Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Déri József: A tiszai erdőborítottság változása és nagyvízi hatásvizsgálata
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 2. SZ. - a legnagyobb mértékű erdőterület-csökkenés a csapadékban leggazdagabb, nagyesésű, felsőszakasz jellegű vízgyűjtő területeken mutatkozik, - a Tisza mellékfolyói közül a Szamoson, a Bodrogon és a Hernádon következett be a legjelentősebb mértékű erdőterület csökkenés. A csökkenés mértéke kisebb, mint a Tisza kritikus vízgyűjtőterületein (Tiszabecs, Tivadar). A kisebb mértékű erdőterület-csökkenés viszonylag nagymértékű tetőző vízállás-növekedést eredményezett, - a Körösök vízrendszerében nem mutatkozik évszázados tetőző vízszintnövekedés, ugyanis a nagyvízszinteket jelentős mértékben csökkentik a külföldi árvédelmi töltés szakadások és a víztározók. A számottevő mértékű külföldi eredetű erdőterület-csökkenéssel járó vízszintnövekedés kockázata a külföldi árvédelmi gátszakadások miatt csökkentett mértékben terjed át az országhatáron. 1. táblázat A vízgyűjtők erdőterülete és nagyvízi paraméterei a Tisza vízrendszerében Vízfolyás, mérőhely Vízgyüjt« terület S®, km 2 Erd6teriilet % Legnagyobb vízállás, cm "ET itl. csapadék, P. m Vízfolyás, mérőhely Vízgyüjt« terület S®, km 2 1945 -ben 1997ben Csökkenés As H. Hl Hi/H, "ET itl. csapadék, P. m Vízfolyás, mérőhely Vízgyüjt« terület S®, km 2 1945 -ben 1997ben Csökkenés As 1889/ 1944 1945/ 200« Hi/H, "ET itl. csapadék, P. m Tisza Tiszabecs 9707 74,2 51,4 22,8 535 708 1,323 1,327 Tivadar 12540 66,6 45,6 21,0 752 958 1,274 1,245 Vásárosnamény 29057 54,9 41,5 13,4 900 923 1,026 0,956 Tokaj 49449 54,4 41,2 13,2 860 928 1,079 0,805 Szolnok 73113 50,7 39,4 11,3 894 1041 1,164 0,746 Csongrád 75452 49,1 38,2 10,9 929 994 1,070 0,718 Mindszent 106204 41,5 31,5 10,0 954 1000 1,048 0,710 Szeged 138408 46,8 34,2 12,6 923 960 1,040 0,709 Mellékfolyók Szamos, Csenger 15283 49,7 31,4 18,2 698 902 1,292 0,756 Bodrog, Felsőberecki 12886 53,4 40,8 12,6 665 795 1,195 0,761 Hernád, Hidasnémeti 4515 73,2 59,0 14,2 311 404 1,299 0,695 Sajó, Bánréve 3239 76,7 64,0 12,7 406 455 1,121 0693 Sebes-Körös, Ksszakál 2489 71,7 45,1 26,6 492 456 (') 0,793 Fekete-Körös, Sarkad 4302 68,3 46,7 17,6 786 911 (1) 0,795 Fehér-Körös, Gyula 4251 57,0 35,9 21,1 672 786 1,170 0,761 Kettős-Körös, Doboz 8922 58,2 39,6 18,6 816 948 1,162 0,692 Hármas-Körös, Gyoma 19715 35,4 23,6 11,8 873 918 (1) 0,653 Maros, Makó 30149 68,6 45,5 23,1 580 624 1,076 0,707 Megjegyzés: A nagyvfzi paramétereket számottevően befolyásolják a jelentős külföldi víztározók és az árvédelmi töltésszakadások A 2. táblázat adatai alapján elemezhető a vízgyűjtő területek erdőboritottsági hiánya, valamint a hiány hosszú távú változási tendenciája a vízgyűjtőterület nagysága, a tetőző vízállások növekedése és a vízgyűjtőterületek évi átlagos csapadéka függvényében. (Az erdőborítottság-hiányt a 2. táblázat (1) jegyzete értelmezi.) A 2. táblázat adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: - szembetűnő, hogy a Tisza és mellékfolyói rendszerének teljes egészét erdőborítottság hiány jellemzi, - a Tisza hossz-szelvénye mentén 1997-ben a legjelentősebb mértékű erdőborítottság-hiány Mindszentnél, a legkisebb mértékű hiány Tiszabecsnél mutatkozik; a hiány növekedése Tiszabecs és Tivadar szelvényekhez