Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Császár József: Még egyszer a Dunáról
86 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF . 2.SZ sav-hidrokarbonát, illetve hidrokarbonát-karbonát egyensúly, a szén-dioxid koncentrációja a hidrokarbonátéval egyetemben csökken, alkáli-földfém karbonátok csapódnak ki, a víz lúgossága, pH-ja növekszik ... A szintézis egyenletéből kitűnik, hogy az asszimilációban tekintélyes mennyiségű oxigén szabadul fel, tehát nőni fog az oldott oxigén koncentráció, és az oxigén-telítettség. Az alga inváziókat gyakran elsődlegesen az oxigén túltelítettségek jelzik. Az éjszakai órákban - fény hiányában - a disszimilációs periódus uralkodik, ami oxigén emésztéssel jár. Ez az emésztés adott eutrofizációs szinten jelentős oxigén hiányokhoz, esetenként halpusztulásokhoz is vezethet A tó-tan, azaz a limmológia területén a kutatások homlokterébe az elmúlt évtizedekben az eutrvfizáció került, hiszen az állóvizek minőségét a mezőgazdasági területekről bemosott műtrágyákból és kommunális szennyvizek bevezetéséből származó tápanyagok által okozott eutrofizáctó - makro- és planktonikus vegetáció - veszélyezteti, „öregedésüket" gyorsítja Tisztázatlan azonban az a fontos kérdés, hogy a kutatási eredmények mennyiben vonatkoztathatók felszíni vízfolyásokra. Sajnálatos, hogy az ez irányú elmélyültebb vizsgálatok elmaradtak, a közéleti indulatok miatt a megállapítások sokszor elsietettek, s a gyakorlati tapasztalatok alapján gyakran cáfolhatók A BNV viták gyújtópontjában - a vízvédelem szakterületén - éppen a megválaszolatlan kérdések állanak - milyen tápanyag koncentrációk mellett lépik át a vízfolyások klorofill-a koncentrációi a trofitási fokozatok határértékeit? - mi a szerepe a vízfolyások eutrofizációs folyamataiban a különböző oldott és lebegtetett foszfor-formációknak? - milyen hatással van az eutrofizádóra a vízfolyás lebegtetett hordalékai által okozott árnyékolás? - a lebegtetett hordalék koncentrációinak és árnyékolásának hatásain túlmenően milyen szerepe van a turbulenciának az eutrofizáaóban, illetve ennek milyen hatása van a fitoplanktonra? - lehet-e fékezni és milyen módon a vízfolyások eutrofizálódását? 3. Az énein egyik oldala Amikor vitát emlegettünk, ne gondoljon az olvasó valami komoly, elmélyült megbeszélésre, ahol az asztal két oldalán elhelyezkedő partnerek ismertetik álláspontjukat, és érvekkel bizonyítják, vagy cáfolják azok helyességét Egymás véleményét - ha éppen úgy adódott - a hírközlő szervek közleményeiből, az ott elhangzottakból ismerjük, ám ezek nem vitára bocsátott tézisek voltak, hanem egyedül üdvözítő, bizonyítás nélkül elfogadandó kinyilatkoztatások. A másik oldal véleményét magunk is csupán különböző sajtótermékekből próbáltuk rendszerezni és összefoglalni, ezért kénytelenek vagyunk fenntartani a tévedés jogát, illetve elvetni a teljességre való törekvést A szerzőnek egyedül dr. Tóth Jáiu» úrral volt alkalma eszmét cserélni, aki egy későbbi beszélgetés előkészítése céljából elküldte: J^éhány megjegyzés a folyamszabályozásnak és vízépítésnek a vízi ökoszisztémára gyakorolt hatásáról, figyelemmel a Dunára és a halak környezettanára" című dolgozatának kéziratát Sajnálatosan, korai halála meggátolta eltérő nézeteink egyeztetését. A Duna lefolyási viszonyaiba való beavatkozások ellen tiltakozók érvei dr. Tóth János és dr. Herodek Sándor professzor úr általunk ismert munkái és nyilatkozatai alapján: a.) A fejlődés káros velejárójaként a Dunába már a század közepén olyan bőséges tápanyag kínálat jött létre, ami korlátlan tömegű fitoplankton kifejlődését biztosította. b.) A hazai kedvező fényviszonyok mellett - az időkorlátokon belül - a bőséges tápanyag ellátottság ellenére sokáig nem alakulhatott ki az eutroíia, mert ezt az osztrák és német szakaszokon létesített energiatermelő létesítmények tározóinak üzembe helyezése előtt a Duna nagy lebegtetett hordalék koncentrációinak árnyékoló hatása meggátolta. A XX. század első harmadában mért lebegtetett hordalék koncentrációk az említett tározók miatt az ötödükre csökkentek. c.) A lebegtetett hordalék koncentrációinak, illetve az árnyékolás csökkenésével: - A Dunakutató munkatársai évszázadunk hetvenes és nyolcvanas évtizedeibal 5-10-szer annyi algát találtak a Dunában, mint Szemes Gábor professzor a hatvanas évek elején. - A Duna lebegtetett hordalékainak a változások előtt 1-2 %-a volt szerves eredetű, ami a hordalék izzítási veszteségeinek vizsgálata alapján az 1970-es évtizedben 5, a 80-asban 15-23 %-ra növekedett - Az eutrofizáció megjelenését jelzi, hogy míg a Dunakutató munkatársai az 1958-1961 közötti időszakban a Dunában sohasem mértek oxigén túltelítettségeket, a későbbi években viszont egyre többször és egyre intenzívebbeket találtak. d ) A turbulencia a tagoltabb testű zooplanktont veszélyezteti. Akadályozza a formált táplálékfel vételt, és miután nyúlványaik nincsenek a turbulenciánál fellépő nyíró erőkre „méretezve", részben el is pusztítja őket. Ugyanakkor folyamatos keverést biztosítva megakadályozza tápanyag-hiányos helyek létrejöttét, amivel az algák táplálkozását segíti, tehát az eutrofizációt serkenti. e.) A Duna tápanyag - elsősorban foszfor - terheléseinek oly mértékű csökkentésére alkalmas technológia - a HL szennyvíztisztítási fokozat - amely az algásodást korlátozó koncentráció-viszonyokat hozna létre, nem ismeretes, ez egyébként elvileg is lehetetlen. f.) A tározó terekben kiülepedő nehézfémek az üledékbe került szerves anyagok anaerob bomlása során redukálódnak, a szerves bomlás-termékekkel egyetemben a partok mentői a felszín alatti vízkészletekbe szivárognak, veszélyeztetve ezzel minőségüket és hasznosíthatóságukat. g.) Ha a tervezett felső tározót (a dunakiliti tározó, illetve a „C" variáns) üzembe helyezik, akkor a Duna egyebként is magas alga populációja, illetve az ezzel arányos klorofill-a koncentrációja a maximumok tartományában is legalább megkétszereződik.