Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Ismertetések

300 1ŰDROLÓGIA1 KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 4 SZ. Faludi Gábor: A Ferenc-csatorna és Törr István Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kiadása, Baja, 2001. Igazgató: Dr. Halász Rudolf. írta: Faludi Gábor, szerkesztette: Kubaíov János, Tervezte: Klossy Irén. 14,8 * 21 cm, 40 old., 4 színes borítókép, 22 fénykép (többségében egykori levelezőlapokról készült kordokumentum), 1 helyszínrajz, 16 irodalom-ajánlás, szerb, német, angol és olasz nyelvű összefoglaló. A vékony könyvecskét a Ferenc-csatorna, a SztapárÚjvidéki (Ferenc József öntözö-hajózó csatorna, a Baja-Bczdátu táp- és hajózó csatorna egykori alkotóinak, épitöinek emlékére állította össze szerzője, szerkesztője, tervezője, valamint az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. A csatornarendszer XVIII. századi megálmodói hosszú távra gondolkoztak. Gazdaggá, vonzóvá, széppé és híressé tették a bácskai tájat. Türr István (Baja, 1825. - Budapest, 1908) hazai polgárosodást szorgalmazó tevékenységének ugyan csak az egyik állomása volt a Ferenccsatorna újjáélesztése és bővítése a XIX. században, de kezdeményezései sorában ez maradt az egyetlen megvalósult hazai létesítés. A könyvecske a csatorna legrégebbi történetének ismertetése után rámutatott, hogy az 1867. évi kiegyezés nyomán hazatért világlátott, széles látókörű Türr István érzékelte országunk gazdasági-kulturális elmaradottságát. Széchenyihez hasonló szervező munkába kezdett gazdasági életünk fellendítésére. 1869. őszén kezdhették meg a Ferenc-csatorna rendszer rekonstrukciójának tervezését. A munkálatok jogi alapját az 1870. évi XXXIV. törvénycikk teremtette meg, mely munkálatok 1875. végére befejeződhettek. Türr István születésének 150. évfordulóján, 1976-ban a bajai emlékülésen még üdvözölhették az akkor 81 éves Türr-unokát, Sellier-Türr asszonyt. A tápcsatornának és Deák Ferenc zsilipnek a könyvecske szerzője kíséretében történt meglátogatása alkalmával az unoka nagyapjával közös hajózásának gyermekkori emlékét eleveníthette fel. Baja város közönsége 1934-ben állított emlékművet Türr István tiszteletére a Duna és Sugovica találkozásánál. A könyvecske számos bajai műtárgy- és csatorna ábrázolat mellett Bezdán, Zombor, Szivác, Óverbász, Újverbász, Szenttamás és Obecse mellékéről mutat be a csatorna építményeiről, műtárgyairól képes kordokumentumokat. Az előszó ígérete szerint a későbbiekben még további kiadványokat tervez az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az általa kezelt Duna-szakasz és a tágabb régió vizeinek múltjából és életéből. (Ábránk a bajai Türr István Múzeum gyűjteményéből a díszes engedély-okirat első oldalát mutatja be). Dr. Vágás Is~h<án A Zsilip Múzeum megnyitása Baja, 2001. júlins 13. A Millenniumi Emlékév kiemelkedő eseménye volt Baján a Zsilip Múzeum megnyitása. A 200 éves Ferenccsatorna, a Baja-Bezdáni tápcsatorna felső szabályozó műtárgya az 1875. óta üzemelő Deák Ferenc zsilip. Ez a zsilip Európa egyik legrégebbi, tégla falazatú, muzeális értékű vízügyi létesítménye. Itt a Sugovica Dunaág, a tápcsatorna és a Szeremlei Holt-Duna "találkozásánál" az állandóan mozgó víz, a megújult épületek, a közel száz éves platánfák impozáns környezetében nyitották meg a Zsilip Múzeumai A zsiliphez kapcsolódó egykori szivattyútelep - ma a múzeum belső tere - mellett ekkor avatták Türr Istvánnak, a teljes csatornarendszer újjáélesztőjének posztamensen álló márvány mellszobrát is, Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas, érdemes művész alkotását. A nemzeti történelmünk és nemzetközi kapcsolataink fontos részét képező vízgazdálkodás múltja, értékei itt, a magyar Duna bal parti, déli szakaszán fokozott figyelmet érdemelnek. * A Zsilip Múzeum átadása alkalmából két kiadvány jelent meg: a Türr István Múzeunfoan őrzött, a korabeli építkezések folyamatát dokumentáló eredeti foto emlékalbum hasonmás kiadása és "A Ferenc-csatorna és Türr István" című kis kötet. Faludi Gábor