Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - Keindl József: A Szigetközről – saját lakói

35 A Szigetközről - saját lakói Keindl József NAPKAPU Bt., Budapest, 2111. Szada, Jókai Mór u. 12/A Kivonat: A szerző kutatásainak alapja a szigetközi emberek véleményének megismerése volt: mennyit látnak, érzékelnek az eseményekből, a lakosság mit tud a változásokról és ezek a változások, mennyire befolyásolták a Felső-Szigetközben lakók életét. A szerző - céljai elérésére két egymással szakmailag jól összeillő metodikát választott. Munkatársaival véletlenszerűen felmérte a lakók véleményét, s személyes inteijúkészítéssel tárgyalt a kiemelten fontos olyan személyekkel, akik a helyi lakosok véleményét nagyban befolyásolják, vagy ismerik Kulcsszavak vízrendezés, vízpótlás, folyócsatomázás. Bevezetés Kétségtelen, hogy a Dunáról több száz kötetnyi szakirodalom jelent meg az elmúlt tíz év során. Ezek közül azonban szinte egy sem közvetlenül a Szigetköz szempontjából vizsgálta a tárgykörét. A Szigetköz Bös-Nagymaros árnyékában maradt. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy amikor a Szigetköz sorsáról közvetett módon döntöttek az akkori vezetők, elfelejtették megkérdezni a helyi lakosságot. Az elmúlt 10-15 évben rengeteg ilyen-olyan jellegű hatástanulmány készült, de a szigetközi emberek véleményére egyik munka sem tért ki. Kutatásaim alapja - a fent említett hiányosság miatt - a szigetközi emberek véleményének megismerése. Mennyit látnak, érzékelnek az eseményekből. Vannak-e elképzeléseik a jövőről? Mennyire követik az eseményeket? Az információikat honnan gyűjtik be? Melyik Szigetköz áll hozzájuk a legközelebb

9 Összegezve tehát azt akartam megismerni, hogy a lakosság mit tud a változásokról, és ezek a változások mennyire befolyásolták a Felső-Szigetközben lakók életét. Céljaim elérése érdekében két egymással szakmailag jól összeillő metodikát választottam. Az első egy kérdőívvel egybekötött falukutató tábor volt, amelynek során munkatársaimmal véletlenszerűen felmértük a lakók véleményét. A második pedig egy személyes inteijúkészítés volt a kiemelten fontos személyekkel, olyanokkal, akik a helyi lakosok véleményét nagyban befolyásolják, vagy isménk - pl.: a polgármesterek, vagy mások. A szigetközi emberek Szigetközről "Melyik Szigetköz áll Önhöz legközelebbi" E kérdés azt kereste, melyik időszak Szigetköze állt a legközelebb az emberek szívéhez. Az 1. táblázatban szereplő válaszadási lehetőségeket úgy határoztam meg, hogy még a kérdőív megszerkesztése előtt inteijút készítettem egyes Szigetköz környezetét és történetét jól ismerő vízgazdálkodási szakemberekkel. Az inteijú után öt kategóriát és időszakaszt határoztam meg. Hogy megkönnyítsem a válaszadók helyzetét, egy hatodik, egyéb kategóriát is megjelöltem, hiszen nem biztos, hogy a saját elképzelésekben benne van az általam megadott lehetséges változatok mindegyike. Az egyéb kategóriát hatan választották, akiknek más elképzelései voltak. Ők idillikus környezetet szeretnének maguk körül látni. Azt akaiják elérni, hogy feltöltsék a Dunakiliti víztározót, az öreg Duna medrében optimális mennyiségű víz folyjon, és a mellékágak mindegyike fel legyen töltve. Harsogó vegetációt képzelnek, virágzó élővilággal - főleg vízimadarakkal. 1. táblázat Válaszadás a "Melyik Szigetköz áll Önhöz legközelebb?" kérdésre Gyakoriság (lő) Százalék {'/.) Az 1930-as éveket megelőző, szabályozás előtti időszak 13 5,6 Az 1930 utáni időszak: a gátak megjelenése 15 6,4 Egyes ágrendszerek 1950-es évek utáni, a hajózás érdekében történt lezárásának időszaka 136 58,1 A Duna dunacsúnyi elterelése utáni idő, amikor tovább ágak is kiszáradtak (1992-1995) 16 6,8 A jelenlegi időszak, amikor az egyes ágrendszerekei feltöltötték, vagy újra "élesztették" 48 20,5 Egyéb 6 2,6 Összesen 234 100,0 Akik a szabályozást megelőző, 1930 előtti időszakot szeretnék visszaállítani, azok olyan vadregényes tájat képzelnek, amelyben a hullámtér minden területe víz alatt áll. Volt olyan válaszadó is, aki nemcsak a Szigetközt, de a Csallóközt is víz alatt szeretné látni Noha alighanem tudják, hogy ezt sohasem lehet megvalósítani, mégis az ö szívükhöz ez áll közelebb - annak ellenére, hogy ők abban az időben még nem is éltek, és így csak a fantáziájuk nyomán, illetve az idősebb emberek elbeszéléseiből képzelik el az egykori "vad" Szigetközt. Nagyon érdekes eredményt kaptam, amikor azt vizsgáltam, hogy kikhez áll az 1930-as évek utáni időszak a legközelebb. Egyetlen egy ember kivételével - akit csak egy év választott el, hogy a középkorú kategóriából, az idősek kategóriájába kerüljön - csak idős emberek választották ezt az időszakot. A többségük 1920-1935 között született. Ök feltehetően azért választottak így, mert a gyermekkoruk emlékei hagytak mély nyomokat az életükben. E válaszadók többsége aktív korában vízügyi, vagy erdészeti dolgozó volt. A megkérdezetteknek több mint a fele azt az időszakot választotta, amikor "az egyes ágrendszereket leapasztották, hogy a hajók zavartalanul közlekedhessenek a Dunán". Akik így választottak, azok közül a legtöbben az elterelés előtti állapotokat akaiják visszaállítani. Lehet, hogy tudják, lehet, hogy nem, hogy a Szigetköz érdekében egyébként is be kellett volna avatkozni a szabályozásba, hogy a természet romlása ne folytatódjék tovább. A Duna elterelésével azonban az általuk vártnál nagyobb léptékű változás jött létre, ami "megviselte" ezeket az embereket. E drasztikus változtatással valamiféle hiány keletkezhetett ezeknek az emberek a tudatalattijában, és ezért kívánják visszaállítani, visszaállíttatni az 1992. évet megelőző szigetközi viszonyokat. A jelenlegi állapotokat a megkérdezett felső-szigetközi polgárok 25 %-a választotta. Ök úgy látják, hogy Szi-