Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY MELLÉKLETE XI tapasztalható. Például, a terület alvíz felé eső részén a nyárfa állománynál 1,4 -szeres, és a felvízi oldalon más nyárfa változatoknál, továbbá a tölgy, a fenyő és a fűzfák­nál mintegy 1,2-szeres gyarapodás volt megfigyelhető. Ezt a következtetést 15 állandó megfigyelőhelyen, 1989­1996 között tapasztalt adatok alapján vonták le, évenként mérve a fák átmérőjének változását. Ezt kiegészítették 30 kiválasztott fa élettartam vizsgálatával is 6 állandó megfi­gyelési helyen. (Szöveg: 5 oldal, irodalom: 9, ábra: 6, táblázat: 8). 21. Varga, L: Erdei fafajták gén állományának megóvása a Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcső környezetében Az erdők fa fajtái gén-állományának megóvására és fenntartására indított program 1999-ben befejeződött. Ez idő szerint a klónozáson és magról történő szaporításon alapuló fejlesztő program is rövidesen befejeződik. A rep­rodukcióhoz használt készlet alapján feltételezhető, hogy az erdők stabilitása erősödik. A közeljövőben szükséges lesz nagyobb figyelmet fordítani a facsemetékre és a bok­ros növényzetre is. A nyilvántartási jegyzék 63 őshonos fafajtát sorol fel. A Szerző megjegyzi, hogy az antropogén hatás már a neolitikumban elkezdődött, amikor a mezőgazdasági mű­velés terjeszkedése miatt mindenütt kezdenek visszaszo­rulni az erdők. Az erdők "folyamatossága" az ártereken maradt meg, amelyek az árvizek miatt amúgy sem voltak alkalmasak földművelésre. Ez időben a talaj termékeny­sége az ártereken nagy fa növekményt eredményezett. A jelenben tervezett erdősítési programban a cél egy­részt a gén állományra épülő szaporítás, másrészt a hely­ben honos illetőleg más helyről betelepített fajták elter­jesztése. (Szöveg: 3 oldal, irodalom: 6, táblázat: 4 ). 22. Uhercíková, E. - Pisút, P. - Hajdúk, J.: Az ártéri erdei növényzet változása az állandó megfigyelési helyeken és a növényzet a Gabcíkovo/Bős-i létesítmény töltésein Majdnem minden megfigyelőhely természetes környe­zete 1991-ben többé-kevésbé különbözött attól az állapot­tól, ami az erdő kialakulása idején (a régmúltban) fenn­állt. Azóta a fák egészséges állapota, asszimiláló képessé­ge bizonyos mértékben leromlott. A hajdani árvízi rezsim az ármentesítő védőgátak és a partvédő-művek létesítésé­vel véget ért; a gátak leválasztották a fó folyóágakat az e­redeti hullámtéri mellékágakról. Felgyorsult a hullámtéri mellékágak feltöltődése, szárazfölddé válási folyamata, a­mi annak tulajdonítható, hogy a Duna szabályozását úgy oldották meg, hogy közepes vízhozamú időszakokban is hajózható legyen a folyó. A folyó medrének eróziója, a Duna nyomvonalának kiegyenesítése, a görgetett és le­begtetett hordalék-szállítás csökkenése a Dunában Bratis­lava/Pozsonynál, a talajvíz kitermelése (használata) és a Slovnaftnál a rézsűborítás telepítése, továbbá a kavicsbá­nyászat, a hullámvédő müvek, és sok egyéb tényező az e­gész területen a talajvízszint fokozatos süllyedését ered­ményezte. A terület felvíz felőli részén - a mai Cunovo/Dunacsú­nyi Tározó környezetében - mind a felszíni, mind a talaj­víz szintje csökkent és egyéb, hosszú időn keresztül érvé­nyesülő antropogén hatások