vízkémiai vizsgálatok eredményei A laboratóriumban mért pH értékek és a terepen mért értékek között rendre kb. 1,0 eltérés tapasztalható, a tendenciák azonban megfelelnek a két mérés között. A 4. táblázatban összehasonlításképpen közöljük a VITUK1 szakvélemény 15. mellékletéből átvett 2001-es vízkémiai adatokat a Mátyás forrásra vonatkozóan, illetve a Bohn Kft. 4-es fúrásának vízkémiai elemzését. 3.2.1. Megállapítások 1. A Mátyás forrás vízkémiai paraméterei gyakorlatilag megegyeznek a két mérési időszakban. 2. Az 1F és 6F fúrásokban jelentkező víz és a Mátyás forrás vize a vízkémiai vizsgálatok alapján azonos eredetűnek tekinthető. 3. A 3F fúrásban jelentkező víz jelentősen eltér a többi vizsgált víztípustól, vélhetően valamilyen keveredés, oldódás következményeként. 4. A Bohn Kft. 4-es fúrása az általunk mélyített 1F és 6F fúrásokhoz esik legközelebb. Vize a vízkémiai paraméterek szempontjából jelentősen eltérő, leginkább az összes keménység, szulfát, nitrát és kálium tartalom mennyiségében. 3.3- A vízföldtani adatok értékelése Az általunk mélyített fúrások mindegyikében jelentkezett víz, amelynek hőmérséklete, kémiai paraméterei megegyeznek a közeli forráséval. A víz tehát egyértelműen karsztvíz, és semmiképpen nem tekinthető talajvíznek. Azonban elvileg keveredhet talajvízzel, de az általunk vizsgált időszakban a Duna tartósan rendkívül alacsony vízállása miatt ilyen keveredést nem tudtunk kimutatni. Keveredés esetén tovább emelkedhet a vízszint, és csekély mértékben csökkenhet a hőmérséklet. Ennek megállapítására fontos lenne minimum egy évig a vízszint s a hőmérséklet folyamatos regisztrálása. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatokból megállapítottuk, hogy a tervezett mélygarázs egész területén a mélységből, a nyomás alatti dolomitos termálkarszt tárolóból feláramló hévízre lehet számítani. A tervezett garázs munkagödrében karsztvíz megjelenésére számítani kell. Az esetleges kivitelezésnél a budai márga erős töredezettsége miatt fennáll a termálvíz szennyezésének veszélye. Irodalom Szakvélemények: Talajmechanikai szakvélemény, A Rác-fürdő rekonstrukciójának és fejlesztésének koncepció terve. Sikló tanulmányterve. FŐMTERV, Tsz: 24.01.463; azonosító: 01-31-1-001. Bp. 2002. A Rác fllrdö rekonstrukciója és fejlesztése. Geoelektromos vizsgálatok. KBFI-TRIÁSZ Kft, Bp. 2003. A Rác fürdő fejlesztésével kapcsolatos épités-hidrológiai és hévízföldtani szakvélemény. VITUKI Rt, Témafelelős: Lorberer Á. Tsz: 721/1/5899-01. Bp. 2003 A Rác fürdő fejlesztésével kapcsolatos épités-hidrológiai és hévízföldtani szakvélemény. II. Kiegészítő értékelés. VITUKI Rt, Témafelelős: Lorberer Á. Tsz: 721/1/5899-01. Bp. 2003 Szakirodalom: Alföldi L. etal. (szerk.) (1968): Budapest hévizei. VITUKI,. Bp. 363 p Alföldi L. (1979): Budapesti hévizek. VITUKI Közlemények 20, 102 p Csonka Z.-Tóih F.-Träger H. (1973): Dunahidak Budapesten. Mélyépítéstudományi Szemle, XXIII.(IO) 458-467 pp CsörnyeiS. (1969): Budapest fürdői. Pannónia Kiadó, Bp. 207 p Horusitzky F. (1935): Adatok az Ördög-árok völgy Krisztinaváros-Tabáni szakaszának hidrogeológiájához. Hidr. Közlöny, XV. 7-12 pp Horusitzky H. (1939): Budapest Duna-jobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny, 1938 évi, XVIII. 404 p Horváth J. (1953): Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet-híd alapozásával kapcsolatos talajfeltárás alkalmával. Hidrológiai Közlöny, 35(1-2) 55-59 pp Kalecsinszky S. (1898): A budapesti Eskü téri hídfő munkálatai alkalmával kitört artézi hévvíz chemiai elemzése. Földtani Közlöny, XXVIII.(lO-ll), 306-311 pp Ka. afiáth L. (1953): Az Erzsébet-híd pesti és budai hídfőjének talajmechanikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 33(1-2) 49-54 pp Mazalán P. (1933): Budapest Székesfőváros legújabb ásványvíz-fúrásainak műszaki leírása. Hidrológiai Közlöny, XII.,1932. 140-142 pp Pávai Vajna F. (1932): Új gyógyforrások Budán. Hidrológiai Közlöny, XII. 98-109 pp Pávai Vajna F. (1937): A Tabán új termális gyógyforrásai. Hidrológiai Közlöny, XXI., 1941. 139-145 pp SchafarzikF. - Vendl A. (1929): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Stádium, Budapest, 341 p Valtinyi L. (1942): A Szent Gellért hegy körüli források geodéziai felmérése. Hidrológiai Közlöny, XXI., 1941. 139-145 pp Vígh Gy. (1933): Adatok a Rudas-fürdő mellett mélyfúrással fakasztott három hőforrásnak a Szent Imre-gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdéséhez. Hidr. Közlöny, XII., 1932. 128-139 pp Wein Gy. (1977): A Budai-hegység tektonikája. Földtani Intézet alk. kiadv. Bp. 76 p A kézirat beérkezett: 2005. június 27. A szerzők közül Hajnal Géza és Török Ákos Bolyai János kutatói ösztöndíjban részesül, ami segítette a cikk megírását. A minta helye 1F 3F 6F 6 F/2 Mátyás forrás Mátyás forrás Bohn 4F Dátum 2004 1 2004. 2004. 2004. 2004. 2001. 1999. 0.25. 10.25 10.25. 10.25. 10.25. dec. 03.16. pH 7,01 7,67 6,81 6,79 6,95 7,03 6,8 Vezetőképesség |iS/cm 1711 582 1634 1634 1604 1815 2400 Hidrogén-karbonát mg/l 610 256 567 567 543 525 523 Karbonát mg/l <1 <1 <1 <1 <1 <1 Össz-lúgosság mmol/1 10,0 4,2 9.3 9,3 8,9 8,6 8,57 össs-keménység mg/l CaO 383 154 379 379 377 378 75 KOI„ 0,22 0,24 0,28 0,34 0,2 0,59 Szulfát 360 73 360 350 345 405 79,8 Nitrát 0,5 8,0 1,0 1,6 1,4 24 Nitrit 0,02 0,01 0,01 0,01 <0,01 <0,01 0,03 Klorid 147 30 143 141 136 140 176 Foszfát mg/l <0,05 <0,05 0,07 0,05 <0,05 0,03 Ammónia mg/l 0,43 0,23 <0,01 0,01 <0,01 <0,01 0,4 Vas 1.59 0,41 1,32 1,28 1,07 0,23 Mangán 0,1 0,01 0,05 0,03 <0,01 0,01 Nátrium 148 22,4 135 131 130 119 86,5 Kálium 22,0 17,5 20,9 19,5 18,5 18,1 Magnéz. 57,7 24,6 56,1 54,5 55,6 53,9 96,2 Kalcium 189 70,2 190 186 179 210 379