Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY MELLÉKLETE XI tapasztalható. Például, a terület alvíz felé eső részén a nyárfa állománynál 1,4 -szeres, és a felvízi oldalon más nyárfa változatoknál, továbbá a tölgy, a fenyő és a fűzfáknál mintegy 1,2-szeres gyarapodás volt megfigyelhető. Ezt a következtetést 15 állandó megfigyelőhelyen, 19891996 között tapasztalt adatok alapján vonták le, évenként mérve a fák átmérőjének változását. Ezt kiegészítették 30 kiválasztott fa élettartam vizsgálatával is 6 állandó megfigyelési helyen. (Szöveg: 5 oldal, irodalom: 9, ábra: 6, táblázat: 8). 21. Varga, L: Erdei fafajták gén állományának megóvása a Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcső környezetében Az erdők fa fajtái gén-állományának megóvására és fenntartására indított program 1999-ben befejeződött. Ez idő szerint a klónozáson és magról történő szaporításon alapuló fejlesztő program is rövidesen befejeződik. A reprodukcióhoz használt készlet alapján feltételezhető, hogy az erdők stabilitása erősödik. A közeljövőben szükséges lesz nagyobb figyelmet fordítani a facsemetékre és a bokros növényzetre is. A nyilvántartási jegyzék 63 őshonos fafajtát sorol fel. A Szerző megjegyzi, hogy az antropogén hatás már a neolitikumban elkezdődött, amikor a mezőgazdasági művelés terjeszkedése miatt mindenütt kezdenek visszaszorulni az erdők. Az erdők "folyamatossága" az ártereken maradt meg, amelyek az árvizek miatt amúgy sem voltak alkalmasak földművelésre. Ez időben a talaj termékenysége az ártereken nagy fa növekményt eredményezett. A jelenben tervezett erdősítési programban a cél egyrészt a gén állományra épülő szaporítás, másrészt a helyben honos illetőleg más helyről betelepített fajták elterjesztése. (Szöveg: 3 oldal, irodalom: 6, táblázat: 4 ). 22. Uhercíková, E. - Pisút, P. - Hajdúk, J.: Az ártéri erdei növényzet változása az állandó megfigyelési helyeken és a növényzet a Gabcíkovo/Bős-i létesítmény töltésein Majdnem minden megfigyelőhely természetes környezete 1991-ben többé-kevésbé különbözött attól az állapottól, ami az erdő kialakulása idején (a régmúltban) fennállt. Azóta a fák egészséges állapota, asszimiláló képessége bizonyos mértékben leromlott. A hajdani árvízi rezsim az ármentesítő védőgátak és a partvédő-művek létesítésével véget ért; a gátak leválasztották a fó folyóágakat az eredeti hullámtéri mellékágakról. Felgyorsult a hullámtéri mellékágak feltöltődése, szárazfölddé válási folyamata, ami annak tulajdonítható, hogy a Duna szabályozását úgy oldották meg, hogy közepes vízhozamú időszakokban is hajózható legyen a folyó. A folyó medrének eróziója, a Duna nyomvonalának kiegyenesítése, a görgetett és lebegtetett hordalék-szállítás csökkenése a Dunában Bratislava/Pozsonynál, a talajvíz kitermelése (használata) és a Slovnaftnál a rézsűborítás telepítése, továbbá a kavicsbányászat, a hullámvédő müvek, és sok egyéb tényező az egész területen a talajvízszint fokozatos süllyedését eredményezte. A terület felvíz felőli részén - a mai Cunovo/Dunacsúnyi Tározó környezetében - mind a felszíni, mind a talajvíz szintje csökkent és egyéb, hosszú időn keresztül érvényesülő antropogén hatások is érték a területet. A talajvíz szintje 6-8 m mélyre süllyedt a kavicsos üledékben Zitny Ostrov/Csallóköz felső részén. Emiatt 400 ha-nál nagyobb erdőterületet kellett - annak mentése érdekében kitermelni. A terület alvízi oldalán (Dobrohost'/Doborgaz - Sap/Szap), a dunai ágrendszerhez közeleső helyeket a folyamatos vízáramlás megszűnése a mellékág-rendszerekben kedvezőtlenül befolyásolta., és így már az 1970-es években mind a felszíni, mind a talajvízszint lesüllyedt. A Gabcíkovoi/Bős-i Vízerőműrendszer létesítményeinek üzembehelyezése után az érintett terület felvíz felőli részén a talajvízszínt a korábbi állapothoz hasonló szintre emelkedett, ez kedvezően befolyásolta az erdők fás növényzetét. Megerősítette ezt az erdőkben a lombozat pusztulásának csökkenése, ami károsodott a múltban. Néhány helyen a füves és bokros növényzet a sokkal higrofilabb növénytársulások irányába változott meg, illetőleg a régi holtágak mélyebb területén mocsári/lápi növénytársulások jelentek meg. A „lábon álló" erdőknek viszonylag jó állapotát - amit a lombvesztés viszonylag csekély mértéke jellemez a Dobrohost'/Doborgaz és Gabcíkovo/Bős közötti hullámtéri mellékágrendszerben - úgy javították, hogy azt a töltés övezete mentén vízzel árasztották el. Ezáltal a talajvíz szintjét a kívánt szinten tudták tartani, másfelől olyan árhullámot tudtak előállítani, ami képes ellensúlyozni a talajvízszínt megjósolt drasztikus csökkenését. E terület némely részének közvetlen elárasztásával elérték, hogy a közepes nedvesség-ellátottságot kedvelő, jobb nitrogén-ellátást igénylő fajtákat a füves zónában sikerült helyettesíteni a sokkal nedvesebb élőhelyeket és szerényebb nitrogén-ellátottságot igénylő fajtákkal. Kritikus helyzet állt elő a Duna bal partja mentén lévő keskeny, drénezett sávban. A legrosszabb helyzet Dobrohost'/Doborgaz-nál, (a vízkivételi műtárgytól felvíz felé) állt elő, ahol a vizet a mellékágrendszerbe vezették. Kedvezőbb helyzet nem állítható elő sem az elhagyott Duna-meder vízhozamának periodikus változtatásával, sem pedig Dunakilitinél a fenékküszöb segítségével, minthogy ezek ettől a helytől fel víz felé, igen távol esnek. Ez a fenékküszöb Dunakilitinél az elhagyott Duna-mederben a Dunakiliti Vízlépcső vízszintszabályozásával együtt a vízhozam egy részét közvetlenül a magyarországi hullámtéri mellékágakba irányítja a Duna partján lévő kivezetéseken át. A töltéseken lévő növényzet alapvető feladata, hogy megerősítse (megvédje) a töltés felszínét és talaját a töltés rézsűin és koronáján az erózió ellen. A növényzet szerepének más szempontjait is tekintetbe vették, így pl. hasznosságukat, az esztétikai szempontokat, a gén-készleteket és még egyebeket is. A kutatás eredményei nemcsak a vegetáció (növényzet) szempontjából jelentenek eredeti megoldást, de biológiai és gazdasági szempontból is. A Szerzők részletesen, előfordulási helyenként tárgyalják az egyes erdőterületeket (mint növényi élőhelyeket) és részletezik az előforduló fa- és egyéb növényfajtákat is. A tanulmányt jelentős ábra, kép és táblázatos anyag egészíti ki. (Szöveg: 21 oldal, irodalom: 55, táblázat: 2, ábra: 14, kép: 15).