is érték a területet. A talajvíz szintje 6-8 m mélyre süllyedt a kavicsos üledékben Zitny Ostrov/Csallóköz felső részén. Emiatt 400 ha-nál na­gyobb erdőterületet kellett - annak mentése érdekében ­kitermelni. A terület alvízi oldalán (Dobrohost'/Doborgaz - Sap/Szap), a dunai ágrendszerhez közeleső helyeket a folyamatos vízáramlás megszűnése a mellékág-rendsze­rekben kedvezőtlenül befolyásolta., és így már az 1970-es években mind a felszíni, mind a talajvízszint lesüllyedt. A Gabcíkovoi/Bős-i Vízerőműrendszer létesítményei­nek üzembehelyezése után az érintett terület felvíz felőli részén a talajvízszínt a korábbi állapothoz hasonló szintre emelkedett, ez kedvezően befolyásolta az erdők fás nö­vényzetét. Megerősítette ezt az erdőkben a lombozat pusztulásának csökkenése, ami károsodott a múltban. Né­hány helyen a füves és bokros növényzet a sokkal higrofi­labb növénytársulások irányába változott meg, illetőleg a régi holtágak mélyebb területén mocsári/lápi növénytársu­lások jelentek meg. A „lábon álló" erdőknek viszonylag jó állapotát - amit a lombvesztés viszonylag csekély mér­téke jellemez a Dobrohost'/Doborgaz és Gabcíkovo/Bős közötti hullámtéri mellékágrendszerben - úgy javították, hogy azt a töltés övezete mentén vízzel árasztották el. Ez­által a talajvíz szintjét a kívánt szinten tudták tartani, más­felől olyan árhullámot tudtak előállítani, ami képes ellen­súlyozni a talajvízszínt megjósolt drasztikus csökkenését. E terület némely részének közvetlen elárasztásával elér­ték, hogy a közepes nedvesség-ellátottságot kedvelő, jobb nitrogén-ellátást igénylő fajtákat a füves zónában sikerült helyettesíteni a sokkal nedvesebb élőhelyeket és szeré­nyebb nitrogén-ellátottságot igénylő fajtákkal. Kritikus helyzet állt elő a Duna bal partja mentén lévő keskeny, drénezett sávban. A legrosszabb helyzet Dobrohost'/Do­borgaz-nál, (a vízkivételi műtárgytól felvíz felé) állt elő, ahol a vizet a mellékágrendszerbe vezették. Kedvezőbb helyzet nem állítható elő sem az elhagyott Duna-meder vízhozamának periodikus változtatásával, sem pedig Du­nakilitinél a fenékküszöb segítségével, minthogy ezek et­től a helytől fel víz felé, igen távol esnek. Ez a fenékkü­szöb Dunakilitinél az elhagyott Duna-mederben a Duna­kiliti Vízlépcső vízszintszabályozásával együtt a vízhozam egy részét közvetlenül a magyarországi hullámtéri mel­lékágakba irányítja a Duna partján lévő kivezetéseken át. A töltéseken lévő növényzet alapvető feladata, hogy megerősítse (megvédje) a töltés felszínét és talaját a töltés rézsűin és koronáján az erózió ellen. A növényzet szere­pének más szempontjait is tekintetbe vették, így pl. hasz­nosságukat, az esztétikai szempontokat, a gén-készleteket és még egyebeket is. A kutatás eredményei nemcsak a vegetáció (növényzet) szempontjából jelentenek eredeti megoldást, de biológiai és gazdasági szempontból is. A Szerzők részletesen, előfordulási helyenként tárgyal­ják az egyes erdőterületeket (mint növényi élőhelyeket) és részletezik az előforduló fa- és egyéb növényfajtákat is. A tanulmányt jelentős ábra, kép és táblázatos anyag egészíti ki. (Szöveg: 21 oldal, irodalom: 55, táblázat: 2, ábra: 14, kép: 15).

Next

/
Oldalképek
Tartalom