Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
37 A Nyéki-Holt-Duna ökológiai alap-állapot felmérése Ferencz Ildikó 1, Fehér Gizella 2, Zellei László 1, Lakatos Gyula 3 ' EOtvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja 2 Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, Baja 3 Debreceni Egyetem Alkalmazott ökológiai Tanszék, Debrecen Kivonat: A Nyéki-Holt-Duna ökológiai állapotfelmérésével célunk a további rehabilitációs tevékenységek előtt alapállapot rögzítés, melyet referenciaállapotként az eddigi rehabilitációs tevékenységek eredményeinek értékelésére, az újabb beavatkozások megtervezésére lehet használni. Teljes részletességű ökológiai állapotfelmérést céloztunk meg. A hagyományos fizikai, kémiai és biológiai módszereken kívül, mederfelvételeket és légifényképeket készítünk. Felmérjük a vízi makrovegetációt, üledékvizsgálatot, részletes fito- és Zooplankton felmérést végzünk, megadjuk a vizes élőhely perifiton szerinti minősítését. Az 1993-as meder- és légifelvételekkel való összehasonlítás alapján a vizes élőhely feltöltődésének folyamatára, a nylltvizes területek csökkenésére tudunk következtetni. Többéves vizsgálatsorozatunk első évének eredményeit foglaljuk össze jelen munkánkban, részletesen értékelve a vízkémiai és az algológiai vizsgálatok eredményeit, alapállapot rögzítés, vizes élőhelyek, vlzinövényzet, vízminőség, rehabilitáció, perifiton. Kulcsszavak: Bevezetés A Nyéki-Holt-Duna a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Gemenci Tájegységének fokozottan védett területe. A hullámtéren található, vízjárását a Duna nagy mértékben befolyásolja. A tájegység természetvédelmi problémái közül napjainkra legjelentősebbé a vízborítás csökkenése, ill. a kiszáradás vált, amely a felgyorsuló szukcesszió révén a jellegzetes ártéri társulások megváltozását, átrendeződését, eltűnését idézte elő (Ferencz és Sziebert, 2003). A vizes élőhelyek képviselik a dunai árterek legjelentősebb és legsérülékenyebb értékeit. A természetvédelem célja a még foltokban meglévő hajdani vizes élőhelyek fenntartása, illetve lehetőség szerint a megváltozott élőhelyek visszaállítása. A gemenci területek rehabilitációjának gondolata csaknem 10 éves múltra tekint vissza, a tényleges beavatkozások azonban csak 1998-ban kezdődtek el (Buzetzky, 2001), felszínre hozva számos nem várt problémát (pl. vízutánpótlás, nádas terjedés, vízszint csökkenés, stb.), ezért az eddigi rehabilitációs tevékenységek átértékelése, újratervezése szükséges. A megfelelő beavatkozás kiválasztásának elengedhetetlen feltétele a rendszeres hidrológiai és ökológiai monitorozás, az egyes részterületek ökológiai állapotfelmérése és az optimális ökológiai célállapotok meghatározása (Lakatos, 1990). A Nyéki-Holt-Duna Bajától nyugatra, Pörböly község mellett, az 55. sz. úttól délre a hullámtéren található. Nyugati határát a mentett oldaltól elválasztó védtöltés alkotja. Közel negyedkör alakú felső végén kettéágazó medre nyugatról érintkezik a Pörbölyi-erdőnek nevezett területtel, melyet keletről és délről a Duna ölel körül. A Duna természetes evolúciója során valamikor lefüződött és megmaradt, mára jelentősen feliszapolódott sekély holtmeder, közel 2300 m hosszúságú, 16,4 ha felületű (Zellei, 1997). A Nyéki-Holt-Duna ökológiai állapotfelmérésével célunk egy alapállapot rögzítése, melyet referencia-állapotként kívánunk felhasználni a további rehabilitációs tevékenységek hatásának értékelése során. Anyag és módszer Vizsgálati helyek és időpontok A Nyéki-Holt-Duna kétágú medrének vizsgálatát három keresztszelvényben kezdtük el, melyek mentén öszszesen 20 vizsgálati pontot tűztünk ki. 2003. április június, augusztus hónapokban helyszíni méréseket és mintavételeket végeztünk a kémiai és biológiai vizsgálatok céljára. Üledékvizsgálatot 2003 júniusában végeztünk a 3. és 6. szelvény mentén található 11 mintavételi helyen. A szelvények mentén 2003. június és augusztus hónapokban készültek cönológiai felvételezések. Az egész mederre kiterjedően 2003 júniusában légifelvétel alapján vegetáció-térképet készítettünk. 2003 januárjától napi rendszerességgel vízállás, heti rendszerességgel talajvízállás regisztrálás történik. Vizsgálati módszerek Az ökológiai felmérés kezdeti szakaszában felhasználtuk a korábban elvégzett a fizikai, kémiai és biológiai mutatók szerinti jellemzést. Az általában használatos mutatók közül néhány komponens vizsgálatát elhagytuk, ugyanakkor új tipológiai mutatókat alkalmaztunk (iszapvastagság, üledékminőség, perifiton-index). Egy 1993-as mederfelvétel geodéziai adatait felhasználva jelöltük ki három vizsgálati keresztszelvényt és a felvételek alapján AutoCAD használatával történt a keresztszelvények megrajzolása, és összehasonlítása az 1993-as szelvényekkel. Kétszemélyes repülőgéppel 300 m magasságból készítettünk felvételeket, majd a terepbejárás céljára színes másolatokat. Az eredeti felvételek szkennelése után IDRJSI térinformatikai program segítségével számítjuk a vízfelület és a növényzettel borított felület nagyságát m 2ben és %-ban, állapítotjuk meg a különböző társulások részarányát. A terepen már meglévő fix pontok segítségével léptéket illetve méretarányt tudunk megállapítani. A három szelvény mentén a különböző társulásokat bejárva fajlistát állítottunk össze és megbecsültük a borítási értékeket. A holtág vizsgálata során a víz- és üledékminta vételkor helyszíni méréseket végeztünk. Közvetlenül a vízfelszín alatt és közvetlenül a mederfenék felett mértük a vízhőmérséklet, pH-t, vezetőképességet, oldott oxigént, oxigén telítettséget és a redoxi-potenciált. Secchi-koronggal átlátszóságot, vízmélységet és az iszapmintavétel során iszapvastagságot mértünk minden vizsgálati pontban. Minden mintavételi helyen vízmintát vettünk a vízkémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához, melyeket tartósítás nélkül hűtve tárolva szállítottunk a laboratóriumba. A planktonmintákat 10 1 víz 10 pm-es lyukbőségű planktonhálón való átszűrésével (Felföldy, 1987), iszapmintát Hargrave iszap mintavevővel (Felföldy, 1987) vettünk. Biomassza-méréshez 50 cm x 50 cmes kvadrátból monolit módszerrel gyűjtöttük be a növényeket. A perifiton vizsgálathoz (Lakatos, 1976) mintavételi helyenként külön-külön gyűjtöttük, nád, vízitök,
