Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Makfalvi Zoltán: A Székelyföld ásványvizeinek áttekintő bemutatása
MAKFAXVT Z.: A Székrelföld ásványvizeinek áttekintő bemutatása 35 kafilrdő, Magyarhermány, Kisbacon, Nagybacon). Hasonló tipusú ásványvizeket tártak fel a medence belsejében Vargyason, valamint pliocén homokból és vulkáni agglomerátumokból Bibarcfalván. A Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulatban, a törések által érintett hidrotermális átalakulások és gázemanációk területén jelennek meg kishozamú, alacsony oldott ásványanyag tartalmú szénsavas, kálcium-magnézium hidrogén-karbonátos, vasas, helyenként kénes vizek. Jelentősebbek a Hargita központi zónájában Hargitafllrdő, a szentimrei Büdös-fürdő ásványvizei, valamint a Hargita hegység keleti oldalán, az Olt folyó mellékpatakai, a Lok, Madicsa, Nagymadaras, Bánya, Vermed és Bányász patakok völgyének ásványvízforrásai. A Székelyföld területén a vízföldtani viszonyok a vulkáni vonulat és a Keleti Kárpátok kristályos-mezozoos és flis vonulata között elhelyezkedő medencékben a legkedvezőbbek az ásványvizek keletkezése és tárolása szempontjából. A medencéket kitöltő és azok aljzatát alkotó porózus vagy repedezett kőzetek változatos vízkémiai jellegű és jelentős mennyiségű szénsavas ásványvizet tárolnak. A Bélbori-medence ásványvízforrásainak kálciummagnézium hidrogén-karbonátos, lítium, fluór és alacsony vas tartalmú vize arra utal, hogy a vizek a medence északi részén jelen levő hasadozott, kristályos mészkövekben tárolódtak. Ebből a formációból a vízkutatófúrásokjelentős ásványvíz telepet tártak fel. A borszéki szénsavas kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos, alacsony vastartalmú ásványvizek fő tároló kőzetét a medence északi részén elhelyezkedő karsztosodott kristályos dolomitos mészkő-összlet képezi. A források a rétegösszletet érintő törésvonalak mentén jelennek meg. A vízkutató-fúrások is a töréses zónákban tártak fel jelentős hozamú ásványvizet. A medence másik, kevésbé jelentős, szénsavas ásványvíztároló kőzetét a mésztufa képezi. A mésztufából fakadó források vízhozama alacsony. A kristályos palák felső, mállott, repedezett zónáiban, vagy törésvonalak mentén jelennek meg kishozamú szénsavas, vasas ásványvizek (Borszék: Pierre Curie forrás, Gyergyótölgyes). Maroshévíz területén az enyhén termális (22-24 C°), alacsony oldott ásványi anyag tartalmú szénsavas ásványvíz a medence aljzatát képező kristályos mészkő felső, repedezett szintjéből jut a felszínre. A Gyergyói medencében, a fiatal pliocén és negyedkori piroklasztitok és folyami üledékek felső szintjeiben tárolt vizekben a Maros vonalán feláramló széndioxid oldódásával keletkeztek kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos, helyenként magasabb vastartalmú szénsavas ásványvizek. Jelen vannak a Maros medrében és árterén Gyergyóremetén, Váralján, Gyergyócsomafalván (a község számos kútjában is), Marosfalu és Kilyénfalva területén. A Csiki-medencében az ásványvizek a medence aljzatot és a rajta települt pliocén, pleisztocén és negyedkori üledékösszletet érintő aktív törésvonalakhoz kapcsolódnak. A Felcsíki-medencerész nyugati peremén jelennek meg vulkáni agglomerátumokból szénsavas, vasas ásványvizek Karcfalva melett (Madicsafürdő), Csíkdánfalván (Dugás-fÜrdő 18-22 C°-os vize), Csíkmadarason és Csikrákoson. A medence aljzat kristályos mészköveinek felső repedezett zónájában tárolt 27 C°-os vizet Csíkmadarason tártak fel vízkutató-fúrások. A Középcsíki-medencerészben az Olt vonala által jelzett törésrendszer mentén törtek fel 17-22 C°-os nátriumkálcium magnézium hidrogén-karbonátos, vasas ásványvíz-források Csíkszeredától nyugatra (Szeredai-filrdő) és délre (Zsögöd-fÜrdő). A vulkáni agglomerátumban tárolt jelentős ásványvíz-telepeket vízkutató-fúrások tárták fel Madéfalván és Zsögöd-fÜrdőn. A zsügüdófördői és csíkszeredai kutak megfúrása után az Olt mentén fakadó szénsavas ásványvíz-források vize elapadt. A medencerész keleti peremén a Kis Somlyó vulkáni kőzete, a medenceüledékek és a kárpáti krétakorú flis képződmények határán tör fel a csíksomlyói nátrium-kloridos, kálciummagnézium hidrogén-karbonátos, vasas, kálium és jód tartalmú szénsavas ásványvíz. Az Alcsíki-medencerész nyugati peremén, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Csatószegen, Csíkverebesen és Újtusnádon tártak fel a kutatófúrások és kitermelő-kutak 30-100 m mélységben 17-18 C°-os szénsavas, vasas ásványvíztároló rétegeket, a medencét kitöltő andezit agglomerátumból és tufákból, valamint a kréta korú üledékek felső szintjéből. Csíkszentkirályon, az Olt árterén és a vele érintkező teraszon az ásványvízforrások a Borsáros nevű tőzeglápot táplálják, ahol a sajátos életkörülmények néhány jégkorszaki reliktum-növény fennmaradását tették lehetővé. A medencerész keleti peremén a belső kréte flis homokos márgáiból és negyedkori üledékekből származik Csíkmenaság, Bánkfalva, Csíkszentmárton, Csíkkozmás, Lázárfalva és a Tusnád patak menti (Nádasfürdő, Tusnádfalu) kálcium-magnézium-nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos, vasas, kénes, szénsavas ásványvízforrásainak a vize. A Csíki-medence déli kijáratánál fekvő, tusnádi Olt szoros gazdag változatos összetételű szénsavas ásványvizekben. Újtusnád és Tusnádfürdő között törnek fel a Tiszás völgy 17-21 C°-os nátrium-kloridos hidrogén-karbonátos, vasas, szénsavas ásványvizei. Egy mélyfúrás 40 C°-os termálvíz jelenlétét is jelezte e területen. Legismertebbek Tusnádfürdő ásványvizei. Az Olt bal partján húzódó terasz hegylábi peremén törnek fel langyos, 20-23 C° hőmérsékletű nátruim-kloridos hidrogén-karbonátos, vasas, szénsavas források. A magasabb oldott ásványi anyag tartalom, a vizek hőmérséklete, a bróm és jód jelenléte az ásványvízforrások vizében arra enged következtetni, hogy ezeket az elemeket a beszivárgó víz a mélyebb, kréta korú aljzat agyagos-márgás üledékeiből oldotta ki. Az Olt bal partján a Csukás tó mellett, a geofizikai kutatások által kimutatott pozitív geotermális anomália területén végzett mélyfúrás tárt fel 63 C°-os magas ásványanyag tartalmú nátrium-kloridos hidrogén-karbonátos, kálcium-magnézium tartalmú, brómos, jódos, vízkőlerakódásra erősen hajlamos, szénsavas ásványvizet (3. ábra), A tusnádfürdői enyhén termális vizek változatos mikroelem és magas metabórsav tartalommal rendelkeznek. A tusnádi szorosban, Sepsibükszádon, az Olt mentén törtek fel langyos források, délebbre Mikóújfaluban a nagypataki forrás vize nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, szulfátos ásványvíz.
