Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

3. szám - Rákóczi László–Szekeres János: A görgetett hordalék mintavétel felülvizsgálata víz alatti video segítségével

152 HIDROLÓGIAI K.O Z LO NY 2003. 83. ÉVF. 3 . SZ. fkm) évi 3-9, illetve 3-13 alkalommal. A két mérőállomás és a kevésszámú mintavétel nyilvánvalóan nem volt elegendő egy több mint 200 km hosszú folyószakasz évenkénti görge­tett hordalékszállításának megbízható mennyiségi becslésé­re A VTTUKI kísérleti folyószakaszt jelölt ki Drávaszabolcs közelében, és ott 1969 és 1976 között további vízrajzi méré­seket végzett (ismételt mederfelmérések, lumineszcens jel­zőanyagos dűne-vándorlási kísérletek, mederanyag mintavé­telek, stb ). A drávai görgetett hordalékmérés magyar részről 1983-tól szünetelt, és ez annál is sajnálatosabb, mivel a horvát folyószakaszon 1982-ben Csáktornyanál (Cako­vec), 1989-ben pedig Alsódombonmái (Donja Dubrava) vízlépcső épült. Ezen kívül az elmúlt 20 évben mindkét ország jelentős ipari célú mederkotrást is végez a közös szakaszon A megváltozott víz- és hordalékjárás követé­se, valamint a Dráva hordalékszállításának felülvizsgálata céljából a VITUKI Rt. 1998-ban újra indította a rendsze­res vízrajzi adatgyűjtést. A Déldunántúli Vízügyi Igazga­tóság megbízásából és közreműködésével folyó munkála­tokhoz újabb két mérőállomást jelöltek ki a Dráva kavics­medrű szakaszán Őrtilosnál (227,2 fkm) és Vízvárnál (198,7 fkm) a hordalékszállítás hosszmenti változásának jobb megismerése végett. A kijelölt szelvények az 1. ábra helyszínrajzán láthatók. Az új adatgyűjtés keretében a két korábbi mérőállomással együtt 4-4 szelvényben évente 1­4 ízben vettek egyebek között görgetett hordalékmintá­kat. A mérések időpontját lehetőség szerint a vízjáráshoz igazítva, azokat a folyó mentén felülről lefelé haladva fo­lyamatosan végezték 2. A mintavevők és átalakításuk víz alatti video fel­vételekhez 2.1. A Károlyi-féle magyar mintavevő' A magyar Vízrajzi Szolgálat Európában az elsők kö­zött tűzte ki feladatul a görgetett hordalék hozamának mérésére alkalmas mintavevő kidolgozását. Károlyi Zol­tán a 40-es években a Győri Folyammérnöki Hivatalnál tervezte meg, és készítette el a magyar Felső-Duna durva kavics és homokos kavics anyagú görgetett hordalékának mintázására alkalmas készüléket. A vaslemezből hegesz­tett, 0,5 m széles és 2,36 m hosszú eredeti változat oldal­és felülnézete a 2. ábrán látható. A könnyebb kezelhető­ség érdekében a Dráván ennek 0,3 m széles változatát használták. A mintavevő többi mérete a szélesség változá­sa arányában csökkent. Az ábra szerinti elrendezésben a víz balról jobbra fo­lyik. A jobb oldalt látható farokrész (timony) feladata az, hogy a mintavevő belépő nyílása mindig az áramlással szembe nézzen. A hajlított tetőlemez áramlástanilag leg­kedvezőbb alakját, a rajta látható nyílások számát, vala­mint a görgetett hordalékfogás várható hatásfokát a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Hidraulikai Laboratóriumában határozták meg a mintavevő méretarányhelyes kismintá­ján. Szemben a hasáb alakú, állandó átfolyási keresztmet­szetű ún „kosaras" hordalék mintavevőkkel, a Károlyi­féle készülék működési elve a belépő és a kilépő szel­vényben fellépő nyomások különbségén alapul A belépő víz-hordalék keverék diftiizoron keresztül jut a mintave­vő belsejébe, ahol egy, a 2. ábra oldalnézetén íves szag­gatott vonallal jelölt, lyuggatott terelőlemez a folyadékot a lebegtetett hordalékkal együtt, konfúzor szerűen felfelé kényszeríti. Ennek hatására a víz a hátsó nyíláson lép ki, a belépési sebességhez hasonló sebességgel, a görgetett hordalék pedig a terelőlap alatti térben gyülekezik össze. 2. ábra: A Károlyi-féle mintavevő' A készüléket drótkötélre függesztve, a mérőhajóból ki­nyúló daru és a fedélzeten elhelyezett csörlő segítségével süllyesztik a mederfenékre, majd 5-10 perc múlva emelik fel onnan a felszínre. A mintavevőben talált hordaléka­nyag tömegét kiszárított állapotban megmérik, majd a meder egységnyi (rendszerint 1 m) széles sávjára vonat­koztatott fajlagos görgetett hordalékhozamot, g g -t a fo­gott minta M tömege [g], a T mintavételi idő [s], a minta­vevő szájszélessége, £[m], és a laboratóriumban meghatá­rozott fogási hatásfok, / [%] ismeretében számítják: 8, = b*r* ß A számítás pontosságát több bizonytalanság is terheli: -AT mintavételi idő a mintavevő mederfenékre érke­zésétől a visszahúzás kezdetéig eltelt időtartam. Hossza rendszerint 5-10 perc, másodpercekben kifejezve, s a mé­rőhajó fedélzetén stopperórával mérve. A hordalékhozam számításánál feltételezik, hogy a görgetett hordalék a tel­jes T időtartam alatt folyamatosan lép be a mintavevőbe. Ez a feltétel sajnálatosan csak ritkán teljesül, mivel a ka­vicsmeder felszínéből kiemelkedő nagyobb kő, vagy ott heverő idegen tárgy, illetve a homokmeder dűnés felszíne megakadályozhatja, hogy a mintavevő belépő nyílása hé­zag nélkül érintkezzen a vizfolyás medrével Ilyen esetek­ben a felfüggesztő kötél éppen úgy meglazuL, mint tökéle­tes leeresztés esetén, és a mérő személyzet megkezdi a T idő mérését. A kiemelt mintavevőben talált szemcsés a­nyag M tömege azonban ilyenkor sokkal kevesebb, mint amennyi a görgetett hordalék tényleges hozamának meg­felelne, vagy éppen zérus A számított fajlagos hordalék­hozam tehát félrevezetően kicsiny lesz, vagy arra a téves következtetésre vezet, hogy az adott helyen nincs görge­tett hordalékmozgás. Laboratóriumi üvegfalú csatornában ilyenféle hibák nem fordulhatnak elő, mert minden jól lát­ható, s a mintavevő ismételt leeresztésével kijavítható - Aß hordalékfogási hatásfok laboratóriumi csatorná­ban meghatározható, de a természetes vízfolyások medré­ben érvényesülő értéke nem azonos, ráadásul még labora­tóriumi körülmények között sem állandó, hanem csökken a mintavevő teltségének növekedésével. A fenti bizonyta­lanságok miatt a hordalékfogási hatásfokot a görgetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom