Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Rózsa Attila: Beszivárgás vizsgálatok a Szentendrei-Duna medrében

122 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80.

. ÉVF. 2. SZ. mérséklet mellett 22 000 m

3/nap, míg a nyári mértékadó kapacitás 2,0 m-es Duna-vízállásnál 20 000 m

3/nap, a téli mértékadó kapacitás ugyanilyen vízállás mellett 18 000 m

3/nap értékű (Fővárosi Vízművek Rt., 1996). A mérések helyszínének geológiai fölépítéséről a következők mondhatók: A kútsor vonalában a terepfelszín 101,5 m B.f., a kavics-összlet agyag feküje 91,5 m B.f. helyzetű. A folyó alatt a kavics alsó határoló felülete a 94,5-95,0 m B.f. szintű mederfenék alatt csekély mértékben fölemelkedve 93,0 m B.f. helyzetben mutatkozik. Kivétel a kútsortól számított 100 m széles sáv, ahol a fekü mélyebbre, 89,0 m B.f. körüli szintre zökken, de a mederfenék padkaszerűen 96,0 m B.f. körüli helyzetű marad (GEOMEGA Kft., 1998, Fővárosi Vízművek Rt., 1996). A mértékadó vízszinteket a vizsgált szelvényre vonatkozóan a folyószelvény fölötti, dunabogdányi (26,8 fkm) és alatti, szentendrei vízmércék (10,8 fkm) 19851994 közötti vízállás értékeinek alapján határoztuk meg. Az adatok interpolálásával szelvényünkben a középvíz (KÖV) helyzete 99,51 m B.f.-ben, a kisvíz (KV) 97,77 m B.f.-ben, végül a nagyvíz (NV) 104,73 m B.f. értékben határozható meg. Vizsgálatunk idején (1999. augusztus 2-15.) a Duna a középvízihez közeli, kissé az alatti vízállású volt. 99.3 — —Duna vízszintje infiltrométer vízszintje • 1. számú piezométer vízszintje 2 számú Diezométer vízszintie A méréshez szükséges alapvető magassági szintadatokat (infiltrométer és piezométerek csópereme) az emiitett két folyóbeli vízmércén a kísérleti eszközök elhelyezésének időpontjában leolvasott vízállás adatok folyószelvény szerinti interpolálásával határoztuk meg. A mért vízszinteket azután e magassági alapszintekhez viszonyítottuk. A vizsgálati időszakban a Pócsmegyer III. Víztermelő Telep parti szűrésű kútsora az első héten lassan fölfutó, majd a második héten közel állandó vízhozammal dolgozott A 15 912-19 200 m

3/nap között ingadozó termelés az utolsó napokban megközelítette a kútsor nyári mértékadó, 20 000 m

3/nap-os kapacitását. A legnagyobb kihasználtság 96 %-os volt. A kútsor üzemi vízszintje a termelés növekedésével párhuzamosan süllyedt, a második héten nagyjából állandósult. A kútsor Dunához mért saját depressziója 1,35 m-ről 1,95 m-re növekedett, amelyből a parti piezométerek szerint mindössze 0,15-0,2 m nyúlik be a meder alá, és készteti a Duna-vizet beszivárgásra. Ez a depresszió 0,5-1,5 cm/óra, azaz 0,12-0,34 m/nap beszivárgási sebességet indukált a kolmatált mederfenéken keresztül a partközeiben, ahol méréseinket végeztük. A három vizsgálati helyszín beszivárgási eredményei közül a II. mérési helyszínen mért adatokat mutatjuk be gra. fikusan a 2. ábrán. Megjegyzés: ^ Az infiltrométer ugrásszerű vízszintváltozásai fölé irt számok "a mesterséges beavatkozások (rátöltés, vízelvonás) előjelhelyes mértékét jelzik cm mértékegységben. aug. 9. aug. 10. aug.11. idő (hó, nap) aug. 12. aug. 13. 2. ábra: A II. helyszín mérési adatainak grafikus ábrázolása Látható, hogy a Duna vízállásváltozását szinte késlelte- süllyedés menete a dunai vízállásváltozástól függetlenül tés nélkül követte a kútsor depressziós terének térszín a- gyakorlatilag állandó. Az is megfigyelhető, hogy a görbék latti nyomásfelszín-változása, valamint, hogy a vízszint- kezdeti szakasza meredekebb, míg végük kissé laposabbá