Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az üledékképző hidrotermák és hévforások vizsgálata

.SCHliUHR OY.: Az üledékképzö hidrotermák és hévforrások 113 helyszíni tapasztalatok és megfigyelések alapján: Az Egyesült Államok-ból a Wyoming-i Yellowstone N.P.-ban, számos helyen tapasztalható terméskénkiválás így a Mammoth Hot Spnngs-nél, a Sulphur Springs-nél. A kaliforniai Lassen Volcanic N.P.-ban is több helyen figyelhető meg kicsapódása, Közép és Dél Amerikában számos helyen halmozódott fel a terméskén néhol olyan mennyiségben, hogy még napjainkban is termelik. Ezek közül említésre méltók az El Salvador-i Ansol de Amaya-i hidrotermás terület kénkiválásai. Costa Ricában a Poas vulkánnál fekvő hidrotermáknál tapasztalható kén kicsapódás. Nevezetes kénkiválások vannak a Kis Antillák-i szigetcsoportnál, Dominikán és a St. Lucia szigeteken is. Kolumbia déli részén az ecuadori határhoz közel fekvő Cumbal vulkánt indokolt megemlíteni Ennek közelében „kén sziklák" vannak és ezt fejtik, de az ezek közelében feltörő kénes gázokból napjainkban is megfigyelhető a kiválás. Az irodalom szerint ilyen kén kiválások tapasztalhatók még egyes helyeken Ecuadorban, Bolíviában, Peruban, Chilében és még Argentínában is. Ezen országokból a bolíviai a legnagyobbak egyike, amely az ország délnyugati részén közel a chilei határhoz fekvő hidroterma mezőknél található. Ehhez kapcsolódva megjegyzem, hogy ezek távolabbi környezetében olyan hévforrások is fakadnak, amelyek kilépésük helyén konyhasót, gejziritet és forrásmészkövet halmoznak fel. Európában az izlandi vulkánok hidrotermáinál számos helyen figyelhető meg kénkiválás, amelyek közül többet termeltek is. így a fővárostól, Reykjaviktól délnyugatra a reykjanesi félszigeten a Krisuvik-Seltun-i hidroterma mezőn, ahol a kénes gőzökből és forrásokból vált ki a kén, továbbá északon a Myvatn tótól keletre a Namatjall környezetében (Hroarsson B.-Jonsson S.S. 1992, Schnütgen A. 1988). További kiválások ismertek pl. Kverkfjöl-nél, ahol a jég alól feltörő gázokból-gőzökből csapódik ki a kén és Landmannalaugar-i kiterjedt hidrotermás területnek Storikver-i és Brennisteinsf]öll-i részein tapasztaltam még kénfelhalmozódásokat. További terméskén kiválások ismeretesek még Olaszországban, a toscanai Lardellero-i hidrotermás területen, továbbá Nápoly mellett Pozzuoli-nál a Solfatara nevű vulkáni kráterben, ahol a forró gőzök és gázok törnek fel és ezekből csapódik ki a kén. Egyébként ez a kráter a Campi Flagrei nevű tengerpart része, ahol több vulkáni kráter található és több helyen törnek fel hévforrások, forró gőzök és gázok az egykori vulkáni tevékenység utójelenségeiként Erdélyben Torda környékén vannak főleg bekérgezéses kiválások még. Ázsiában főleg a Csendes-óceán nyugati oldalán kialakult vulkánossághoz kapcsolódva ismeretesek kénfelhalmozódások; Kamcsatkától kezdve Új-Zéland-ig bezárólag A teljesség igénye nélkül az alábbiakat sorolom fel: A kamcsatkai kiválások közül az Uzon kalderában létrejött hidrotermákhoz kapcsolódva ismeretesek ilyen kicsapódások Karpov G.A. (1988) szerint a kén az Uzon kalderában háromféle változatban fordul elő. Vannak ahol a forró (100-200 °C) gőzökből és gázokból ezek kilépési helyeinél kisebb-nagyobb (0,3-5,0 m) halmokban, bástyaszerű formában csapódik ki a kén Máshol pedig vékony, laza nagy kénmezők alakulnak ki a felszínre törő gázokból, amelyeknek hőmérséklete már nem olyan magas, mint az előzőeké (100 °C alatti) A harmadik kiválási típus pedig a kénes tavaknál és a hévforrásoknál alakul ki, azok partjai és elfolyó vizei mentén Továbbá a Gejzír völgy-i főleg kénes gázokból keletkezett bekérgezéses lerakódások érdemelnek említést A Kuni szigetcsoporton belül az irodalom szennt az Iturup szigeten (6. ábra) a Baranszkij vulkán-nál fekvő nevezetes hidrotermás területen a felszínre lépő források elfolyó vizeiből az un. Kénes folyó völgyében kiterjedt „kénmezők" jöttek létre, ahol oly mennytségben halmozódott fel a kén hogy azt egykor bányászták. A rendelkezésre álló vegyvizsgálatok szennt a feltörő vizek a kénhidrogén mellett igen jelentős szulfát tartalommal rendelkeznek (8000 mg/l). A szigetcsoporton belül érdekes kénkiválások vannak a Paramusir szigeten, ahol az Ebeko vulkán középső kráterében feltörő, hidrotermákból képződik bástyaszerű halmokban A Ketoj vulkán szigetén, ahol a Kis szem nevű, több mint 100 °C-os krátertóból és ehhez kapcsolódó magas hőmérsékletű (240 °C) szolfatárákból csapódik ki a kén. A Japánhoz legközelebb eső Kunasir szigeten, pedig a Golovnyina vulkán Forrő tó nevű krátertavából és az un. Kénes patak mentén válik ki a kén jelentős mennyiségben (Karpov G.A. 1988, Rudics K.H. 1978). Kénfelhalmozódásokat említ az irodalom Pápua ÚjGuinea-ból az Új Britannia és Fergusson nevű szigeteken fakadó forrásokból. Az Indonéz szigetvilágon belül Jáván keletkeztek egyes helyeken jelentős előfordulások. Ezek közül ismertek és nevezetesek a Dieng Plateau-i (7. ábra), a Welirang-i és az Ijen Plateau-i előfordulások. Új-Zéland északi szigetének hidrotermáihoz is számos helyen kapcsolódnak kisebb-nagyobb kénkiválások. Ezek közül a legjelentősebb a White szigeti kaldérában fordul elő i —, 7. ábra. A jávai Dieng Plateau hidrotemráinak áttekintő helyszínrajza I. Hévforrás. 2. Kénes-tó kénkiválássaL 3. Kráterek hidrotermákkaL 4. Melegéi forró vizű tavak. A kénvegyületek közül a legelterjedtebbek a szulfátos kiválások, amelyek részben önállóan, részben pedig e-