Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Scheuer Gyula: Mészképző ásványvízforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők

339 Mészképző ásványvízforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: A közelmúltban a Szerző a hideg karsztvizekből kivált mésztufákat vizsgálta, amelyek a karsztok akkumulációs formakincsének egyik felszíni változata. A világ számos országában azonban olyan mészkiválások is megfigyelhetők, amelyek ásványvizekből keletkeznek Az ilyen tipusú mészképző források a változó összetételű, nagy oldott sótartalmú és hőmérsékletű felszínalatti vizeket képviselik. Genetikailag ilyen mészképzó ásványvizek sokfélesége állapítható meg. Származásilag nagyrészük a karsztos kőzetekkel állnak összeftlggésben, ezért ezek a mésüképző karsztos ásványvizek csoportjába sorolhatók, mig amelyek nem karsztos töredezett-repedezett kőzetekből törnek fel mészképző rés és hasadék ásványvízforrásokként értelmezhetők. Hőmérsékletük alapján pedig lehetnek hidegek, langyosak, melegek, forróak, továbbá leszálló vagy felszálló források, felszin közeli vagy mélységi eredetűek. Mineralizációjukat, hőmérsékletüket több irányú felszínalatti folyamatok befolyásolják. 11a a karsztos ásványvizek kialakulásában összefüggés van az adott terület egykori vagy aktív vulkánosságával, ha van hőhatás akkor karsztos hidrotermális ásványvizek jönnek létre, ha nincs hőhatás, akkor pedig hideg mészkő posztvulkáni karsztos ásványvízforrások kialakulásáról van szó. Genetikailag azonban olyan karsztos ásványvizek is vannak, amelyek vulkánosságtól független tényezők (földi höáram, metamorfizáció) hatására jöttek létre. Ilyen esetekben, ha melegek, akkor mészképző karsztos termális ásványvizek keletkeznek, ha hidegek, akkor pedig hideg karsztos ásványvíz típusba sorolhatók. A nem karsztos kőzetekből származó mészképző rés- és hasadék ásványvizeket ha a vulkáni kapcsolat áll fenn és melegek vagy forróak, akkor hidrotermás rés- és hasadék ásványvizek keletkeznek, míg abban az esetben, ha nincs vulkáni hőhatás, akkor hideg posztvulkáni rés és hasadék ásványvizek csoportjába sorolhatók. Ha genetikailag nincs kapcsolat a vulkánossággal és melegek, akkor mészképzA termális rés- és hasadék ásványvízforrásokként különíthetők el, azokat pedig amelyeknek hőmérséklete alacsony, hideg rés- és hasadék ásványvízforrások típusát képviselik. A megfigyelések és a vizsgálatok a mészképződéssel kapcsolatban igazolták azt a tényt, hogy az éghajlati tényezőknek meghatározó és alapvető befolyásoló szerepük érvényesül. Elsődlegesen úgy, hogy a forrás vízgyűjtő területére jellemző klimatikus elemeken belül a csapadék kiemelkedő jelentőségű, mert annak beszivárgó része biztosítja azt a vízforgalmat, amely mészképzö ásványvízforrás működését kisebb - nagyobb hozamingadozásokkal folyamatosan fenntartja. Másodlagosan pedig úgy, hogy a forrás vízéből a kicsapódást a klimatikus adottságok egyes elemei (hőmérséklet, légnedvesség stb) közvetlenül vagy közvetve elősegítik. Kulcsszavak: karsztosodás, ásványvízforrás, forrásmészkö, éghajlat 1. Bevezetés és fogalommeghatározás A közelmúltban több publikációban foglalkoztam a hideg karsztvizekből kivált mészkövekkel, a mésztufákkal, amelyeket a mészkő és dolomitkarsztok felszíni subaerikus megjelenésformájaként írtam le (Scheuer Gy. 1999, 2002). Ezért e mészkiválások a karsztoknak és ezen belül a karsztosodási folyamatoknak egyik érdekes sok esetben látványos (Horvátország Plitvice, Törökország