Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

4. szám - Molnár Zoltán: A parti szűrésű víztermelés vizsgálata

215 A parti szűrésű víztermelés vizsgálata Molnár Zoltán BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rakpart 3. Kivonat Magyarországon kiemelkedő jelentőségű a parti szűrésű víztermelés az ivóvízellátásban A szerző a parti szűrésű vízkitermelés fizikai folyamatának vizsgálatán belül kitüntetett figyelmet fordít az utánpótlást biztosító vízfolyás vízhőmérséklet által befolyásolt beszivárgási folyamataira. Terepi mérési adatok felhasználásával hidrodinamikai modellt állított össze a MODFl.OW programcsomaggal Számításokkal igazolja a vízhőmérsékletnek a beszivárgást befolyásoló hatását Kulcsszavak: Felszín alatti vizek, hidrodinamikai modell, szivárgás, víztermelés 1. Bevezetés Egy ember napi létfenntartási vízszükséglete 2-3 liter folyadék, átlagos napi vízigénye 120-150 liter, de a központi fűtésű hideg-melegvizes lakásban élők napi 300-400 liter vizet is használnak naponta. Magyarország összesített vízfogyasztása meghaladja az évi 6 milliárd m

3-t, aminek nagyobb hányada ipari és mezőgazdasági vízhasználat. A felhasznált nagy mennyiségű vizet folyókból, tavakból kiemelve, vagy felszin alól kitermelve az ipar és a mezőgazdaság többnyire közvetlenül felhasználja. A lakosság számára kevés kivételtől eltekintve kezeléssel, tisztítással lehet ivóvíz minőségűvé tenni (VITUKI, 1998 ). A Fővárosi Vízmüvek kezdettől fogva közvetett módon a várost kettészelő Duna folyamra támaszkodik, s ez így marad várhatóan a jövőben is. Az első ideiglenes vízmű, amit 1868-ban építettek, természetes szűrésű kutakból elégítette ki a szükséges napi vízmennyiséget. Ezt követően a Szentendrei-szigeten létesített kutakból elégítették ki a vízszükségletet. Az 50-es években fennálló vízhiány, sőt a növekvő vízhiány a termelés növelését tette elsődleges feladattá. A Szentendrei-sziget teljes kihasználásához szükséges távlati és részletes feltárási, hidrogeológiai kutatások 1957-ben indultak. Ezek alapján kezdték el a pócsmegyeri telepek kiépítését. Az ivóvízbeszerzés szempontjából ma is legfontosabb vizbázis a Budapesttől északra elterülő, a Dunakanyarba benyúló 33 km hosszú és 56 km

2 területű Szentendrei-sziget, ahol a Fővárosi Vízmüvek 1897 óta telepít kutakat, kútsorokat. A víznyerésre igénybevett réteg kedvező szemszerkezetű, vízvezető képessége igen jó. Az itt nyert víz minősége ma még megfelelő, tisztítás nélkül juttatható a hálózatba. Jelen tanulmány a Szentendrei-szigeten lévő, Tahi és Pócsmegyer közötti Pócsmegyer III. kútcsoport vizsgálatával foglalkozik. Magyarország éves vízfogyasztása 90-es évek környékén tetőzött, azóta jelentősen csökkent. Ennek következtében a vízművek víztermelését racionalizálni kellett. Egyes kútcsoportok üzemét leállították, hogy a kitermelhető vízmennyiség, ill. a vízigény közötti különbség csökkenjen. Annak érdekében, hogy a racionalizálást biztonságosan és gazdaságosan elvégezhessék, szükségessé vált a vízkitermelés paraméterei és azok összefüggéseinek ismerete, és a feltárt kapcsolatok, az így szerzett tapasztalatok következetes alkalmazása. A víz, és ezen belül kiemelten az emberi fogyasztásra alkalmas tiszta víz, mint folyamatosan megújuló természeti kincs mind értékesebbé válik a rendelkezésre álló készletek kihasználtságának növekedése és a különböző eredetű szennyeződések terjedése következtében. (Molnár Gy., 1990) Nagyon fontos az ivóvízellátásban a parti szűrésű kutakból termelt víz, mivel ezek a kutak olyan egészséges, jó minőségű vizet adnak, amit mesterségesen csak nagyon bonyolult és drága víztisztítási technológiával lehet előállítani. Ez a fajta felszín alatti víz az, ami kezelés nélkül leginkább alkalmas emberi fogyasztásra. E tanulmány a parti szűrésű vízkitermelés különböző paramétereinek megállapításával foglalkozik, s az összefüggések értékelésével megkísérli feltárni a fizikai folyamatokat. Ez után a felszín alatti vizek hidrológiai és hidraulikai vizsgálatának hidrodinamikai modellezési módszerével elemezi a paraméterek egy fontos csoportjának hatását a vízkitermelésre. Ezen belül a szivárgási tényező hőmérséklet hatására történő változását részletesen is meghatározza. 2. A parti szűrésű víztermelés fizikai folyamata 2.1. A Duna vízhőmérséklete és a víztermelés okozta nyomáskülönbség közötti kapcsolat a mérések alapján Ez a fejezet a parti szűrésű vízadó vízpótlását szolgáltató Duna és a vízkitermelés különböző paramétereinek kapcsolatát tárgyalja. A vízkitermelésre jellemző vizsgált paraméterek: - a vízpótlást szolgáltató Duna vízállása, - a vízkitermelést végző kút vízállása, - a Duna és a kút vízének hőmérséklete, - a vízkitermelés mennyisége. A különböző célú helyszíni mérések eredményeinek értékelése során a szakemberek észrevették, hogy a téli és a nyári üzemben azonos kitermelt vízhozam esetén változik a leszívás mértéke, vagyis változik a beszivárgás ellenállása. Ez a tanulmány tulajdonkeppen ezeknek a kapcsolatoknak a feltárásával foglalkozik A szükséges adatokat Kontur Adám (Fővárosi Vízmüvek Rt) bocsátotta rendelkezésemre. /y..^ .. -A ~-V-- r \rs\l •000 7000 sooo 4000 1000 2000 1000 £8tRB8S*gZH86 iiiiiiiiiiiiiiliiiiiil | — HIMiut (».• I) ——

OwiXimm» » >) — 0»*i— (»!) ) 1. ábra A margitszigeti kutak összegzett termelési adatai