Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Dunka Sándor: 150 éve tartotta első tanácskozmányi közgyűlését a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat

Bill 150 éve tartotta első tanácskozmányi közgyűlését r a Berettyó Vízszabályozó és Armentesítő Társulat Dunka Sándor 4027. Debrecen, Fáy András u. 17. 1. ábra. A Körös-Berettyó völgy vizeinek szabályozása (Ihrig D.: A magyar vízszabályozás története nyomán) A Társulat tulajdonképpen hivatalosan 1853 november 30-án - a központi jóváhagyást követően - alakult meg. Első tanácskozmányi közgyűlését azonban 1852 szeptember 4-én Püspök-Ladány mezővárosban tartotta. Ezen a gyűlésen az egybegyűlteket Szauer László, debreceni kerületi császári és királyi pénzügyigazgató többek között a következő szavakkal köszöntötte. "Méltóságos, Tekintetes Gyülekezet! 1852-ik évben, midőn a magas Kormány által ezen Kerület pézügyigazgatóságára méltattam, Kormányzásom alá rendelt helységek határainak térképei is birtokomba jutottak, azonnal már papiroson fel kezdett előttem tűnni azon terjedelmes tér, melyen pár évi hivataloskodásom alatt csak ugyan természetbe is alkalmam volt többször megszemlélés után felösmerni és sarkos tapasztalatomnál csak ugyan arról győződtem meg, hogy több száz ezer holdakra terjedő tér a helyet, hogy az uradalmaknak tulajdoni jognál, s száz meg száz munkáscsaládnak pedig munka bér fejébe dús jövedelmet nyújthatna, máig is az emberi szorgalom gúnyára csak haszna vehetetlen ingovány, lég rontó mocsárság, s csak vad madarak tanyája Úgy is mint magyar, ki Hazám felvirágoztatását és boldogíttatását óhajtom, úgy is mint kincstári Hivatalnok, ki a Kincstárnak hasznát eszközleni köteles vagyok, de úgy is mint Emberbarát, ki felebarátai javát mint önmagamét előmozdítani kívánom, elhatároztam magamat, de korántsem saját egyéniségembe bizakodva, hanem egyedül Méltóságtok, s Tekintetességtek s Kegyelmeteknek morális és phisicai erejökre támaszkodva e nehéz vállalatnak élire állani ..." Ezeket a szavakat akár Széchenyi mondta volna! Pedig ezeket a szavakat egy császári és királyi főhivatalnok mondta, alig három évvel a szabadságharc leverése után, a legsötétebb önkényuralom idején. Az elnök ezt követően ismertette a fontosabb munkákat, melyet a jegyzőkönyv a következők szerint örökített meg: "Elnök ő Nagysága indítványára a Tisza szabályozásra nézve kiadott felső határozmányok felolvastatván, ennek nyomán előteijesztetett, miként a Tisza felső vidékein tétetett szabályozási munkálatok az idegen Tiszai víz elem pusztításaitól megmentik ugyan a Berettyó Sárrété környékét, de ezen tájék saját vizének a Berettyó folyamnak dúlásai ellen biztosítékot nem adnak, és így múlhatatlanul szükséges a felolvasott felső határozmányok 10-ik §-a értelmében - ezen magában természetes egészet képező földterület szabályozására külön egyletet alakítani, s amennyiben ezen posványos tér rendezése, megmentése egy Bakonszegtől Szeghalomig vonandó, s a Sebess és Hármas Körös jobb partján építendő töltés rendszer által biztos sikerrel eszközölhető lenne, ezen általános nézetbe egyesülve mindenek előtt a megnyilvánulandó többséghez képest a Berettyó Sárréti társulatot megalakúltnak kijelenteni ..." Az első tanácskozási ülésen elhatározták, hogy az ártér minden katasztrális holdja után az érdekeltekre két pengő krajczárt kell kivetni, s annak egyik felét az elnök felszólítását követő 14 napon belül kell kifizetni. A gyűlésen jelen lévők az ártér területéből 62 000 kh-t képviseltek, ezért a jegyzőkönyvbe bevették, hogy "a jelenlévők meggyőződve vannak, hogy ezen haszonvállalathoz több érdekeltek is járulni fognak". Ami hamarosan be is következett, mert az érdekeltség 1853 novemberében 103 389, később pedig 121 248 kh-ra növekedett. Intézkedtek az első tanácskozmányi ülésen arról is, hogy a felvett jegyzőkönyv másolata és az elkészített Program "a Társulatnak, mint külön egylel-nek elismertetése végett a Tisza szabályozási központi bizottmányhoz terjesztessék" A Program ismertette a Tisza szabályozásának megindításával kialakult helyzetet és a szabályozások hatását a Berettyó Sárrétjére. Megállapították, hogy a Tisza szabályozása és töltésezése megvédi ugyan a Sárrétet az idegen vizektől, de a Berettyó gyakori áradása saját vizével továbbra is táplálni fogja a mocsámlágot A teriilet művelhetővé tétele érdekében tehát szükséges megásatni egy csatornát Bakonszeg és Szeghalom között, mely a Berettyó nagy vizeit a területről a Sebes-Körösbe vezetné, ezáltal nem kaphatna utánpótlást a Sárrét vízivilága. A Sebes-Körös áradásától pedig a folyó jobbpartján építendő töltés védené meg a területet. A Társulat megalakulását a Közlekedési Minisztérium 1853 szeptember 29-én 4933/s sz. alatt hagyta jóvá. A következő közgyűlést - amely már a Társulat alakuló közgyűlése lett - ezt követően 1853 november 30-án Debrecenben tartották. Az alakuló közgyűlés napirend-