Antalya) megnyilvánulásának, a karsztforrásokhoz kapcsolódó formakincsének tekinthetők A világ számos országában azonban megfigyelhetők olyan forrásmészkő kiválások is, amelyek különböző hőmérsékletű (pl. hévforrások) genetikájú, nagy oldott sótartalmú, rendszerint különféle gázokban gazdag forrásokból képződtek és ezek közül egyesek a recens üledékképződés leglátványosabb megnyilvánulás formáit hozták létre (USA-ból Mammoth Hot Springs, Törőkországból pedig Pamukkale). A jelen összeállításban ilyen mészképző forrásokkal és üledékeikkel kívánok foglalkozni és vizsgálni ezek elteijedését, a vízföldtani viszonyokat, amelyek az ilyen típusú mészképző források keletkezésében közrejátszottak Továbbá még azokat a fiziko-kémiai folyamatokat is tanulmányoztam, amelyek a mészkiválás dinamikáját befolyásolják, és irányát megszabják. Tanulmányozva az ilyen típusú mészképző forrásokat, megállapítható volt, hogy ezek a felszínalatti vizek olyan csoportját képviselik amelyek természetes úton törnek a felszínre, változó összetételű nagy oldott sótartalommal és rendszerint különféle gázokban is gazdagok. Ilyen adottságok miatt ezek a mészképző források mineralizációjuk alapján egyértelműen ásványvízforrásoknak minősíthetők, mert kielégítik mindazokat a feltételeket, amelyeket az ilyen tipusú forrásokkal szemben követelményként meghatároztak (MSZ 11399 sz ). Ezért mészképző ásványvizek alatt a forrásoknak olyan csoportját értem, amelyek mészkövet raknak le környezetükben, oldott sótartalmuk eléri, vagy meghaladja az 1000 mg/I mennyiséget, és hőmérsékletük tág határok között változik (4100°C) és így lehetnek hidegek, langyosak, melegek vagy forróak. Továbbá rendszerint még gáztartalmuk is jelentős lehet Genetikailag pedig nagyrészük miután karsztos kőzetekkel állnak összefüggésbe, mészképző karsztos ásványvizek csoportjába sorolhatók, míg azokat, amelyek nincsenek kapcsolatban a karsztokkal és repedezetttöredezett kőzetekből származtathatók közvetlenül vagy közvetve hasadozott kőzetek mészképző ásványvízforrásaiként írhatók le. Ennek az anyagnak összeállításában célként tartottam szem előtt azt, hogy az elmúlt évtizedekben külföldi tanulmányútjaim során célirányosan felkeresett és a helyszínen tanulmányozott, az ilyen mészképző ásványvízforrásokról és a keletkező mészkövekről szerzett tapasztalataimat ismertessem, természetesen az erre vonatkozó szakirodalom felhasználása mellett Ezekkel kapcsolatban már korábban több szakcikkem jelent meg túlnyomórészt a Hidrológiai Közlönyben és a Hidrológiai Tájékoztatóban (Scheuer Gy. 1983, 1989, 1992, 1996, 1997, 1998) hogy az egyes kontinensek legismertebb és legjelentősebb mészképző ásványvízforrásairól áttekintést adjak, kihangsúlyozva azok vízföldtani-vízkémiai adottságaikat és a mészkiválással kapcsolatos megfigyeléseket. A helyszínen egy-egy előfordulásnál közvetlenül tanulmányoztam az adott forrás környékének földtani és geomorfológiai adottságait, az üledékképződést és annak változó dinamikáját, rétegzettségi adottságokat, alakulati formákat és egyéb jellegzetességeket és nem utolsó sorban az adott forrás környékének éghajlati adottságait. A felvidéki, erdélyi és horvátországi tanulmányútjaim során szerzett tapasztalatok alapján alakult ki az az álláspontom, hogy nevezéktanilag indokolt lenne megkülönböztetni a hideg karsztvizekből kivált mészanyagot az ásványvízforrások felhalmozódásaitól, mert a két egymástól genetikailag annyira eltérő típusú forrásokból válnak ki, továbbá a kiválás folyamatában is lé-