tartozó vízgyűjtőkön a legnagyobb és Mindszentnél a legkisebb; a hiánynövekedés maximum helyei (Tiszabecs, Tivadar) egybeesnek az LNV-növekedés maximum helyeivel; az erdőboritottsági hiánynövekedés és a LNV-növekedés hossz-szelvény-menti eloszlásában Szolnok kivételt képez, aminek elemzése külön tanulmányt igényel, - a mellékfolyók erdőboritottsági hiányának a maximuma a Hármas-Körös gyomai szelvényéhez tartozó vízgyűjtő területen alakult ki; ez számottevően nagyobb, mint a Tiszamenti maximum (Mindszentnél), - a mellékfolyók vizsgált rendszerében a legnagyobb mértékű erdőboritottsági hiány-növekedés a Sebes-Körös körösszakáli szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterületen alakult ki (ez összefügg a folyó árvédelmi töltés szakadásával), - a legjelentősebb mértékű erdőborítottság-hiánynövekedés a csapadékban leggazdagabb vízgyűjtőterületeken alakult ki (ez magyarázza a lefolyás és tetőzés növekedését is)2. táblázat Erdőborítottság-hiány és változási tendenciája a Tisza vízrendszerében Vízfolyás, mérőhely Vízgyűjtőterület Erdiboritot hiány.% tság1) LNV növekedés % 1944/ 2000 évi átlagos csapadék, m Vízfolyás, mérőhely Vízgyűjtőterület 1945 1957 Növekedés LNV növekedés % 1944/ 2000 évi átlagos csapadék, m Tisza Tiszabecs 9707 0 18,6 18,6 32,3 1,327 Tivadar 12540 3,4 24,4 21,0 27,4 1,245 Vásárosnamény 29057 15,1 28,5 13,4 2,6 0,956 Tokaj 49449 15,6 28,8 13,2 7,9 0,805 Szolnok 73113 19,3 30,6 11,3 16,4 0,746 Csongrád 75452 20,9 31,8 10,9 7,0 0,718 Mindszent 106204 28,5 38,5 10,0 4,8 0,710 Szeged 138408 23,2 35,8 12,6 4,0 0,709 Mellékfolyók Szamos, Csenger 15283 20,3 38,6 18,3 29,2 0,756 Bodrog, Felsőberecki 12886 16,6 29,2 12,6 19,5 0,761 Hernád, Hidasnémeti 4515 0 11,0 11,0 29,9 0,695 Sajó, Bánréve 3239 0 6,0 6,0 21,1 0,693 Sebes-Körös, Körösszakái 2489 0 24,9 24,9 (2) 0,793 Fekete-Körös, Sarkad 4302 6,7 23,3 16,6 (2) 0,795 Fehér-Körös, Gyula 4251 13,0 34,1 21,1 17,0 0,761 Kettős-Körös, Doboz 8922 11.8 30,4 18,6 16,2 0,692 Hármas-Körös, Gyoma 19715 34,6 46,4 11,8 (2) 0,653 Maros, Makó 30149 1,4 24,5 23,1 7,6 0,707 Megjegyzés:(\) Rutkovszkij-féle optimális (70 %-os) erdőboritottsági szinthez viszonyított eltérés. (2) Jelentős külföldi víztározók és töltésszakadások árvfzcsúcs-csökkentő hatásai 4. Az erdőborítottság-változás nagyvízi hatásvizsgálata Az 1. táblázatban összefoglalt alapadatok felhasználásával többváltozós nemlineáris, determinisztikus nagyvízi hatásvizsgálati függvény szerkeszthető és az alábbi alakban írható fel: ff, = l,4.// 0.S (^' 02 7./ > 0 0' 01 6.e 0 0061A S (1) Az (1) hatásvizsgálati függvényben szereplő jelölések:: H, = 1945-2000 közötti időszakban észlelt legnagyobb vízállás, cm H 0= 1889-1944 közötti időszakban észlelt legnagyobb vízállás, cm S 0 = a vizsgált vízmérceszelvényhez tartozó vízgyűjtő terület, km 2 P 0 = a vizsgált S 0 vízgyűjtőterület csapadékátlaga, méterben kifejezve AS = vízgyűjtő területi erdőborítottság-változás, % (az 1997-ben és 1945-ben meglévő erdőborítottság különbsége) Az (1) hatásvizsgálati függvényt r = + 0,88 multi-korrelációs tényező minősíti. A függvény ellenőrzéséra vonatkozó adatokat a 3. táblázat foglalja össze. A 3. táblázatból kitűnik, hogy a vásárosnaményi és a szolnoki szelvények kivételével az (1) függvény jól használható az erdőborítottság-változás nagyvlzi hatásvizsgálatához.
