Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

120 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84 . ÉVF. ban és perifiton mintáiban gyakori algafajként fordult elő. Rhabdomonas costata (KorSikov) Pringsheim A sejt hosszúkás alakú, oldalról nézve egyik oldala egyenes, a másik domború. A sejtvég lekerekített, eleje ferdén levágott. A periplaszton néhány meredek lefutású borda van. Szemfolt, színtestek nincsenek, a paramilon szemcsék általában gyűrű a­lakúak, de előfordul hosszúkás bot alakú is, a sejt végében sok apró szemcse lehet. Sejtméret: 7-9 * 30-35 um Előfordulás: a Siroki Nyírjes-tó Sphagnum mohái közül me­rített mintákban 1999, 2000 októberében és 2001 júniusában tömegesen fordult elő 4-4,6 pH érték mellett. Hazánkból eddig egy előfordulása ismeretes (Uherkovich és mtsai 1994). Heteronema spirálé Klebs A kissé metabolikus sejt csavarodott, 5-6 kiemelkedő borda érzékelhető. A sejtvég rövid hegybe fut. A vastagabb úszó os­tor kb. 1,5 sejthosszúságú, a vékonyabb ostor kb. a sejthossz V* -e. Sejtméret: 30-35 * 40-50 um. Előfordulás: Sárospatak, a Megyer-hegyi tengerszem plank­ton mintájában egy pld.-t találtunk 2002 szeptemberében. A sejt a lugol oldattal való tartósítást követően elveszítette eredeti alakját és felismerhetetlenné vált. Hazánkból egy előfordulási adata a Barcsi ősborókásból ismert (Uherkovich 1976). Chlorophyta Phytomonadina Chlamydomonas acuta KorSikov A sejt hosszúkás elliptikus-tojásdad alakú, vége felé kissé nyújtott. Elől a papilla jól látható. A gömbölyű pirenoid a sejt középpontjában van, a sejtmag a pi. alatt helyezkedik el. A sztigma a pirenoid közelében van. Sejtméret: 7-8,5 (am széles és 16-18 pm hosszú. Előfordu­lás: Nagyvisnyó, Gizsír-völgyi tó 2002 szeptemberében szivár­ványos színeződést idézett elő. Pteromonas aculeata Lemmermann A sejt szélesebb oldala felől közel téglalap alakú, hosszanti oldala kissé domború. A sejt 4 sarka kis szarvként kihúzott, he­gyesedő. A keskenyebbik oldalon 2-2 dudor látható. A sejt ol­dalai simák, nem fogazottak. Sejtméret: 20-24x26-30 um. Előfordulás: Tisza-tó, a poroszlói szabadstrand planktonjá­ból került elő szórványosan. Hazai előfordulása főként a Duná­ból és dunai holtágakból ismert (Uherkovich és mtsai 1975, Felföldy 1985). Chlorococcales Pachycladella umbrina (G. M. Smith) Silva A közel gömb alakú protoplazmán négy tetraedrikusan elhe­lyezkedő rozsdabarna színű nyúlvány van. A nyúlványok a vé­gük felé fokozatosan keskenyednek, végük 2-3 rövid tüskében végződik. Sejtméret: a protoplazma 0-je 10 um, a karok hossza 35 um. Előfordulás: Tisza-tó, a poroszlói és a sarudi szabad­strand planktonjából 2003 júliusában került elő. Pediastrum biradiatum Meyen var. longecornutum Gut­winsky Sejtméret: szélső sejtek 9-10 * 10-12 um. A 8 sejtű cönóbi­um 0-je 30-32 um, a 16 sejtes cönóbiumé 55 (ím. Előfordulás: Sárospatak, a Megyer-hegyi tengerszem planktonjából 2002 szeptemberében került elő szórványosan. Coelastrum polychordum (KorSikov) Hindák A gömbölyű sejtek 10-12 sejtfal nyúlvánnyal kapcsolódnak egymáshoz. Sejtméret: 6-7 um, a cönóbium 0-je 28-32 um. Előfordulás: Hatvan, a Belső kavicsbánya-tó 2003 július, au­Scenedesmus incrassaíulus Bohlin A cönóbium 4 sejtű, görbült. A sejtek orsó alakúak nem al­ternálnak, a sejtek végén papillaszerű vastagodás látható. Sejtméret: 4,5-5 x 15-17 jim. Előfordulás: az Ostorosi-víz­tározó 2002 májusi planktonjából került elő. összefoglalás Dolgozatunkban néhány észak-magyarországi víztér florisz­tikai feldolgozása során meghatározott, ritkább előfordulású al­gafajról közlünk adatokat. Előkerült néhány olyan ritka algafaj is, mint például a Diplopsalis acuta, Peridiniopsis borgei, ame­lyek eddig csak ritkán, nagyobb, és rendszeresen vizsgált vize­inkből voltak ismertek. Irodalom Balogh J. - Dobos A. - Pelyhe T. 2000: Az egerbaktai kőbánya-tó. Kis­tó Projekt 2000. Életfa Környezetvédő Szövetség Eger, 45-60. Borics G. - Grigorszky I. - Várbíró G. 2001: Some interesting algolo­gical charasteristich of the Tiszadob-oxbow. 12. Magyar algológiai Szeminárium Pécs, 2001. máj.15-18. Program és összefoglaló p. 11. Borics G. - Grygorszky I. - Padisák J. 2002: Tisza- és Körös-menti holtágak dinoflagellátái. Hidr. Közlöny 82. évf. I-XII. szám, 21-23. Entz G. (sen) 1920: Protozoa in Fauna Regni Hungáriáé. (Erdély) 75 p. Estók B. szerk. 2003: Adatok az Ostorosi- és a Gizslr-völgyi-tó élővilá­gának ismeretéhez. Életfa Környezetvédő Szövetség Eger Fehér G.-Schmidt A. 1998: Adventiv vlzipáfrányfaj egy gemenci holt­ágban: Azolla filiculoides Lam. Botanikai Közi. 85: 57-62. Felföldy L. 1985: A zöldalgák Phytomonadina csoportjának kishatáro­zója. Vízügyi Hidrobiológia 14., 1-161. Fott, B. 1968: Das Phytoplankton des Süsswasser. Band XVI. Systema­tic und Biologie Teil: 3. Cryptophyceae, Chloromonadophyceae, Dinophyceae. Stuttgart, E. Schweizerbartsche Verlagbuchh. 1-322. Grigorszky I. - Vasas F. - Borics G. 1999: A páncélos-ostoros algák (Dinophyta) kishatározója. Vízi Természet- és Környezetvédelem 8. KGIBp. 1-220. Hamar J 1976: About the algae of the Kisköre River Barrage and envi­rons. Tiscia (Szeged) 11: 45-58. Hamar J. 1976a: Bacteriological and aigological investigation of the bay at Abádszalók (Kiköre Reservoir) Tiscia (Szeged) 11: 58-92. Hamar J. 1976b: Investigations of bacterio-, and phytoplankton in the experimental area of Abádszalók at the Kisköre River Barrage. Tis­cia (Szeged) 11: 111-114. Hamar J. 1977: -Data of the summer algal flora of dead-arms in the vi­cinity of Tiszafüred. Tiscia (Szeged) 12: 21-36. Hortobágyi T. 1941: Újabb adatok a Tisza Nagyfa-holtága fitoplank­tonjának kvalitatív vizsgálatához I. Neuere Beiträge zur qualitativen Untersuchung des Phytoplanktons im Toten Theiss-Arm "Nagyfa" I. Botanikai Közi. 38: 151-170. Kiss Keve T. 1998: Bevezetés az algológiába. Elméleti és gyakorlati is­meretek. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Németh J. 1997: Az ostoros algák (Euglenophyta) kishatározója. Vízi Természet- és Környezetvédelem Pelyhe T. 2002: Adatok a Blikk-hegység algaflórájának ismeretéhez. Szakdolgozat, Debreceni Egyetem. Pelyhe T. 2003: Adatok a Bükk-hegység algáinak ismeretéhez. Hidro­lógiai Közlöny (kiadás alatt). Schmidt A. - Fehér G. 2001: A sárgászöld algák (Xanthphyceae) kisha­tározója. Vízi Természet- és Környezetvédelem 13. kötet KGI Bp. Schmidt A.-Vasas F. ­Dobler L.-nt 1990: Adatok a Gonyostomum la­tum Ivanov magyarorsz.. előfordulásáról. Botanikai Közi.77: 39-46. Uherkovich G. 1976: Die Mikrophyten des Rigóc-Baches und seiner Weiher (Komit. Somogy, Ungarn). Dunántúli Dolgozatok 10., 5-17. Uherkovich G. - Schmidt A. - Vörös L. : 1975: Adatok a Duna magyar­orsz. szakasza algáinak ismeretéhez. Botanikai Közi. 62: 165-177. Uherkovich G. - Szilvágyi L. - Vízkelety É. 1994: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungams: Vadása-See und das Moor Szőce. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38: 5-17. gusztus. Data to the review of algae in waters of nothern Hungary T. Pelyhe-B. Estók The Heves County Institute of National Public Healt and Medical Officers' Service H-3300 Eger Klapka Gy. u. II. Abstract: We present data on rare algae discovered in various water types of northern Hungary. The sampling sites are the Lake of Tisza, ponds a.d artifical backwaters. In research we found some rarely algae, the following taxons: Cianobacteria 2, Xanthophyceae 1, Raphidiophyceae 1, Dinophyta 6, Euglenophyta 3, Chlorophyta 6. Keywords: algology, floristical dat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom